Látás, Nyelv, emlékezet -Emlékezet- BME- 2008/2009; tavaszi félév Albu Mónika Kognitív Tudományi Tanszék.

Látás, Nyelv, emlékezet -Emlékezet- BME- 2008/2009; tavaszi félév Albu Mónika malbu@cogsci.bme.hu Kognitív Tudományi Tanszék

Amnézia Or Organikus Krónikus ProgresszívStabil Anyag- specifikus Topográfiai amnézia Szín amnézia AgnóziaAnómia Globális Frontális amnézia Amnesztikus szindróma Átmeneti globális amnézia Átmeneti epileptikus amnézia PTA Pszichogén Szelektív amnézia Disszociatív fuga Multiplex személyiség Parkin & Leng, 1993

Az emlékezeti funkciókért felelős idegrendszeri területek

Az emlékezeti zavarok lehetséges osztályozási elvei Etiológiai megközelítés: a zavart kiváltó betegség v. trauma alapján; azonban elhanyagolja a funkcionális eltéréseket Lokalizációs megközelítés: az agyi sérülés helye alapján (pl. frontális vs. temporális amnéziák) Funkcionális megközelítés: funkcionális jellemzők alapján (pl. HTM sérülése) Szindróma alapú taxonómia: a funkcionális és etiológiai szempontok együttes figyelembevétele, de túlhangsúlyozza az átfedő tünetek általánosíthatóságát (pl. Korszakov szindróma) Esettanulmányok: kognitív neuropszichológiai megközelítés, az egyedi funkcionális és neurológiai mintázatokra helyezi a hangsúlyt

Elméletek az amnézia okairól Input- elméletek: az amnéziások spontán módon nem végeznek elaboratív kódolást (pl. Cermak, 1979, 1989) Interferenciahipotézis: - amnéziások különösen érzékenyes az interferenciahatásokra (pl. Warrington és Weiskrantz, 1970) Felgyorsult felejtés: lehet, h az amnéziások normál módon tanulnak, de gyorsabban felejtenek; a felejtési görbe meredekebb mint az egészséges személyeknél (pl. Warrington és Weiskrantz, 1979) Kontextuális elméletek: - a kontextuális információk felhasználásnak a deficitje felelős a tünetekért (pl. Winocour és Mills, 1970)

Etiológiai megközelítés Az emlékezetzavarok leggyakoribb okai: KIR degeneratív megbetegedései (pl. Alzheimer-kór) Zárt koponyasérülés (főként MTL és FL sérülések) Agyi érelzáródások, aneuryzmák Agydaganatok Halántéklebenyi epilepszia Anoxia v. hípoxia Vírusos fertőzések (pl. herpex simplex encephalitis)

Funkcionális amnézia Pszichogén amnézia: lelki megrázkódtatás miatti átmeneti emlékezetkiesés - csak a személyes identitás, az önéletrajzi emlékek egy része veszik el, a szemantikus emlékezet megtartott Korlátozott amnézia: a stressz és a trauma csak néhány esemény (erősen negatív ) emlékét törli ki - Ennek oka lehet a nagymértékű elfojtás is (pl. gyerekkori nemi erőszak esetében) Disszociáció, többszörös személyiség kialakulása: trauma hatására a fájdalmas emlék disszociálódik a többitől - külön személyiségek alakulnak ki, disszociálódott emlékekkel - A disszociáció védekezés: amikor egy identitás és a hozzá tartozó emlékkészlet „bekapcsol”, akkor néhány v. az összes többi „kikapcsol

Topográfiai amnézia Korfüggő emlékezeti hanyatlásnál jellemző. Idősek kevesebb támpontot jegyeznek meg, a felidézés szekvenciája nem követi az eredeti szekvenciasort, rosszabbul becslik meg a szögeket és távolságokat (Lipman, 1991, Ohta et al. 1992). Mr. Smith esete Hanley és Davis, 1995

Mi ez? „virág” „burgonyaszirom”

Átmeneti globális amnézia Hirtelen beálló súlyos amnézia Max. 2-4 napig tart, gyakori a néhány órás lefolyás Publikus és személyes emlékeket egyaránt érinti Különösen nehezen megy az egyedi epizódok felidézése Anterográd amnézia és idői grádiensű retrográd amnézia egyaránt jellemzi Repetitív viselkedés (pl. ismétlődő kérdések) A betegek többnyire 50-70 év közöttiek

Posztraumatikus amnézia (PTA) - eszméletvesztés utáni állapot -zavartság, dezorientáció, hullámzó emlékezet jellemzi PTA időtartama előre jelezheti a valószínűsíthető károsodás végső fokát

Globális amnesztikus szindróma Tényszerű és epizodikus emlékek felidézésének és felismerésének a károsodása Önéletrajzi emlékezet időben gradált károsodása A rövid távú emlékezet érintetlen, legtöbb esetben a szemantikus emlékezet sem sérül Procedurális tanulás, motoros képességek legtöbbször érintetlenek Anatómiai háttér: MTL, köztiagy, bazális előagy és néha a VMFL léziója is előidézheti

Retrográd amnézia (RA) A sérülést megelőzően elsajátított emlékek zavara Retrográd amnézia idői grádiense (frissebb emlékek sérülékenyebbek) Specifikus eseményekhez való hozzáférés károsodik, az általánosabb ismeretek megmaradnak Múltbeli közéleti eseményekkel, személyekkel kapcsolatos emlékek károsodnak, nem hozzáférhetőek Lehetséges magyarázat: -károsodik a „kognitív közvetítő rendszer”, amely összeköti a hosszú távú emlékezet különböző aspektusait (Warrington és McCarthy) „felhős önéletrajzi emlékezet”: múlttal kapcsolatos információk károsodott hozzáférése

ÖE szerkezete 1. Személyes célstruktúra „Működő Én” 2. Ismeretalap (különböző specifitási szint és idői kiterjedés) a) Életszakasz periódusok: -általános tudás másokról tevékenységről, érzelmekről stb. -nagy idői kiterjedésűek (pl. „amikor iskolába jártam”) -témák szerint kapcsolódhatnak (pl. munka, kapcsolat stb) b) Általános események: specifikusabb, rövidebb időben Pl. első-alkalom emlékek c) Esemény-specifikus ismeretek: - specifikus részleteket, kontextust foglalja magába

RA jellemzői 1. az önéletrajzi és szemantikus emlékek disszociációja Az explicit és az implicit emlékezet elkülönülten károsodik Rövid és kiterjedt RA disszociációja

Anterográd (sérülést követő) amnézia Súlyos tanulási zavar Deficit változik a tesztelt anyag függvényében (van akinél csak a verbális anyag megtanulása nehéz, másoknál téri-tanulás nehezebb) Hívóingeres felidézés sokkal jobb mint a szabad felidézés Felismerésük sokszor nem különbözik a kontroll személyekétől, de ha a feladatot nem lehet az ismerősség alapján megoldani, akkor romlik a teljesítményük Idegi háttér: MTL és FL lézióival függ össze

Önéletrajzi konfabuláció

Mi is a konfabuláció? „egy becsületes hazugság” „Olyan téves emlékek, amelyek vagy önmagukban hamisak, vagy pedig igazi emlékek rossz kontextusba helyezve és nem megfelelően előhívva.” (Kopelman, 1995) „ A konfabulációk olyan állítások vagy cselekvések, amelyek az emlékezet nem szándékos torzításából származnak.”(Moscovitch, 1989) Amnézia egyik pozitív tünete a téves- és a betolakodó emlékek mellett

Mikor jelentkezhetnek konfabulációk? Leggyakoribb okok: Elülső agyi osztóér aneuryzmája (ACoA) Korsakoff szindrómában (dezorientáció és ataxia mellett) Traumás agysérülések ill. daganatok (főként a ventrolaterális- és orbitofrontális sérüléseknél)

Milyen típusú konfabulációkkal találkozhatunk? Pillanatnyi, reális vs. fantasztikus, bizarr Provokált vs. spontán (Kopelman, 1987) Szemantikailag helytálló vs. szemantikailag téves (Dalla Barba, 2004) Orientált vs. dezorientált

Milyen jellemzői vannak a konfabulációknak? Főként az önéletrajzi emlékezet torzításai, amelyek a páciens szempontjából konzisztensek és koherensek Az emlék kontextusa hamis és gyakran a részletek is A normális emlékezet működési törvényszerűségeit követve módosítja és/vagy újrakombinálja az emlék tartalmát A torzítások nem tudatosak és nem szándékosak (eltérően a hazugságoktól) A személyiségstruktúra, megküzdési képesség, énkép monitorozása meghatározó lehet Konfabulációknak megfelelő viselkedés Anozognóziával társul

Mivel magyarázhatóak a konfabulációk? Kompenzációs elmélet: „hézag-kitöltés; vágykielégítő torzítás; védekezés Idői zavar elméletek: -Schnieder(1996): „idői kontextus konfúz” -Dalla Barba (1997): háromféle konfabuláció: múltbeli emlékek; hely- idő dezorientáció; jövőbeli tervek Exekutív zavar: -frontális szindrómával korrelál (Baddeley és Wilson, 1988) Forrászavar és realitás monitorozás elmélet: az emlék forrását (képzelet v. valóság) nem tudják azonosítani illetve elkülöníteni (Johnson et al, 1993) Stratégiai előhívás zavara (Moscovitch, 1997; Burgess és Shallice, 1997): -az automatikusan aktiválódó emléknyomok szisztematikus és célirányos keresése szenved zavart

AZ EMLÉKEZETI ELŐHÍVÁS KÉT RENDSZERE (Moscovitch, 1998) – MTL: tárgymutató „lehívja” és „összeszereli” az emléket a kül. agyi területeken tárolt részinformációkból – a hippocampusban engrammá olvadnak össze – az emlékezés szubjektív élménye – az emlék konstruktum és nem lenyomat (pl. állapotfüggés) Károsodás: amnesztikus szindróma – nincs más kogn. deficit ASSZOCIATÍV EMLÉKFELIDÉZŐ RDSZ SZÁNDÉKOS VAGY STRATÉGIAI EMLÉKFELIDÉZŐ RDSZ - jobb prefrontális lebeny: támpontot generál - forrásmemória: az esemény körülményeit tárolja (sorrendiség, hely, idő stb.) Károsodás: -forrásamnézia, (nem tudja, honnan tudja) -konfabuláció (nem tudja, hogy rosszul tudja) -prospektív emlékezet zavarai

…és ha még többet szeretnétek tudni … D.L. Schacter (2002): Az emlékezet hét bűne D.L. Schacter (1998): Emlékeink nyomában A. Baddeley (2001): Az emberi emlékezet … és természetesen az előadások anyaga

That’s all, folks !

Látás, Nyelv, emlékezet -Emlékezet- BME- 2008/2009; tavaszi félév Albu Mónika Kognitív Tudományi Tanszék.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Látás, Nyelv, emlékezet -Emlékezet- BME- 2008/2009; tavaszi félév Albu Mónika Kognitív Tudományi Tanszék."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Látás, Nyelv, emlékezet -Emlékezet- BME- 2008/2009; tavaszi félév Albu Mónika Kognitív Tudományi Tanszék.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Látás, Nyelv, emlékezet -Emlékezet- BME- 2008/2009; tavaszi félév Albu Mónika Kognitív Tudományi Tanszék."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés