Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Árvízvédelmi sajátosságok és tervezett fejlesztések a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály (KDTVIZIG)

Az 1965. évi dunai árvíz jellemzői Az 1965. évi árvíz rendkívülisége megmutatkozott az árvízcsúcsok magasságában, az ismétlődő árhullámok tartósságában és a lefolyt víztömegben is. Nem csak azért fontos, mert 50 éve volt, hanem azért, mert a Duna Esztergom és déli országhatár közti szakaszának árvízvédelmi stratégiái ekkor fogalmazódtak meg. Gépesítés, töltés keresztmetszet, kommunikáció, szervezett védekezés, Sió Torkolati mű, védelmi személyzet elszállásolása, stb.) 2

Az árvíz jellemzői 2000. után, a védekezésre kényszerítő árhullámok összevetése az 1965-ös árvízzel. Csak a 2013-as árvíz hoz magasabb tetőző vízszinteket, kivéve Báta. 3

Mértékadó árvízszint (MÁSZ) Az árvízvédelmi művek kiépítéséhez megállapított árvízszint. A XX. század elejéig a mértékadó árvízszinten (MÁSZ) az addig észlelt legnagyobb vízmagasságot értették, amelyet gátszakadás, emberi beavatkozás vagy mederváltozás esetén számítással javítottak. Az OVH 1976. március 15-én fogadta el az első átfogó országos, statisztikai alapon készített MÁSZ előírást: „Magyarország valamennyi folyójára a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvizet kell mértékadónak elfogadni az alábbi kivételekkel: a Duna folyam Esztergom–déli országhatár közötti szakaszán az eddig előfordult legnagyobb jeges vízállások burkológörbéje a mértékadó árvízszint” 4

Mértékadó árvízszint (MÁSZ) A 11/2010. (IV.28.) KvVM rendeletben előterjesztésében a Duna folyam Esztergom–déli országhatár közötti szakaszára vonatkozó „új” MÁSZ szintek indoklása a következő: „A mellékágak lezárása, a nyíltárterek töltésezése jelentősen megváltoztatta a víz levonulását. Az ezt kiegészítő folyamszabályozási eszközök alkalmazásával olyan mederhidraulikai állapotok jöttek létre, amelyek megszüntették a korábbi jégtorlaszok kialakulásának okait. A mai mederállapotok mellett a jeges árvizek előfordulási lehetősége megszűnt, statisztikai számításokban való felhasználása nem indokolt. A mértékadó árvízi állapotok számításánál a jégmentes maximális vizek előfordulási gyakoriságát kell elemezni.” A fenti indoklás kiegészíthető azzal, hogy a Paksi Atomerőmű hő-szennyezésének következménye, hogy legalább 30 km-es szakaszon – ahol 1956-ban, a legnagyobb problémák jelentkeztek – a jégbeállás valószínűsége minimálisra csökkent. 5

Új módszerek a MÁSZ meghatározásában 74/2014. (XII.23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről „A Duna mértékadó árvízszintjeinek felülvizsgálata” című tanulmány (VITUKI Hungary és BMGE) 2013. novemberében készült, vízhozam adatok feldolgozásából indult ki. Idősor-elemzéssel előállította a hidrodinamikai modell befolyási határszelvényeibe a Duna és a főbb mellékfolyók napi vízhozamának hosszú idősorait A befolyási szelvények nagyszámú árhullámát 1D hidrodinamikai modellel transzformálták a Duna teljes hosszában. Az így kapott numerikus eredmények elemzésével határozták meg az új MÁSZ-t. 6

Mértékadó árvízszint változása a KDTVIZIG területén a Dunán öt vízmérce adatai Duna Projekt tervezésekor még a 2010. előtt életben lévő MÁSZ szintekhez terveztek. Baja Sió-árvízkapu Paks Dunaföldvár Adony 7

Árvízvédelmi szakaszok 242 km I. rendű árvízvédelmi fővédvonal 04.01. sz. Báta-Siótorok-Szekszárd 04.02. sz. Siótorok-Paks 04.03. sz. Paks-Bölcske 04.04. sz. Adony-Ercsi árvízvédelmi 04.05. sz. Siótorok-Kölesd 04.06. sz. Szekszárd-Sióagárd-Kölesd 04.07. sz. Kölesd-Simontornya 8

A védekezés fontosabb tapasztalatai, felismerései Árvízvédelmi fejlesztések (1965-1990.) A mentesített területeket két veszély fenyegette: az elégtelen töltésméretekből adódó szakadás lehetősége, valamint a fakadó vizek. A töltéstest és az ahhoz csatlakozó altalaj egy egységként kezelendő (szivárgások, buzgárosodás). Az altaljban jelentkező veszélyes jelenségek leginkább az ősmedrek, holtmedrek keresztezésében jelentkeztek. Ugyanígy, kitüntetett helyek a műtárgykeresztezések is. A figyelő szolgálat személyi-szakmai összetételének fontossága. Új technikák alkalmazása (könnyűbúvárok, víz alatti kamera, izotópos vizsgálatok, stb.) A védekezés gépesítése (kotrók, teherautók, gépkocsik, szivattyúk) Új védelmi anyagok és eszközök alkalmazása (fólia, pátrialemez, nagyfényű lámpa) Védősávok kijelölése és véderdők telepítése a földművek mentén Báta-Siótorok Duna jp-i töltésberuházás (1966-1970.) Galgócnyak-Faluhely Duna jp-i töltéserősítés (1970-es évek eleje) Sió torkolati mű (1968-1974.) Sió bp-i beruházás Kutyatanya-Kölesd (1976-1980.) Duna jp-i beruházás Dunakömlőd-Madocsa-Bölcske (1985-1989.) KDTVIZIG 242 km I. rendű árvízvédelmi töltés 7 db árvízvédelmi szakasz Az árvizet követő beruházások a Duna menti védvonalakon - Báta – Siótorok között: töltésépítés új nyomvonalon az 5+487-9+265 (10+835 régi szelvényezés szrint) tkm szelvények között, töltéserősítés, új gátőrház építése Pörbölyön. 9

Az 1990-2015. közötti évek árvízvédelmi fejlesztései Sió jp-i beruházás Keselyűs-Szekszárd között (1995-1999.) Sió-bp. ütemezett fejlesztés Sárszentlőrinc térségében (L/1, 2002.) Az árvízvédelmi szakaszvédelmi központok felújítása, illetve új építése - Pörböly, Dombori, Bölcske, Ercsi, Bogyiszló, Sióagárd). (1996-2008.) Duna Projekt, Duna jp-i fejlesztés Báta-Ercsi között. (2009-2015.) Nem szerkezeti fejlesztések: informatika-hírközlés 10

Duna Projekt (2009-2010.; 2012-2015.) KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003 KÖDU-1 Sió-árvízkapu rekonstrukció KÖDU-2 04.01, 04.02., 04.03. árvízvédelmi szakasz fejlesztése KÖDU-3 04.04. árvízvédelmi szakasz fejlesztése 04.01. árvízvédelmi szakasz: Báta I., Lankóc szivattyútelep rekonstrukciója Duna jp. ,m.o. terhelő szőnyeg építés: 2800 fm Duna jp., töltéskorona burkolás: 4395 fm Sió árvízkapu rekonstrukciója, üzemviteli épületbővítése szakaszvédelmi központtá. 04.02. árvízvédelmi szakasz: Duna jp., m.o. terhelő szőnyeg, töltésfejlesztés: 11008 fm Duna jp., töltéskorona burkolás: 10130 fm Duna jp., töltésáthelyezés: 705 fm 04.03. árvízvédelmi szakasz: Duna jp., paksi zsilipek felújítása: 8 db Duna jp., töltéskorona burkolás: 21366 fm Bölcskei szakaszvédelmi központ bővítése. Duna jp., terhelő szőnyeg építés: 182 fm 04.04. árvízvédelmi szakasz: Váli-víz jp.-bp. és Szent László víz bp-i töltéserősítés, töltéskorona burkolás: 11799 fm 04.05. árvízvédelmi szakasz: Kutyatanyai zsilip: ellennyomó medence építése Gépbeszerzés Duna Projekt fő műszaki paraméterei Fejér és Tolna megyében (2014. novemberig elkészült, vagy próbaüzem alatt levő létesítmények) 04.01. árvízvédelmi szakasz: Báta I. szivattyútelep rekonstrukció Lankóci szivattyútelep felújítás Duna jp. ,mentett oldali leterhelő szőnyeg építés: 2800 fm Duna jp., töltéskorona burkolás: 4395 fm Sió árvízkapu rekonstrukció (próbaüzem alatt) Üzemviteli épületbővítés - szakaszvédelmi központtá: (használatbavételi. eng. rendelkezik) A földszinti 196 m2 hasznos alapterület az emeletráépítéssel 207 m2 hasznos alapterülettel bővült. 10-12 fő elhelyezését biztosítja.   04.02. árvízvédelmi szakasz: Duna jp., mentett oldali leterhelő szőnyeg, és töltésfejlesztés: 11008 fm Duna jp., töltéskorona burkolás: 10130 fm Duna jp., töltésáthelyezés: 705 fm 04.03. árvízvédelmi szakasz: Duna jp., paksi zsilipek felújítása: 8 db (Páli zsilip - Tüzéptelepi zsilip közötti szakasz) Duna jp., töltéskorona burkolás: 21366 fm Bölcskei szakaszvédelmi központbővítés: (használatbavételi. eng. rendelkezik) A bővítés 45 m2 alapterület bővítéssel és 86 m2 (102 m2) tetőtér beépítéssel valósult meg. Az így kialakult védelmi központban a gátőrlakás 85 m2, a védelmi központ fsz. 60 m2, emelet 86 m2, (102 m2). A védelmi központ 10 fő elhelyezésére alkalmas. Duna jp., leterhelő szőnyeg építés: 182 fm 04.04. árvízvédelmi szakasz: Váli-víz jp.-bp. és Szent László víz bp-i töltéserősítés, töltéskorona burkolás: 11799 fm hosszban. 04.05. árvízvédelmi szakasz: Kutyatanyai zsilip ellennyomó 1 db Beszerzésre került gépek: 2 db MTZ tolólappal, amelyikből az egyik gémes HIDROT fűkaszával rendelkezik. Beszerzésre került továbbá 1 db AEBI TT 210 gyátmányú önjáró rézsűkasza NÜTHING MU-E 200 típusú szárzúzó adapterrel. Az elkészült munkáknál mindenhol megtörtént a műszaki átadás, ez alól csak a hajózókapunál fennálló műszaki problémák miatt a Sió árvízkapu a kivétel, ahol a próbaüzem továbbra is folyamatos. Jelenleg a vagyonátadás van folyamatban. 11

Töltés- és altalaj erősítés Töltésáthelyezés Gerjen térségében (felső kép) Leterhelő szőnyeg, lankóci őrjárás (b.alsó kép) Korona aszfaltozás a madocsai őrjárásban (j. alsó kép) Fotó: CD-Konzorcium; KDTVIZIG 12

Sió-árvízkapu Sió-árvízkapu és üzemépület rekonstrukciója, bővítése Torkolati mű rekonstrukciós munkái Fotó: GANZ-REÁL Konzorcium 13

Báta-I. szivattyútelep Fotó: KDTVIZIG A kívül-belül felújított bátai szivattyútelep, amely kiállító- bemutató helyül is szolgál az érdeklődőknek. 14

Duna jp. javasolt árvízvédelmi fejlesztések 04. 01. , 04. 02. , 04. 03 Duna jp. javasolt árvízvédelmi fejlesztések 04.01., 04.02., 04.03., 04.04. árvízvédelmi szakasz Fejlesztési szükséglet megnevezése Fejlesztési szükséglet célja Fejlesztés indoka Árvízvédelmi töltéserősítés 7 km Altalaj állékonysági hiány megszüntetése Árvízi kockázat csökkentése Árvízvédelmi töltésfejlesztés Báta 1850 m Település lakosságának védelme Helyi társadalmi igény Új töltés építés nyílt ártéren (Kisapostag 650 m, Dunaföldvár 400+800 m) Árvízvédelmi műtárgy rekonstrukció Tolna megye (04.01., 04.02., 04.03. árvízvédelmi szakasz) 13 db Árvízvédelmi szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás Fejér megye (04.04. árvízvédelmi szakasz) 7 db Árvízvédelmi töltéskorona burkolása Dombori és a Paks Atomerőmű D-i kerítése között 18,4 km Árvízvédekezés feltételének javítása Árvízvédekezés elősegítése Magasépítési létesítmények fejlesztése, rekonstrukciója, KDTVIZIG teljes területén Árvízvédekezés feltételének javítása (őrházak, szakaszvédelmi központ, raktárak felújítása) Magassági hiány Duna jp. 04.01. árv. sz. Bátaszék-Baja vasútvonal, 55 sz. út környezetében a magassági biztonságot el nem érő mértékű (előírt koronánál max. 70 cm-rel alacsonyabb.) 04.04. árv. szakasz közel 350 m hosszon 15 cm. 15

Sió-csatorna menti javasolt fejlesztések 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 04.NMT.01, 04.NMT.02, 04.NMT.03 Lefolyási akadályok elbontása Mezőkomáromi felhagyott vasúti híd Uzdi használaton kívüli közúti híd Erdőritkítás Sió jp. 22,86-23,22 fkm, Sió bp. 49,99-51,79 fkm, Sió jp. és bp. 15,79-22,86 fkm Cserjeletermelés Sió jp. 24,30-41,74 fkm Mederkotrás, mederrézsű kotrás Árvízkapu és Kapos torkolat között majdnem teljes hosszon Műtárgy rekonstrukció 5 db vontatóútban lévő híd 55 db zsilip Torkolati műtárgy kiépítése Sió jp. 41+744-70+692 fkm csapadékvíz bevezető vízfolyásoknál csapóajtós zsilip kiépítése Műtárgy megszüntetés Sió jp. 3+536 fkm Keselyűsi nyomócső Sió jp. 8+453 fkm Borrévi öntözőcső Részletes geodéziai felmérést követően töltés/depónia magasítás, erősítés, burkolás Gátőrházak és védelmi raktárak rekonstrukciója Sió-csatornára készített 3 db NMT alapján 16

Fejlesztési szükséglet megnevezése Fejlesztési szükséglet célja Nádor-csatorna mentén javasolt árvízvédelmi fejlesztések 04.05., 04.06. árvízvédelmi szakasz Nádor-csatorna jp. 16,4 tkm. Nádor-csatorna bp. 16,8 tkm. Fejlesztési szükséglet megnevezése Fejlesztési szükséglet célja Fejlesztés indoka Árvízvédelmi töltésfejlesztés A töltésméretek előírás szerinti kialakítása Hazai jogszabályi előírás Árvízvédelmi műtárgy rekonstrukció 28 db Árvízvédelmi szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás Árvízi kockázat csökkentése Árvízvédelmi töltéskorona burkolása Árvízvédekezés feltételének javítása Árvízvédekezés elősegítése A beruházások megvalósítása mellett szólni kell a fenntartás biztosításáról is! 17

Köszönöm a figyelmet! Kisapostag 2013.06.11. Dunaföldvár 2013.06.11. Paks 2013.06.11. Báta 2013.06.11.