Az államutódlás Dunay Pál, 2011. március 25.. Mi az? Jogirodalom: „Államutódlásról akkor beszé- lünk, amikor egy államot egy másik állam vált fel egy.

Az előadások a következő témára: "Az államutódlás Dunay Pál, 2011. március 25.. Mi az? Jogirodalom: „Államutódlásról akkor beszé- lünk, amikor egy államot egy másik állam vált fel egy."— Előadás másolata:

1 Az államutódlás Dunay Pál, 2011. március 25.

2 Mi az? Jogirodalom: „Államutódlásról akkor beszé- lünk, amikor egy államot egy másik állam vált fel egy terület fölötti szuverenitás tekinteté- ben a nemzetközi jognak megfelelően.” (Ian Brownlie) Szerződés: „Egy államnak egy másik állam- mal egy terület nemzetközi kapcsolataiért vi- selt felelősségben történő felváltását jelenti.” 1978-as bécsi egyezmény 2. cikk 1. bek. (b)

3 Mi a jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban? A világ államainak száma lassan, ám folya- matosan növekszik. A világ minden lakható része lakott és állami ellenőrzés alatt áll. Elképzelhetetlen, hogy állam jöjjön jogszerű- en létre államutódlás nélkül. (Sziget emelke- dik ki a tengerből…) Előfordulhat, hogy új állam jogellenesen keletkezik. (Államutódlás ez?)

4 Mi a nemzetközi kapcsolatok utódlással kapcsolatos érdeke? A stabilitás és a rugalmasság vegyítéke. - Ha történelmi okok, az erőviszonyok válto- zása, etnikai körülmények indokolják, mód legyen államok keletkezése, megszűnése vagy területi fennhatóságuk változása útján arra, hogy emberek csoportjai ne kényszerül- jenek együttélni. - Legyen állami felelősség a területért. - Mi van, ha nincs állami felelősség?

5 Az elvek Három elv határozza meg: - Folyamatosság, - Tiszta lap, - A változó szerződési határok. Felelősség az adott területen korábban uralmat gyakorolt entitás cselekedeteiért. Kivételesen: Szabadulás a felelősség alól, ha az súlyosan méltánytalan lenne.

6 Az államutódlás nemzetközi jogi alapjai A szokásjog, Az 1978. évi bécsi egyezmény a szerződé- sekben való államutódlásról, Az 1983. évi bécsi egyezmény az állami va- gyonban, archívumokban és adósságokban való államutódlásról, Az elődállam(ok) és utódállam(ok) között létre jött megállapodások.

7 A szereplők Elődállam, Utódállam, Az államutódlás időpontja, Jogellenes államutódlás? A nagyfokú bizonytalanság és okai, A szabályozás megkésettségének okai.

8 Az államutódlás fajtái Utódlás a terület egy részében, Újonnan függetlenné vált államok, Az államok egyesülése, Az állam beolvadása, Az államok szétválása.

9 Miben utódlunk? Szerződésekben, Nemzetközi szervezeti tagságban, Javakban és adósságokban, Állampolgárságban.

10 Szerződésekben Klasszikus dilemma – mint mindig – a nemzetközi jogban. - A stabilitás/folyamatosság és a - Változásnak való helyadás viszonya. Mit vizsgálunk? - Konkrét helyzetet, - Az érintett és harmadik államok vélekedé- sét.

11 Beolvadás és egyesülés A német egység létrejötte: - A „nem egyesülés”. Miért nem? Miért jó ez így? - Politikai szerződések elhalnak (Kivéve? Végleges rendezési szerződés 6. cikke.) - Területi rezsimek (államhatárok!) hatályban maradnak. - A közvagyon átszáll az utódállamra. Mi a közvagyon?

12 Utódlás a terület egy részében Változó szerződési határok elve. Az utód szerződései kiterjednek, az előd szerződései megszűnnek az adott területe- ten. Közvagyon átszáll. Elzász-Lotaringia 1919.

13 Elszakadás Elődállam fennmarad … (Kelet-Timor – Indonézia) Utódállam tiszta lappal kezd … Kivéve: Területi rezsimek. A stabilitás érdeke. Uti possidetis elve: - Eredeti területi keretek között. Pl. Latin- Amerika, Afrika (AESZ). - belső határból lesz nemzetközi határ.

14 Újonnan függetlenné vált állam Tiszta lap elve – Ne terhelje az elődállam nemzetközi kapcsolatrendszere az utódállamot. A területi rezsim fennmaradásához fűződő érdek. Csatlakozás hatályos multilaterális szerződésekhez: Egyszerű utódlási értesítés. Természetesen a nyitott szerződésekhez.

15 Az államok felbomlása Egy államból több állam … Az utódlás leg- gyakoribb formája, s a második leggyakoribb forma maradhat a jövőben is. - Melyik lenne a leggyakoribb forma? Rendezés a felbomlás folyamatában az utódállamok megállapodásával. L. Szovjetunió és Csehszlovákia.

16 Fontos érdekek… Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy államok az utódlásra történő hivatkozással ne szabadul- hassanak emberi jogi kötelezettségeiktől és nemzetközi határaik tiszteletben tartásának kötelezettségétől. (Odera – Neisse határ…) Genocídium egyezmény (Bosznia és Hercegovina v. Jugoszlávia ügy) Bős-Nagymaros: Területi rezsim.

17 Tagság a nemzetközi szervezetekben Egyesült Arab Köztársaság (1958-1961) bizonyítja a folyamatosság dominanciáját és az ENSZ rendkívüli rugalmasságát. Szovjetunió: Kik voltak ENSZ-tagok? NATO: Németország, EK: Németország.

18 Állami vagyon Általában átszáll az utódállamra, Területhez kötött közvagyon (Jugoszlávia: Társadalmi tulajdon – társult munka szervezetei). Területen kívül lévő: Ha fennmarad az elődállam, vele marad. Széles körben van mód eltérő megállapodásra. SzU, CsSzSzK, JSzSzK: Megállapodással.

19 Államadósság Terhek a javakkal mennének? Ha az elődállam fennmaradnak: Vele maradnak az adósságok (Biztos?) 1983-as egyezmény: méltányos arányban száll át az utódállamra. Vitatott szabály. Hitelezők jogai és kötelezettségei: Erős érdek a folyamatosság mellett.

20 Állampolgárság Mit mond a gyakorlat? - A „területszerző” államok megadják az utódállam állampolgárság: Vagy választást biztosítanak (áttelepülés?) vagy lehetővé tesznek kettős állampolgárságot. A hontalanság elkerülésének ésszerűsége. A szokásszerű lakhely szerinti állampolgár- ság ésszerűsége.