Mérlegképes kötelező 2013. Rezsabek Angéla. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról.

Az előadások a következő témára: "Mérlegképes kötelező 2013. Rezsabek Angéla. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról."— Előadás másolata:

1 Mérlegképes kötelező 2013. Rezsabek Angéla

2 A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXVI. törvény Számviteli törvényt érintő módosításai Rezsabek Angéla

3 Fordulónapi értékelésből adódó árfolyamveszteség A nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának lehetősége a forgóeszközökhöz kapcsolódó devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvény- kibocsátásból származó árfolyamveszteség összegére is kiterjed. Számviteli törvény 33. § (2) Rezsabek Angéla

4 Nem realizált árfolyamveszteség feloldása A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni: ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. Számviteli törvény 33 § (3) Rezsabek Angéla

5 Nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék Szükséges céltartalék: Eltelt idő / teljes futamidő * AIE összege Eltelt idő= a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam Teljes futamidő = hitel figyelembe vehető futamideje, amely nem lehet hosszabb a számítás során, mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama. Számviteli törvény 41 § (4) Rezsabek Angéla

6 Alkalmazható….. …… a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni. Számviteli törvény 177§ (26) Rezsabek Angéla

7 Fordulónapi összevont árfolyamkülönbözet Ráfordítás Elhatárolásra lehetőség van a feltételek teljesítése esetén Bevétel Elhatárolásra lehetőség nincs Rezsabek Angéla

8 MNB árfolyam 2011. December 30.311,13 2012. December 29.291,29 Rezsabek Angéla

9 MINTAPÉLDA 100.000 euro hiteltartozás jóváírása 2011. március 1. ( árfolyam: 270,85 ) nincs más külföldi pénznemre szóló eszköze, forrása. Futamidő: 8 év. 3844100.000*270,85 8744100.000* ( 311,13 – 270,85) 39874.028.000 Ft 864210hó/ 96hó * 4.028.000 Ft= 419.583 Ft 4134143.608.417 Ft

10 Árfolyamnyereség ugyanezen tételen Rendszeresen kérdésként merül fel, hogy mi a teendő az árfolyam ellentétes mozgásakor? Ugyanezen kötelezettségre elszámolt árfolyamnyereség összegében az elhatárolás feloldásra kerül, így itt már nincs eredményhatás. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is. Számviteli törvény 33§ (4) Rezsabek Angéla

11 MINTAPÉLDA Feltételezzük, hogy nem volt törlesztés és más külföldi pénznemre szóló tétel nincs. 2012. december 31. 4497 100.000 * (291,29 – 311,13)= 1.984.000 Ft 8739 1.984.000 Ft

12 Rezsabek Angéla MINTAPÉLDA A halasztott ráfordítás összegének megfelelően arányosítás alapján számítandó a szükséges céltartalék. Szükséges céltartalék: 22hó/96hó*2.044eFt 468.417 Ft - 419.583 Ft = 48.834 Ft 8642 48.834 Ft Szükséges lekötött tartalék : 1.575.583 Ft 414413 2.032.834 Ft

13 Pénztár zárókészlet értéke A Számviteli törvényből törlésre került a kötelező számítási mód, ebből következően csak a vállalkozás sajátosságai alapján kell a maximális zárókészletet meghatározni. Rezsabek Angéla

14 2012. évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 25. § Hatályát veszti az Szt. 14. § (9) és (10) bekezdése. 7. Záró rendelkezések 26. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A 3. § és a 25. § 2012. december 1-jén lép hatályba. (3) Az 1–2. §, a 4–5. §, a 8–9. §, a 11. §, a 14. §, a 22– 24. § és a melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba. Rezsabek Angéla

15 Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény Számviteli törvényt érintő módosításai Rezsabek Angéla

16 A „jelentős” fogalom módosítása Az ellenőrzések során a számviteli teendőket az határozza meg, hogy számvitelileg jelentősnek vagy nem jelentősnek kell-e minősíteni az adott hibát. A módosítás kettős: 1. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 2%-ot ott a módosítás alapján 1.000.000 Ft minimum határhoz kell a hasonlítást végezni. Ezáltal kicsi mérlegfőösszegű vállalkozások mentesülnek a jelentős hiba adminisztrációs terheitől 1.000.000 Ft értékig. 2. Eltörlésre került az 500 millió forintos értékhatár, így nagy mérlegfőösszegű vállalkozásoknál csak a 2% a kötelezően előírt korlát. Rezsabek Angéla

17 A „jelentős” fogalom módosítása Megmaradt:  A számviteli politikában rögzített összeg a mérvadó.  A hiba feltárásának évében az ellenőrzött évre. vonatkozóan mindent összesíteni kell.  Nem csak a hibát, hanem a hibahatást is számítani kell.  Nem előjelesen, hanem abszolút értékben történik az összesítés. Rezsabek Angéla

18 HIBÁK és HIBAHATÁSOK Jelentős Nem jelentős LényegesNem lényeges Ez már csak múlt…… Rezsabek Angéla

19 Kényszertörléshez kapcsolódó számviteli teendők A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény VIII/A fejezetében tartalmazza a kényszertörlési eljárás előírásait. A kényszertörléshez kapcsolódó számviteli eljárásokat eddig jogszabály nem szabályozta, ezért a gyakorlati életben a „szokásjog” uralkodott. Rezsabek Angéla

20 A kényszertörléshez kapcsolódó számviteli teendők Kényszertörlés esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal teljes zárást kell végezni. A kényszertörlési eljárás egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja. Számviteli törvény 11§ (10) és (11) Rezsabek Angéla

21 Indoklás a szellemi termékek fogalmának módosításához „A szellemi termékek hatályos tartalmát korszerűsíteni szükséges, mert az elmúlt években változott a szellemi termékekre vonatkozó jogszabályi környezet, és emiatt az egyes hatályos elnevezések már nem fedik le a teljes szabályozandó tartalmat.” Forrás: parlament.hu Rezsabek Angéla

22 Szellemi termékek RÉGI 25§ (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. ÚJ 25. § (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem. Rezsabek Angéla

23 Készlet vagy tárgyi eszköz???? Az eszközök besorolásának adójogi és támogatásbeli megítélése a gyakorlati életben több kérdést vetett fel. Értékesítésre vásárolt épület, amelyet átmenetileg bérbeadnak. Az értékesítés eredményhatása miatt évek óta igen nagy kérdés: áru esetén – ELÁBÉ, ÉNÁ tárgyi eszköz esetén – egyéb ráfordítás, bevétel. Autókereskedésben a meghatározott százalékban kötelezően előírt „próbaautó” nyilvántartása, és az áfa kérdése problémát vet fel. Rezsabek Angéla

24 Készlet vagy tárgyi eszköz???? Készletek ezen belül áruk közé kerülnek besorolásra a használatba vétel időpontjától azok az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközök, amelyeket a vállalkozó a könyvekből történő kivezetésig átmenetileg használatba vett. Számviteli törvény 28§ (2) Rezsabek Angéla

25 A halasztott bevétel arányos feloldásának számítása Az „ingyenes” tételek rendkívüli bevételként könyvelt összegét felhasználásig halasztott bevételként kell kimutatni. Ehhez kapcsolódva a gyakorlati életben 3 kérdés merült fel: 1. Amennyiben az eszköz értékét növelő ráaktiválásra kerül sor a ráaktiválás összegét figyelembe kell-e venni az arányosításnál? 2. Átalakulás során történő átértékelést figyelembe kell-e venni az arányosításnál? 3. Amennyiben a hasznos élettartam nő, azt figyelembe kell-e venni az arányosításnál? Rezsabek Angéla

26 A halasztott bevétel arányos feloldásának számítása Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő a használatba vételkori bekerülési értékhez képest, akkor a halasztott bevétel feloldásakor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az eszköz hasznos élettartama növekszik, akkor a halasztott bevétel feloldásakor a hasznos élettartam növekedését figyelmen kívül kell hagyni. Számviteli törvény 45§ (2a) Rezsabek Angéla

27 2000. évi C. törvény a számvitelről Átmeneti rendelkezésként azon vállalkozások, amelyek a halasztott bevétel feloldására eddig más módszert választottak, folytathatják azon módszer szerint a feloldást. Számviteli törvény 177. § (28) Rezsabek Angéla

28 Értékcsökkenés, értékvesztés Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása kötelező, amennyiben a negatív különbözet tartós és jelentős. Ez az előírás a gyakorlati életben azt eredményezte, hogy amennyiben a tartósság ( 1 év) nem volt számszaki adatokban megfigyelhető, akkor a végleges, tényszerű veszteség összegét (alapértelmezés szerint) nem lehetett kimutatni az adott beszámolóban. A módosítás ezt „orvosolta”. Rezsabek Angéla

29 Értékcsökkenés, értékvesztés „A különbözet tartósnak minősül – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.” Számviteli törvény 46. § (4) Rezsabek Angéla

30 Energia számla bontása Az energia számlákon megjelenő járulékos költségek anyagköltségbe történő besorolását segítette elő a bekerülési érték fogalmának módosítása. Ebben a módosításban azonban csak az egyetemes szolgáltatótól történő beszerzés szerepelt, a kereskedőktől történő beszerzés nem. Ezen módosítottak. Rezsabek Angéla

31 Energia számla bontása „….földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia- kereskedő, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.” Számviteli törvény 47. § (4) e) Rezsabek Angéla

32 Üzembe helyezés időpontja Az üzembe helyezés időpontja nem csak az eszköz jövőbeni értékét befolyásolja, hanem az adott időszak eredményét is. Az értékcsökkenés, az árfolyamkülönbözet, a kamat ….. annak függvényében könyvelendő tétel, hogy mely napra szól az üzembe helyezési dokumentum. Gyakorlati vitát jelentett, hogy hatósági engedélyek hiányában történt használatba vétel számvitelben ( és adózásban) hogyan kezelendő. Rezsabek Angéla

33 Üzembe helyezés időpontja „….Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.” Számviteli törvény 52§ (2) Rezsabek Angéla

34 Osztalék előírás eredménytartalékból A gyakorlati életben az eredménytartalék felhasználásának összegét, mint „eredmény varázsló” szerep kívánták alkalmazni. A módosítás alapján egyértelmű: Az eredménytartalékot csak az adózott eredmény kiegészítésére lehet alkalmazni. Pozitív adózott eredmény esetén, amennyiben eredménytartalékot vesz igénybe a vállalkozás a mérleg szerinti eredmény csak nulla lehet. Negatív adózott eredmény esetén eredménytartalék igénybe vétele után is marad mérleg szerinti eredmény összegnek a negatív adózott eredmény. Rezsabek Angéla

35 Osztalék előírás eredménytartalékból ”Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben – ha a tárgyévi adózott eredmény negatív – az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz.” Számviteli törvény 87§ (5) Rezsabek Angéla

36 Elektronikus dokumentum „Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény elektronikus számlára vonatkozó szabályainak változása miatt a számviteli törvény elektronikus aláírásra, időbélyegzőre vonatkozó rendelkezését törölni szükséges.” Forrás: www.parlament.hu Rezsabek Angéla

37 Elektronikus számlára vonatkozó szabályok Az elektronikus számla eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelése úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti minősített elektronikus aláírással látják el; vagy az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják. Áfa törvény175. § (2) Rezsabek Angéla

38 Elektronikus dokumentum Régi „167(5)Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.” Számviteli törvény ÚJ „167(5)Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.” Számviteli törvény Rezsabek Angéla

39 Elektronikus dokumentum Biztosítani kell: az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak a késedelem nélküli kiíratását (szükség esetén), az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. Számviteli törvény 167 (6) Rezsabek Angéla

40 Országos Számviteli Bizottság Az Országos Számviteli Bizottságra vonatkozó számviteli törvényi rendelkezéseket törölték. Kormányhatározati szinten szabályozzák. Rezsabek Angéla

41 Bérjárulékok Bérjárulékok közé sorolja nevesítve a törvény: a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. Számviteli törvény 79. § (4) Rezsabek Angéla

42 Skontó Pénzügyi műveletek eredményét módosító tételként a törvényi előírások alapján „legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott” összeget lehetett tekinteni. Adminisztrációs egyszerűsítés érdekében a késedelmi kamattal arányos meghatározást felváltotta a 3% meghatározás. Rezsabek Angéla

43 Skontó „A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni: …..o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott – a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott – engedmény összegét;” Számviteli törvény 84. § (7) Rezsabek Angéla

44 Skontó „A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: …..o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott – engedmény összegét;” Számviteli törvény 85. §(3) Rezsabek Angéla

45 Fizetett skontóKapott skontó 3% -ig Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 3% felettRendkívüli ráfordítás Rendkívüli bevétel Rezsabek Angéla

46 Engedmények ÁFA törvény alapján„Csak” számviteli bizonylat alapján Minőségi engedménySzámlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá RabattSzámlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá !!! Csak szerződés alapján könyveli SkontóSzámlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá !!! Csak szerződés alapján könyveli Rezsabek Angéla

47 Adófizetési kötelezettség Eredményt terhelő adók között kell kimutatni az eredménykimutatásban társasági adót egyszerűsített vállalkozó adót kisvállalati adót. Könyvelni és az eredménykimutatásban szerepeltetni az adóbevallásban feltüntetett összeget kell. Számviteli törvény 87§ (1) Rezsabek Angéla

48 EVA-s és KATA-s bevételi nem tartozik a törvény hatálya alá A Számviteli törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. Számviteli törvény 2/A. § (1) Rezsabek Angéla

49 HOVÁ??? TAOEVA BEVÉTELI EVA KIVAKATA TAO--------------- marad kettős e.sz. marad kettős e.sz. EVA marad kettős --------------- e.sz.marad kettős e.sz. BEVÉTELI EVA Könyv- vizsgálat --------------- Könyv- vizsgálat marad bevételi KIVA marad kettős e.sz. --------------- e.sz. KATA Könyv- vizsgálat marad bevételi Könyv- vizsgálat --------------- e.sz. --- felhalmozott eredmény számítása HONNAN? Rezsabek Angéla

50 Bevallás tao –ról 1229. Általános tudnivalók Figyelem! Az az adózó, amely a 2013. évre az Eva tv., Kata és Kiva tv. szerinti adózást első alkalommal választotta, a 2012. évi társasági adó bevallását nem ezen, hanem a 1271EVA bevalláson teljesíti. Rezsabek Angéla

51 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról „8. § (7) Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható” Rezsabek Angéla51

52 Árkiegészítés, ártámogatás A Számviteli törvény az árkiegészítések összegét árbevételek közé, a támogatások összegét egyéb, rendkívüli bevételek közé sorolta. Több támogatásként megfogalmazott, de árkiegészítés tartalmú tételnél gyakorlati vitákat jelentett a besorolás és annak iparűzési adó vonzata. Rezsabek Angéla

53 2000. évi C. törvény a számvitelről 72. § (1) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét. c) az árbevételbe beszámító ártámogatást az adóhatósággal történő elszámolás alapján. Rezsabek Angéla

54 Támogatások ÁrtámogatásKöltségek, ráfordítások ellentételezésé re kapott támogatás A támogatási szerződésben megjelölt tőkét növelő tétel Fejlesztési célú és egyéb …. támogatások Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételTőketartalék ( lekötött tartalék) Rendkívüli bevétel 36/ 9136 vagy 38/ 96 (96 / 481 ) 38 / 412 (412 / 414) 38 / 98 (98 / 483) Rezsabek Angéla

55 Átalakulás Átalakulás során kérdésként vetődik fel, hogy mit küld be az ügyvéd, mit küld be a könyvelő? A tevékenységet lezáró beszámolót az e- beszámoló portálra küldi a könyvelő. A végleges vagyonmérlegeket az ügyvéd küldi a Cégbíróságra. Rezsabek Angéla

56 Átalakulás ”Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. ” Számviteli törvény 141. § (3) Rezsabek Angéla

57 Átalakulás ”Az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.” Számviteli törvény 141. § (1) Rezsabek Angéla

58 Sajátos beszámoló 2013. Január 1-től mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választható a sajátos egyszerűsített éves beszámoló helyett, ezért a sajátos beszámolóra vonatkozó előírások törlésre kerültek. Rezsabek Angéla

59 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak lehetőséget kínálnak az adminisztrációs egyszerűsítésre. Ezt a beszámolót ( a sajátossal ellentétben) jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások is választhatják. Rezsabek Angéla

60 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló „…….is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.” Számviteli törvény 9.§ (6) Rezsabek Angéla

61 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál …ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Számviteli törvény 9.§ (7) Rezsabek Angéla

62 Könyvvizsgálati kötelezettség „Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.” Számviteli törvény 155. § (3) Rezsabek Angéla

63 Könyvvizsgálati kötelezettség A könyvvizsgálati kötelezettség alól történő mentesítést határértékek alapján nem alkalmazhatja: az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, a takarékszövetkezet, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az a vállalkozó, amely eltér a törvény előírásaitól. Számviteli törvény 155. § (5) Rezsabek Angéla

64 Visszatérés a mikrogazdálkodóiból …  Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.  A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától saját elhatározás alapján leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.  Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor a következő üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Számviteli törvény 9.§ (8)(9)(10) Rezsabek Angéla

65 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról ( továbbiakban: mikro rendelet ) Rezsabek Angéla

66 Könyvvezetési kötelezettség a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven teljesíti főkönyvi elszámolásait a 3. melléklet szerinti számlatükör szerint vezeti. Számlaren- det készít Rezsabek Angéla

67 Számviteli politika A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. Pénzkezelési szabályzat?????? Leltározási és leltárkészítési szabályzat???? Rezsabek Angéla

68 Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra Alapítás-átszervezés aktivált értéke, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem mutatható ki. „ az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként elszámolva ki kell vezetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania” Mikro rendelet 14. § a) Rezsabek Angéla

69 Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra Jövőbeni költségekre céltartalék nem képezhető. ……céltartalékot meg kell szüntetnie….. Mikro rendelet 14§ Rezsabek Angéla

70 Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra Értékhelyesbítés, értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki. A valós értéken történő értékelés szabályai nem alkalmazhatóak. ”e) az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát ki kell vezetnie, f) a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos összes különbözetet meg kell szüntetnie,” Mikro rendelet 14§ Rezsabek Angéla

71 Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra A negatív üzleti vagy cégérték, pozitív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki. Kivezetés: A részesedéshez kapcsolódó tételt úgy kell kivezetni, hogy azzal a részesedés könyv szerinti értékét módosítják. A többi összeget egyéb bevételként, egyéb ráfordításként kell kimutatni. Mikro rendelet 14. § Rezsabek Angéla

72 Bekerülési érték meghatározása Nem kell a bekerülési érték részeként kimutatni:  Az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díja, szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;  a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséigterjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díjat  a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözetét,  a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjait, közvetlen költségeit Rezsabek Angéla

73 Bekerülési érték meghatározása Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Számviteli törvény 47 (9) Rezsabek Angéla

74 Bekerülési érték meghatározása Dokumentum nélkül megállapított összeg és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözetet meg kell vizsgálni. Számviteli törvény 47§ (9) JelentősNem jelentős Rezsabek Angéla

75 Bekerülési érték meghatározása „……. különbözet összege minden esetben a bekerülési értéket nem jelentősen módosító különbözetnek minősül.” Mikro rendelet 47§ (9) Ez azt jelenti, hogy minden esetben az utólagos csökkentő tétel: egyéb bevétel az utólagos növelő tétel: egyéb ráfordítás Rezsabek Angéla

76 Sajátosságok Nem minősül felújításnak a 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő eszközökön végzett olyan tevékenység, amely egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. Karbantartás speciális fogalma Rezsabek Angéla

77 Ellenértékként fizetett valuta Napi ( számviteli politikában rögzített) árfolyamon történik az átszámítás Az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni. Rezsabek Angéla

78 Külföldi pénznemre szóló eszközök és források értékelése Követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot kell alkalmazni. Nincs választás. Forintérték meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Rezsabek Angéla

79 Nincs fordulónapi nem realizált árfolyamkülönbözet „A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem kell átszámítani.” Mikro rendelet 11§ (3) Rezsabek Angéla

80 Nincs FIFO, csak átlag „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel. Abban az esetben, ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni.” Mikro rendelet 11§ (6) Rezsabek Angéla

81 Vételárban elismert kamat Hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értékéből nem kell „kikönyvelni”, elkülöníteni a vételárban elismert kamat összegét, marad a bekerülési érték része. Mikro rendelet 7§ (4) Rezsabek Angéla

82 Saját termelésű készletek bekerülési értéke A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Mikro rendelet 7§(5) Rezsabek Angéla

83 Készletek mérlegbe kerülő értéke Vásárolt és saját termelésű készlet esetében is, amennyiben év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a mérlegértéket a leltár alapján megállapított mennyiség és az utolsó „ár” szorzataként kell kiszámítani. Mikro rendelet 11§ (7) Rezsabek Angéla

84 Készletek mérlegbe kerülő értéke Megteheti a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő, hogy a készleteiről év közben vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, de akkor életbe lépnek a Számviteli törvény általános előírásai ( pl. szabályzatot köteles készíteni). Mikro rendelet 11§ (8) Rezsabek Angéla

85 Értékcsökkenési leírás Egyösszegű Alapértelmezés: 100.000 Ft alatti Választás: 100 ezer forintnál kisebb értékhatár, amit a mérlegen feltüntet. Lineáris Maradványérték nélkül Tárgyi eszk. ( ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog nélkül ) Immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál Rezsabek Angéla

86 Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra Amely gazdálkodó áttér a mikrogazdálkodói beszámolóra az az értékcsökkenést az eddig alkalmazott módszer alapján számolja el továbbra is. Mikro rendelet 14§ (2) Rezsabek Angéla

87 Terven felüli értékcsökkenés KULCSSZÓ : 30% Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Mikro rendelet 9. § (1) Rezsabek Angéla

88 Terven felüli értékcsökkenés visszaírása KULCSSZÓ : 30% Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. Mikro rendelet 9. § (2) Rezsabek Angéla

89 Az eszközök értékvesztése Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében, több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében, több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. Mikro rendelet 10§ (3) Rezsabek Angéla

90 Értékvesztés visszaírása KULCSSZÓ: 30% Az értékvesztés elszámolását követő években – az üzleti év végi értékeléskor - az értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. Mikro rendelet 10§ (4) Rezsabek Angéla

91 Sajátosságok Behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés is. Rezsabek Angéla

92 Bevételek tartalmának eltérése A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költséggel nem lehet csökkenteni az exportértékesítés árbevételét, azt igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni. Rezsabek Angéla

93 Bevételek tartalmának eltérése A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásakor, beváltásakor az eladási, beváltási árban lévő nem kell kapott kamatként kimutatni. Rezsabek Angéla

94 Időbeli elhatárolások specialitása Az időbeli elhatárolások elszámolandó tételeit a mikro rendelet nevesítetten felsorolja. Ezen tételeken kívül más időbeli elhatárolást alkalmazni nem lehet. Bevételek aktív időbeli elhatárolásai közül csak az olyan járó kamatbevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra – illetve az ezt megelőző időszakokra – vonatkoznak (számolandók el bevételként), és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. Mikro rendelet 6. § Rezsabek Angéla

95 Időbeli elhatárolások specialitása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásai közül csak az olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. A halasztott ráfordítások közül csak az átvállalt kötelezettséget kell kimutatni, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot. Mikro rendelet 6. § Rezsabek Angéla

96 Időbeli elhatárolások specialitása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásai közül csak az olyan fizetendő kamatráfordításokat kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot – illetve az ezt megelőző időszakokat – terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. Mikro rendelet 6. § Rezsabek Angéla

97 Időbeli elhatárolások specialitása Bevételek passzív időbeli elhatárolásai közül csak azokat kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek bevételként elszámolásra. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. A halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolásai közül csak azon tételeket kell kimutatni, amelyek „ingyen” kapott tételhez kapcsolódnak és a rendkívüli bevételként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja. Mikro rendelet 6. § Rezsabek Angéla

98 Időbeli elhatárolások specialitása „Ingyen kapott” tételek: fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összege, elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értéke. Számviteli törvény 45. § (1) Rezsabek Angéla

99 Beszámoló Mérleg --- 1. melléklet szerint Eredménykimutatás --- 1. melléklet szerint Kiegészítő melléklet --- nem kell készíteni Üzleti jelentés --- nem kell készíteni Fel kell tüntetni: - Mérlegkészítés napját - fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy …..nyilvános adatait, vagy ha nincs ….. Rezsabek Angéla

100 Mérleg sorainak sajátossága A kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat a mikrogazdálkodói beszámolóban nem kell külön bemutatni. Rezsabek Angéla

101 Beszámoló Be kell mutatni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg, ilyen ügylet hiányában ennek tényét a kis értékű eszközök egy összegű leírásánál alkalmazott összeget, ha az kisebb, mint 100 ezer forint ha a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét. Rezsabek Angéla

102 Sajátos szabályok betéti társaságok, közkereseti társaságok vagy egyéni cégek részére Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés, céltartalék elszámolása nem kötelező betéti társaságok, közkereseti társaságok vagy egyéni cégek részére. Rezsabek Angéla

103 Átalakulás Átalakulás során a Számviteli Törvény előírásait kiegészítve két specialitás került szabályozásra: Az átalakulás során a jogutód (több jogutód esetén a jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. Ha a jogutód az átalakulást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani. Mikro rendelet 12. § Rezsabek Angéla