Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén Markovics Alexandra Földrajz BSc III. 2008. 11. 14.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Advertisements

A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Környezeti kárelhárítás
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Bevezetés az ásványtanba
A tundrától a trópusokig
Magyarország nagytájai
Időszakosan változó és helyi szelek
Exogén erők és folyamatok Előadó: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens
1. Földünk kora. Földünk kb. 4,6 milliárd éve keletkezett. mai nap
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
Leíró éghajlattan.
ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.
Talajtani és agrokémiai ismeretek
A Balaton földrajza.
Növények országa. Moszatok törzsei.
A klímaváltozások és okaik
A tengerszint változásai Az eusztázia
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Európai Unió Mezőgazdasága
Ausztrália Egyenes Henrik.
Vegetáció- és tájtörténet II.
EURÓPA Európa felosztása.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
a tengerfenék üledékei származás
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Egy pleisztocén vezérszint a Kárpát-medencében: a Bag Tefra Lendvay Márton geográfus III X. 25.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla – Ursula Schneider- Lüpkes.
Éghajlattan összefoglalása
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
Nagy földi légkörzés.
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
A leghidegebb mérsékelt öv
Egyesült Királyság zászlaja: Egyesült Királyság címere:
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Drávamenti-síkság és az Ormánság
Lengyelország Rzeczpospolita Polska.
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
Tundra, állandóan fagyott területek
Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam.
Sümegi Pál – Krolopp Endre – Rudner Edina Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a kárpát medencében Kerti Balázs.
Bevezetés I. Ősföldrajzi, geomorfológiai vizsgálatok
A gerecsei és budai-hegységi termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig Varga.
Az időszakos Péteri- tó (Kiskunsági Nemzeti Park) keletkezése és üledékképződése.
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Valódi mérsékelt öv. Általános jellemzők Széles sávban húzódik óceántól óceánig A nyugati szél határozza meg. Fontos az óceánoktól való távolság 4 évszak.
Amerika éghajlata.
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
A Föld naplója II..
divergencia: széttartás, távolodó lemezszegélyek divergensek v
25. ÉGHAJLAT.
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Vízburok-hidroszféra
Európa földtörténete, felszíne
24. AZ IDŐJÁRÁS.
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Középidő és Újidő.
35. JÉG A SZÁRAZFÖLDÖN.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Amerika éghajlata.
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén Markovics Alexandra Földrajz BSc III

A lösz Sárga, sárgásbarna szárazföldi üledék Sárga, sárgásbarna szárazföldi üledék Alapanyag: kvarc, földpát, rétegszilikát, karbonát, nehézásványok Alapanyag: kvarc, földpát, rétegszilikát, karbonát, nehézásványok Szemcsenagyság: durva kőzetliszt—20-60 mikron Szemcsenagyság: durva kőzetliszt—20-60 mikron Elterjedés: -É-i szélesség o C Elterjedés: -É-i szélesség o C -D-i szélesség o C -D-i szélesség o C -a Föld szárazföli területeinek 10%-a -a Föld szárazföli területeinek 10%-a

A lösz eredete XIX. századtól 50 elmélet XIX. századtól 50 elmélet Lozek (1965): Lozek (1965): -Eolikus; eluviális; deluviális; proluvuális; fluviatilis; fluvioglaciális; limnikus; tengeri körülmények -Eolikus; eluviális; deluviális; proluvuális; fluviatilis; fluvioglaciális; limnikus; tengeri körülmények Schnetger (1992): Schnetger (1992): -Eolikus származás, glaciális környezet -Eolikus származás, glaciális környezet -Eolikus származás, sivatagi környezet -Eolikus származás, sivatagi környezet -Szubakvatikus-fluviatilis -Szubakvatikus-fluviatilis -Poligenetikus -Poligenetikus

A lösz képződése I Lepusztulási környezet szerint: Lepusztulási környezet szerint: Obrucsev (1945): Obrucsev (1945): -Meleg lösz: sivatagból származik, eolikus, szélárnyékban halmozódik fel -Hideg lösz: jégtakarók peremterületeinek üledékeiből, eolikus

A lösz képződése II Felhalmozódási környezet szerint: Felhalmozódási környezet szerint: -Denudációs hideg és meleg lösz -Akkumulációs hideg és meleg lösz

A lösz keletkezése Magyarországon -Würm- Periglaciális, szubperiglaciális terület Periglaciális, szubperiglaciális terület Jégtakaró lassan előrenyomul Jégtakaró lassan előrenyomul Élővilág északról délre települ Élővilág északról délre települ Löszszteppek klímazónája Löszszteppek klímazónája Hideg, száraz kontinentális löszsztyepp-klíma Hideg, száraz kontinentális löszsztyepp-klíma Hideg, nedves lösztundra-klíma Hideg, nedves lösztundra-klíma Stadiálisban, mikrostadiálisban a löszképződés Stadiálisban, mikrostadiálisban a löszképződés Közép—Duna-medence: önálló periglaciális provincia Közép—Duna-medence: önálló periglaciális provincia

A lösz vizsgálata Malakológiai vizsgálat malako-hőmérővel Malakológiai vizsgálat malako-hőmérővel Mollusca fajok révén rekonstruálható az őskörnyezet—paleoökológiai indikátorok Mollusca fajok révén rekonstruálható az őskörnyezet—paleoökológiai indikátorok 10 talajszelvény: -40 cm-enként mintázás 10 talajszelvény: -40 cm-enként mintázás -anyaggyűjtés (168 db) -anyaggyűjtés (168 db) -szitálás (d=0,8 mm) -szitálás (d=0,8 mm) -Molluscák száma ( db) -Molluscák száma ( db)

A vizsgált terület Dél—Baranyai-dombság és Dél—Baranyai-dombság és Nyárád—Harkányi-löszvidék Nyárád—Harkányi-löszvidék Magyarország legdélebbi negyedidőszaki üledékes területe Magyarország legdélebbi negyedidőszaki üledékes területe Klíma: -óceáni és erdősztyepp klímaterület átmeneti zónája Klíma: -óceáni és erdősztyepp klímaterület átmeneti zónája -mérsékelten meleg és nedves -mérsékelten meleg és nedves -mediterránra jellemző napfénytartam és csapadék -mediterránra jellemző napfénytartam és csapadék

Molluscák vizsgálata Mollusca fajok 70-90%-a: Mollusca fajok 70-90%-a: -Melegkedvelő, szárazságtűrő -Nagy ökológiai tűrőképességű faj Mollusca fajok 5-30%-a: Mollusca fajok 5-30%-a: -Higrofil, hidegtűrő -Szubhigrofil, nyílt területen élő Kriofil fajok: 4 feltárásnál Kriofil fajok: 4 feltárásnál Vízi fajok: elszórtan Vízi fajok: elszórtan

Kutatási eredmények Mollusca fajok alapján: éves a lösz Mollusca fajok alapján: éves a lösz Enyhe klímán képződött Enyhe klímán képződött Malakosztratigráfia alapján: júliusi középhőm. 15,2-20,1 0 C; löszben 15,6-19,8 0 C Malakosztratigráfia alapján: júliusi középhőm. 15,2-20,1 0 C; löszben 15,6-19,8 0 C Paleoklimatikus tulajdonságok a maihoz hasonlóak Paleoklimatikus tulajdonságok a maihoz hasonlóak Növényborítottság nagy a löszképződéskor Növényborítottság nagy a löszképződéskor Mozaikos erdősztyepp a stadiálisokban, mikrostadiálisokban Mozaikos erdősztyepp a stadiálisokban, mikrostadiálisokban

Villánykövesdi pincesor

Töttösi rally

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Felhasznált irodalom Újvári Gábor: Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén (in: Földtani Közlöny 134/3; oldal) 2004, Budapest Újvári Gábor: Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén (in: Földtani Közlöny 134/3; oldal) 2004, Budapest