A tudástőke fejlődésének megtorpanása, mint gazdasági nehézségeink fő oka Dr. Boda György, A Boda & Partners Kft. partnere A Budapesti Corvinus Egyetem.

Az előadások a következő témára: "A tudástőke fejlődésének megtorpanása, mint gazdasági nehézségeink fő oka Dr. Boda György, A Boda & Partners Kft. partnere A Budapesti Corvinus Egyetem."— Előadás másolata:

1 A tudástőke fejlődésének megtorpanása, mint gazdasági nehézségeink fő oka Dr. Boda György, A Boda & Partners Kft. partnere A Budapesti Corvinus Egyetem docense Előadás a Budapesti Tudásmenedzsment Konferencián, Budapest, 2015, április 29.

2 A magyar vállalatok megújulása a rendszerváltás után egy felbomlási folyamaton keresztül bontakozhat ki, amikor is a korábbi nem hatékony közép- és nagyvállalatokból hatékony - zömmel mikró- és kis - vállalatok jönnek létre. Ezzel a gazdasági struktúra átmenetileg szétforgácsolódik. A hatékonyságjavulás ténye még bizonyítandó!

3 A csökkenő vállalatméret exponenciálisan csökkenő hatékonyságot jelent. Ez igaz a tangible tőkére, az ügyfél és szervezeti tőkére, valamint a hozzáadott értékre is A termelékenységi mutatók alapján a mikro vállalatokhoz képest minden más vállalatméret hatékonyabb.

4 A szétforgácsolódással járó hatékonyságcsökkenés a GDP potenciális növekedési ütemét a rendszerváltás előtti nem fenntartható ütemhez képest csökkentette.

5 Ez a szétforgácsolt állapot nem kedvez az időközben legfontosabbá váló tudástőke növekedésének. Üzenet: Kevesebb vállalattal, kisebb létszámú, de értékesebb munkaerővel, több tangible és még több immateriális tőkével ugyanakkora hozzáadott értéket lehet termelni. A hazai vállalatoknak a munkaerő felhasználási költségei minden bizonnyal kisebbek, mint a külföldi vállalatoké, de nagyobbak, mint az állami vállalatoké. 4,5 millió FT./fő és 6,9 millió Ft./fő közé kell esniük. Ez jelzi, hogy a mikroszféra beleszorult a fekete gazdaságba. Feketén igen nehéz hatékonyan növelni a tudástőkét. A hazai vállalatok kevésbé támaszkodnak a tudástőkére, mint a külföldiek. Míg a 20 főnél többet foglalkoztató vállalatok esetében 10-szeres a különbség, addig a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatoknál 40-szeres.

6 Amit nehéz mutatószámokkal bizonyítani Egy alapvetően túlpolitizált létből kiemelkedő elit, mely létét nem annyira a teljesítményének, hanem inkább annak köszönheti, hogy jó időben jó helyen volt, megszerezte a magyar vállalatok számára növekedési lehetőséget biztosító állami beruházási források zömét és ezeket nem garantáltan a piaci versenyszabályok szerint osztja el. Ez a kormányokon átívelő politikai gyakorlat a vállalatokat óvatosságra készteti. Nem akarnak nőni. Vállalkozói vélemények egy folyó kutatás anyagából: „Addig vagyok biztonságban, míg radar alatt repülök”. „Életveszélyes hitelt felvenni, mert megváltoztatják a hitelfelvételeket és utána potom áron megszerzik a cégemet”. „Feleslegesen nőttem naggyá, mert így elvesztettem a támogatási lehetőségeket. Most éppen azon töröm a fejem, hogy bontom fel a vállalatomat több kicsire”.

7 Mindezen tényezők együtt a mikró és kisvállalatok újrakoncentrálódást, növekedését fékezik. Visszafogja őket abban, hogy gyorsan növekedjenek, mert ha a piaci lehetőségektől az erőfölény, illetve politikai okok miatt kiesnek, akkor egy nagyra növelt fix költség szint azonnal csődveszélyt jelent. Emiatt a vállalatok koncentrálódása, a közép megerősödése nem indul be.

8 Emiatt a GDP növekedési üteme tartósan nem gyorsítható. A Jánossy féle helyreállítási periódus nem tud beindulni a korábbi évek ütemével. Köszönöm a figyelmet!

9 Back up diák

10 A csökkenő vállalatméret csökkenő hatékonyságot jelent. Az adóbevallás 350 ezer működő vállalatát felbontottuk külföldiekre, állami hazaiakra és magán hazaiakra. A külföldi tulajdon értéke / a jegyzett tőke értéke hányados alapján kiszámítottuk a külföldi tulajdoni hányadot. Az állami és önkormányzati tulajdon értéke / a jegyzett tőke értéke hányados alapján pedig az állami tulajdoni hányadot. Külföldi vállalatoknak tekintettük azokat a vállalatokat, melyeknél a külföldi tulajdoni hányad nagyobb mint 50 százalék. Állami vállalatnak pedig azokat a vállalatokat tekintettük, ahol az állami tulajdoni hányad meghaladja az 50 %-ot. A többit hazai magán vállalatnak tekintettük. A 350 ezer vállalatból 20 ezer vállalatot azonosítottunk külföldiként, míg 2,7 ezer vállalatot államiként. Y = c T T + c L L + c I I Ahol: Y = hozzáadott érték T = látható eszközök (mérlegfőösszeg) L = létszám I = a termelésben felhasznált, a vállalat által pótlólagosan befektetett immateriális-, vagy tudáseszközök, c T = a T látható eszközök használatának fajlagos költsége, c L = az L létszám és az általa hordozott személyes tudás, jártasság és elkötelezettség használatának fajlagos költsége és c I = az I vállalati immateriális-, vagy tudás eszközök használatának költsége.

11 A mikrovállalatokhoz képest minden más vállalatméret hatékonyabb A vállalatméretben a lefelé meginduló mozgás az alacsonyabb termelékenységű szervezetek felé mozgatta az erőforrásokat. Ez az általános hatékonyság, és így a növekedés lassulásához vezetett.

12 A rendszerváltás azért nem vezetett általános gazdasági katasztrófához, mert a felbomlás miatt kieső GDP pótlására behívtuk a multinacionális vállalatokat. Ezek a szabaddá váló piacokat megszerezték maguknak és lehengerlő versenyképességi előnyeik birtokában erőteljesen csökkentik a magyar vállalatok újrakoncentrálódási, nagyobbá válási esélyeit. Ez visszafogja a GDP potenciális ütemének növekedését is. A külföldi vállalatok, melyek a vizsgált vállalati sokaságnak mindössze 6 százalékát alkotják, a nemzet teljesítményének felét hozzák, vagy annál többet. Az állami vállalatok teljesítménye néhány területen kiegészítő jellegű, összességében nem domináns.

13 A külföldi vállalatok elsősorban a 20 fő feletti vállalatok között dominánsak

14 A vállalatokat a foglalkoztatott létszám szerint is csoportosítottuk A Magyarországra betelepült külföldi és az állami vállalatokon belül nagyobb a közép és nagyvállalatok súlya. A hazai magán vállalkozások szerkezetében a mikró vállalkozások dominálnak.

15 Az Y = c T T + c L L + c I I egyenletben csak c I ismeretlen. Ha c I -t megbecsüljük, akkor I kiszámítható az alábbi módon: I = (Y - c T T - c L L)/c I = C I I/c I(2 Számításaink során feltételeztük, hogy a jóval kockázatosabb immateriális tőkebefektetések hozamelvárásai (vállalkozói várakozásokkal növelt költségei) kétszer nagyobbak (c I = 2 ∙ c T ), mint a tangible tőkebefektetések elvárásai. A 2-es szorzó hatását érzékenységvizsgálatokon keresztül teszteltük. A szorzó variálása az érdemi mondanivalót kevéssé változtatta. Így meghatározhattuk a kettészakadt magyar gazdaság két vállalatcsoportjának aggregált termelési függvényeit:

16 A kis- és középvállalati tudástőke akkumuláció néhány eszköze Piacszerzés támogatása - (I 1 E ) Export piacokon Hazai piacokon Adórendszer átalakítása (társasági adóval csökkenthető TB. Járulék a 20 fő alatti vállalati körben) – (I 2 K ) Keltető házak rendszere A beszállítóvá válás és a minősülés támogatása – (I 1 I,I 2 K ) Az innováció és a K+F támogatása – (I 1 I ) A belső képzés támogatása – (I 1 I,I 2 K ) A rugalmas foglalkoztatás támogatása – (I 1 I,I 2 K ) A pályáztatási és közbeszerzési rendszer továbbfejlesztése Az ágazati prioritások átrendezése Ez a tangible tőkeakkumulációt is felgyorsítja.