Horvátország.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN
A bolgárok és a magyarok letelepedésének hatása a délszlávokra
Világörökségünk A budai vár.
KÖNYVBEMUTATÓ. Könyvbemutató február óra Polgárok Háza 1089 Budapest, Visi Imre utca 6. Délvidéki Magyar Golgota című tanulmánykötet.
Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően
A HORVÁT NEMZETISÉGI OKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN
A Balkán - múlt, jelen és jövő magyar szempontból Lőrincze Péter - a VOSZ Európai Uniós Csatlakozási Munkabizottsága vezetője - előadása 2004 március 31-én.
Róma az örök város.
EUROPA A DUNA hosszában A Duna, mint a második legnagyobb folyó földrészünkön(az els ő a Volga) kilométer hosszan nyújtózik. A Fekete-erd ő ben.
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
Split Dalmácia központja
A világ legnépszerűbb turisztikai desztinációi Készítette: Gyarmati Zoltán Hajdú Júlia.
A balkáni „puskaporos hordó”
A BRIC-országok jövője
Többség – kisebbség helyzete Magyarországon
Magyarország etnikai szerkezete
A délszláv válság.
Luxemburg, Málta,Hollandia
A határmentiség kutatása a számok tükrében Tiner Tibor Selye János Egyetem, Révkomárom MRTT évi Vándorgyűlés, Szabadka, nov
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Deli Zsófia, Pálfi Ágnes
Görögország vonzerői Andalits Alexandra.
Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság
EURÓPAI DUNA STRATÉGIA Parkoló pálya vagy gyorsítósáv – Napi Gazdaság Logisztikai konferencia 2010 április 27 Budapest Dr.Doór Zoltán Elnök Magyar Logisztikai.
Országösszehasonlítás
Észak Korea Dél Korea 조선민주주의인민공화국 대한 민국.
Politikai és szociálgeográfia I.
Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc egyetemi tanár BCE.
Ukrajna.
A turizmus szerepe és fejlesztési lehetőségei a határmenti területeken INNOAXIS project Pap Ági „Jó szomszédok a közös jövőért” Szabadka, november.
Forrás: San Marino.
Délszláv államok.
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
Olaszország.
A háború és következményei Magyarországon
A POLITIKA SZEREPE A BALKÁN KÖZLEKEDÉSÉBEN Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2006.
Nemzetközi civil pályázati lehetőségek
Jugoszlávia utódállamai
A BAHA’I KERT (IZRAEL) A VILÁG NYOLCADIK CSODÁJA.
Törpeállamok.
Csehország.
Ellas / Elleniké / Demokratia Görög Köztársaság
Nemzeti, etnikai, kisebbségi helyzet az OMM-ban
Zene: Plaisir d a mour Az indiai óceán szigetből álló, fős országa.
Magyarország Magyarország Közép-Európában az Alpok és a Kárpátok által határolt Kárpát-medencében fekszik. Sok országgal határos:Ausztriával Szlovákiával.
Szlovénia Készítette: Cseh Fanni.
1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült.
Készítette: Szatmári Zsófia
A jugoszláv szocializmus sajátosságai
Az Európai Unió bővítése Markovics Alexandra Földrajz Bsc 3. évfolyam
Készítette: Kállai Péter
Szerbia – Szerb Köztársaság
Kaposvár Alapadatok   Lakosság fő  Agglomeráció fő  gazdálkodó szervezet.
2016. Március 3.. A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Keretében magyarországi.
A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.
NEMZETI KISEBBSÉGEK KÖZPONTI KÖNYVTÁRAI HORVÁTORSZÁGBAN Rabbi Zsolti, mag. iur. et mag. bibl. Pélmonostori Városi Könyvtár Horvátországi Magyarok Központi.
„Helyi ízek, helyi értékek” gasztrokulturális kapcsolatok a magyar- horvát határvidéken Dr. Szabó Géza- Endrédi Melinda Baranya Megyei Falusi Turizmus.
Határmenti régiók fejlesztési együttműködésének lehetőségei 2016-ban, Nyíregyháza, szeptember 20. Határmentiség Szatmárban Pataki Csaba elnök Szatmár.
Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
A világ az első világháború után
Narancsík Eszter Záreczky Terézia
Dr. Bienerth Gusztáv prezentációja 2016.december 12.
A bizalom szerepe Koreai Köztársaság.
Kelet-Közép-Európa és a Balkán
Horvátország számokban
A TRIANONI BÉKE.
Hazánk külpolitikája Kultúra a Horthy-korszakban
Kirándulás a Mura-vidéken és a Dráva vonzásában
1. A BALKÁN- FÉLSZIGET.
Előadás másolata:

Horvátország

Tartalom A. Általános adatok B. Történelmi háttér C. A Tercier szektor Horvátországban: 1. idegenforgalom (UNESCO, tengerpart) 2. oktatás (egyetemek) 3. közlekedés 4. honvédelem 5. szórakoztatás, média 6. kultúra, művészet 7. gasztronómia 8. sport 4. Hivatkozások

A. Általános adatok: Hivatalos megnevezés: Horvát Köztársaság Államforma: parlamentáris köztársaság Főváros: Zágráb (706 717 fő) Legnépesebb városok: Split (190 255fő), Rijeka (140 469 fő), Osijek (87 544 fő) Terület: 56 542 km2 Népesség: 4 491 543 fő (2008. Július) Népességnövekedési ráta: - 0,43 % / év Nemzetiségi megoszlás: horvát (89,6 %), szerb (4,5 %), egyéb (5,9 %--- magyar, bosnyák, szlovén, cseh, olasz) Vallási megoszlás: római katolikus (87,8 %), ortodox (4,4 %), muzulmán (1,3 %), egyéb (7,5 %) Hivatalos nyelv: horvát (latin írás) Klíma: mediterrán és kontinentális Pénznem: kuna (HRK) A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: - primer: 17 % - secunder: 30 % - tercier: 53 % Tengerpart hossza: 1778 km Szigetek száma: 1185 (ebből 66 lakott sziget)

B. Történelem

1980. Josip Broz Tito halála Kormányzati és gazdasági válság Etnikai ellentétek felerősödése 1987. Slobodan Milošević hatalomra jutása Nyílt nacionalizmus Vukovári népírtás (Európa legnagyobb tömegsírja a II. vh. óta) 1991. október – Szlovénia függetlenné válása (10 napos háború) 1995. Srebrenicai mészárlás nyilvánosságra hozatala (8000 bosnyák halott) 1995. november : Daytoni egyezmény Gyors gazdasági növekedés 2005. EU-val való kapcsolatfelvétel

Vukovár

C. A tercier szektor Horvátországban

1. Idegenforgalom

1980-as években a horvát tengerpart adta az idegenforgalom bevételének 80 %-át Jugoszláviában Háború --- a turisták számára már nem olyan vonzó Háború után új erőre kap a turizmus Idegenforgalmi területei: Isztria, Dalmácia (Dubrovnik, Šibenik, Split, Zadar) Szlavónia, Drávaszög, Zágráb bevétel 2007-ben: 7 milliárd kuna (GDP 20 %-a) Jövőbeni célok: - szálláshelyek felújítása, hogy versenyben maradjanak Görögországgal és Olaszországgal - további színvonalas kempingek kiépítése (13,2 millió vendégéjszaka, 2007) Főbb problémák: - új kempingek építésénél jogi- és tulajdonosi viták hátráltatják a fejlődést - méregdrága benzin (a turisták 90 %-a autóval érkezik)

Šibenik

Split

Zadar

Zágráb

Rijeka

UNESCO világörökség részei Plitvicei tavak

Diocletianus-palota (Split)

Dubrovnik óvárosa

Eufrázius bazilika (Porec)

Szent Jakab katedrális (Šibenik)

Trogir történelmi városa

2. Oktatás Zágrábi Egyetem (1669, 52600 hallgató) Rijekai Egyetem (1973, 16450 hallgató) Spliti Egyetem (1974, n.a.) Josip Juraj Strossmayer Egyetem (1975, 7500 hallgató) Zadari Egyetem (2003, 5000 hallgató) Dubrovniki Egyetem (2003, 2600 hallgató)

3. Közlekedés Croatia Airlines Nemzetközi repterei: Zágráb, Pula, Split, Dubrovnik Nemzetközi kikötői: Rijeka, Split, Pula, Dubrovnik

4. Honvédelem: GDP 1,8 %-a Légierő (3000 fő), Haditengerészet (3000 fő), 244 db páncélozott jármű 80 db harckocsi 2008. április 3.: NATO-meghívás 2008. július: Finn hadihajók

5. Média, szórakoztatás A horvát állami televízió: Hrvatska Radiotelevizija (HRT). Népszerűbb rádiók: Otvoreni radio, Narodni radio és Radio Marija. Az RTL televízió helyi képviselete: RTL Televizija. Helyi televíziók: Z1, OTV, Nova TV. Filmstúdiója: a Jadran Film, amely a II. világháború óta készíti a filmeket.

6. Kultúra, művészet Sokác népviselet

- Magyarországon: Mohács környéke Horvátországban: Szlavónia Szerbiában: Bácska D-i része

Képzőművészetek: Ivan Meštrović Festészet: Vjekoslav Karas Irodalom: Ivo Andrić , Ivan Goran Kovačić , Miroslav Krleža (Pécs- katonaiskola, I. világháború)

7. Gasztronómia Brodet: a tengerpart legnépszerűbb hallevese melyet agyagtálban, parázson főznek. Manestra: tengerparti részekre jellemző, vörösborral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a paprikás, tejfölös Csorba fogyasztása a leggyakoribb.

Burek Török eredetű Levelestésztából készül, túróval, sonkával, gombával, almával töltött édesség.

Strukli Réteshez hasonló, almával, gyümölccsel töltött sütemény.

Pljeskavica Faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa

Csevapcsicsa Marha- és sertéshúsból összekevert, fűszerezett fasírt. Tálalása szeletelt hagymával és ajvárral a legajánlottabb.

8. Sport - Kézilabda Football Síelés Vízilabda

4. Hivatkozások: JUHÁSZ József, MÁRKUSZ László: Háború és béke a volt Jugoszláviában (Zrínyi Kiadó, Budapest, 2003.) http://utazas-nyaralas.info/horvatorszag/vilagorokseg.html Mészáros Zoltán: Srebrenicai mészárlás http://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g http://www.unizg.hr/ http://library.thinkquest.org/05aug/01822/magyar/horvato/horvatorszag.htm https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hr.html Probáld Ferenc- Szabó Pál: Európa regionális földrajza BMPI: Jugoszlávia utódállamai PTE: Balkán füzetek