RÖNTGENSUGÁRZÁS
A röntgensugárzás az elektromágneses sugárzás egyik formája Wilhelm Conrad Röntgen fedezte fel először 1895-ben Katódsugárzás tanulmányozásakor fedezte fel és X sugaraknak nevezte el A látható fénynél sokkal nagyobb az áthatoló képessége és ionizáló hatása van.
Megállapította, hogy a sugárzás áthatol fán, papíron, ruhán, sőt, a legtöbb fémen is, kivéve az ólmot. Eltérő mértékben nyelődik el, és a fényhez hasonlóan egyenesen áramlik, valamint fényképfelvételeken rögzíthető. A röntgensugárzás áthatolóképessége hullámhosszától függ. Minél kisebb a hullámhossz annál nagyobb az áthatolóképesség.
Legalapvetőbb előállítási módja elektront gyorsítanak fém (pl.:volfrám) céltárggyal ütköztetik céltárgyban az elektron hirtelen lefékeződik és kétféleképpen válthat ki röntgensugárzást: fékezési sugárzás és karakterisztikus sugárzás által Fékezési sugárzás akkor keletkezik, ha töltött részecske felgyorsul vagy lelassul. Az energia elektromágneses sugárzás formájában kisugárzódik. Ezért csak az elektronok lefékezõdésénél játszik jelentõs szerepet
karakterisztikus sugárzás Karakterisztikus sugárzásról akkor beszélünk, ha az energiaátalakulás atomok gerjesztésével történik. Ilyenkor a bombázó elektronok kilökik az anyag atomjainak elektronjait a különbözõ stabil pályákról és amint valamelyik külsõ elektron lejjebb ugrik, hogy betöltse az üres helyet, energiát sugároz ki elektromágneses hullám formájában
ELŐÁLLÍTÁSA-cső katód anód HEFOP 3.3.1.
GYAKORLATI ALKALMAZÁS orvosi és technikai röntgenvilágítás kristálytan - anyagvizsgálatoknál biológiai hatása - betegség gyógyításánál mivel a csontot alkotó atomok átlagrendszáma nagyobb a húst alkotó atomok átlagrendszámánál, ezért a csont jobban elnyeli a sugárzást mint a hús, ezáltal a fotolemezt kisebb mértékben feketíti meg.
Különleges esetek Röntgenfelvétel a tüdőben kicsirázott borsóról Röntgenfelvétel a kisfiúról, akinek evőpálcika fúródott agyába Röntgenkép az 50 tűt nyelt kisfiúról