Klebelsberg Kunó Született: Magyarpécska, 1875. november 13. Elhunyt: Budapest,1932. október 12.

Az előadások a következő témára: "Klebelsberg Kunó Született: Magyarpécska, 1875. november 13. Elhunyt: Budapest,1932. október 12."— Előadás másolata:

1 Klebelsberg Kunó Született: Magyarpécska, 1875. november 13. Elhunyt: Budapest,1932. október 12.

2 Gyermekkora Édesapja Klebelsberg Jakab gróf. Édesanyja Farkas Aranka. Apját 1877-ben elveszítette, anyja ekkor Székesfehérvárra költözött fiával. Gyámja 1883-ig nagyapja, Farkas Imre volt.

3 Pályájának kezdete Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott fejezte be. Jogi tanulmányokat folytatott a budapesti, a müncheni, a berlini egyetemeken és a párizsi Sorbonne-on. 1898-ban államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1900. április 24-én vette feleségül Botka Saroltát. Eleinte miniszterelnökségi segédfogalmazóként dolgozott. 1910-ben közigazgatási bíró. Rendkívüli egyetemi tanár lett a Közgazdasági Egyetemen. 1913-tól 1917-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratív államtitkár.

4 1915-től a Rokkantügyi Hivatal, 1917 márciusától az Országos Hadigondozó Hivatal ügyvezető alelnöke. Gróf Tisza István rábízta a határon túli magyarok oktatásának megszervezését. Fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen. A Tanácsköztársaság idején a letartóztatástól tartva vidéken bujkált. 1920-tól Kolozsvár, Sopron, majd Szeged országgyűlési képviselője. 1919-ben Bethlen Istvánnal együtt alakította meg az Egységes Pártot. 1921 decembere és 1922 júniusa között belügyminiszter. 1922 júniusától 1931 augusztusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter.

5 Közoktatás-politika egységes jogosítású, de háromágúvá tagolt középiskola-rendszer megteremtése (1924) Kultuszminiszteri tevékenysége polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése (1924) a középfokú lányoktatás reformja (1926) a tanárképzés reformja (1924) érdekeltségi népiskola megteremtése (1926) A 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928-ban,azzal, hogy csak 1940-ben váljék kötelezővé.

6 Felsőoktatási és tudománypolitika A Magyar Tudományos Akadémia munkájának támogatása 1922-ben a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának közgyűjteményei Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezések a szülészeti és gyermekklinikák is fejlesztése a magas gyermekhalandóság csökkentése céljából külföldön Collegium Hungaricumok (CH) létrehozása a Testnevelési Főiskola megindítása 1928-ban a Magyar Olimpia Bizottság hivatali apparátussá, az Országos Testnevelési Tanács egyik szakbizottságává alakítása 1930-ban Szent-Györgyi Albert hazahívása Cambridge- ből és kinevezése a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjének Szépművészeti Múzeumban új gyűjteményi osztály nyitása

7 Kulturális létesítmények az 1920-as évek végétől: 1928-ra már 1500 népkönyvtár létesítése 1929- a római Collegium Hungaricum megnyitása. Magyarországon 17 mezőgazdasági népiskola és sok elemi népiskola építése 1930-ban a Margit-szigeten a nemzeti sportuszoda felavatása. Szegeden Horthy Miklós kormányzó jelenlétében felavatták az 5000. népiskolai épületet. 1930. október 24-én szentelték fel a szegedi Fogadalmi templomot és a Dóm téren az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnokot. 1926-ban a József Műegyetemen országos kongresszus megszervezése

8 A kultuszminiszterség után Miniszteri posztjáról való lemondása után az Alföldi Bizottság elnöke. Halála mélyen érintette a vezető politikai elitet. Klebelsberget Szegeden, a Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra. 1935. április 11-én Glattfelder Gyula megyés püspök újra szentelte nyugvó helyét.

9 Szervezeti tagság ai Történeti Társulat (elnöke) Széchenyi Tudományos Társaság (1926-ban Klebelsberg alapította) Alföldi Bizottság (elnöke)Elismerései Szeged díszpolgára Esztergom díszpolgára (1926)