Egyetemes barokk művészet I. Róma, a barokk fővárosa
Bramante: a Belvedere teraszos elrendezésű, kétkaros lépcsősor- elrendezésű udvarának átnézeti vázlata korabeli metszeten
Donato Bramante: A római Belvedere összekötő udvarának (cortile) kiépítése, 1510 k. A vatikáni palotaegyüttes része. A pápai palotát köti össze a Belvedere- villával.
Bramante alaprajzi elképzelése a Szent Péter szkh Bramante alaprajzi elképzelése a Szent Péter szkh.- ról, mely végül nem valósult meg. Görög kereszt alaprajz, kilencosztatú középtér Utána ezen elgondolás alapján Raffaello is készít egy tervet.
A rekonstrukciós metszeten a mai Szent- Péter dóm elődje, a még ókeresztény építési elvek szerint emelt I. székesegyház látszik. Bazilikális elrendezés, narthex (előcsarnok), campanile (különálló harangtorony)
Az I. székesegyház alaprajza Az I. székesegyház alaprajza. (fekete vastag körvonal) Az alatta látható babapiskóta- forma vékony fekete vonal Caligula cirkuszának alaprajza, ahol Péter apostol mártírhalált halt. Nagy Konstantin császár dönti el, ezen helyszín fölé bazilikát emeltet.
Az első Szent Péter szkh Az első Szent Péter szkh. gyűrűskriptája, a keleti oldalon, a főszentély alatt, mely az apostol sírját rejti. Az új szkh- ba beépítésre kerül, napjainkig pápai temetkezési helyszín.
Michelangelo átnézeti tervjavaslata a Szent Péter székesegyházhoz (itt az oldalsó, É- i homlokzat) 1501 k.
Michelangelo elképzelése az alaprajzról. Itt még görög kereszt! A középrész, a kupola és a tambur végül kis módosítással, M. tervei alapján épül ki. Kilencosztatú térelrendezés
Giuliano da Sangallo tervezete a San Pietro főhomlokzatáról Giuliano da Sangallo tervezete a San Pietro főhomlokzatáról. Ő monumentális nyugati toronypárral számol. 1505 k.
Michelangelo 1564- es halála után (az alapkőletétel 1506- ban volt) követője, Giacomo della Porta viszi tovább az építkezést. Ő a kupolát magasabbra emeli, és latin kereszt alaprajzúra bővíti ki a hosszházat. Az ötös portikuszt már Carlo Maderno tervezi, mint ahogy a térre néző nyugati főhomlokzatot is. A jobb szélső kapu: Porta Santa, ‘Szent Kapu’ , csak a szent években és zsinatok alkalmával használják. A bal szélső kapu: a Halál Kapuja, a meghalt pápákat itt viszik ki az épületből a XVIII. szd óta.
A régi Szent Péter székesegyház bronzkapuja A Porta Centrale (Középső Kapu) a legrégebbi, 1445- ben fejezte be, Antonio Averlino FILARETE munkája, a hat dombormű- mezőben Krisztust és Máriát, Szent Pétert és Pált, illetve az utóbbi kettő mártíromságát ábrázolta. IV. Jenő pápától kapta a megbízást.
Róma, Szent Péter székesegyház: a hármas kapuzatból a középső kapu, a Porta Centrale. Fölül Kr. és Mária, alul b.o. Szent Pál a karddal, j.o. Szt. Péter az Írással és a kulccsal, melyet Róma soron következő püspökének (a Pápának) átnyújt. Filarete munkája, 1450 k.
A kupolát 1590- ben fejezi be Domenico Fontana, a kor legtehetségesebb mérnöke, 22 hónap alatt 1600 munkás bevonásával. A főhomlokzat Carlo Maderno tervei alapján készült 1625- től
A főhomlokzat szobortriásza: Keresztelő Szent János, Krisztus, Szent András
A belső tér architektonikus díszítésével Gian Lorenzo Bernini- t bízza meg VII. Sándor pápa
A pápai főoltár fölötti baldachin, Bernini alkotása 1624- 1633
A szentély fölötti oculus- ablak kialakítása és Longinus szobra a kupolatér egyik pillérének szoborfülkéjében. Mindkettő: Bernini, 1629
A Scala Regia
A Scala Regia, vagy Királyi Lépcső, a székesegyház belső terét a pápai palotával összekötő díszlépcsőház. Bernini, 1663 Illuzionisztikus architektúra!
Bernini: Dávid; Apolló és Daphné Mindkettő 1623
Bernini dísz- szökőkútjai a Piazza Navonán: „Fontana dei Quattro Fiumi”, A négy folyam kútja, 1650
Gian Lorenzo Bernini: az Angyalhíd szobordísze. 1671.
Az Angyalvár Hadrianus síremlékének készült 135 és 139 között Az Angyalvár Hadrianus síremlékének készült 135 és 139 között. Az avignoni fogság után a pápaság ideiglenesen itt rendezkedik be. 1393- ban IX. Bonifác átépíti.
Bernini: Sant’ Andrea al Quirinale 1658- ‘70
Sant’ Andrea al Quirinale belső tér és a kupolaboltozat nézete
Francesco BORROMINI: San Carlo alle Quattro Fontane 1665- ‘67
Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane Főhomlokzat és a belső tér alaprajzának szerkesztési diagramjai
Borromini: San Carlo alle Q. F. A boltozat tartórendszere és a kupola alulnézete
Carlo Maderno, Gian Lorenzo Bernini és Francesco Borromini: A Palazzo Barberini kiépítése. 1628- 1633
Palazzo Barberini