SPANYOLORSZÁG -TERCIER SZEKTOR-
Általános áttekintés: Terület: 505 ezer km2 Népesség: 45 116 894 fő, népsűrűség: 88 fő/km2 Államforma: alkotmányos monarchia (I. János Károly) Nemzetiségek: katalánok, galíciaiak, baszkok GDP/fő: 27 767 $ Munkanélküliség: 9-10%
Történelem: Első telepesek: föníciaiak, karthágóiak, kelták és ibérek 4 évszázados római uralom: Hispánia provincia 711-től arab (mór) uralom (kivéve: északi területek egy része) rengeteg történelmi emlék (Sevilla, Córdoba, Granada) Reconquista Nagy Felfedezések megindítói hatalmas gyarmatbirodalom (tordessilasi egyezmény, 1494)
1931: a királyság megbuktatása, köztársaság 1936-1939: polgárháború Franco tábornok 1975: Franco halála után visszaállítják a köztársaságot 1986: belépés az Európai Unióba
Infrastruktúra: A nagy kiterjedésű és elzárt országban fontos a közlekedés és annak állapota Közúti közlekedés: Legfontosabb Autópályák, gyorsforgalmi utak (9500 km) sugárirányúak Vasút: Nyomtávolsága szélesebb az európainál nehezíti a kontinenssel való kapcsolattartást Alacsony a vasútvonalak sűrűsége (27 km/ 1000km2)
Tengerhajózás: Légi közlekedés: Gazdasági jelentőség (külső és belső kereskedelemben) Folyami közlekedés csak rövid szakaszokon Légi közlekedés: Főleg Afrika és Dél-Amerika felé irányul Jelentős igény van belföldi járatokra (ált. Madrid és az excentrikus városok között)
Turizmus, a gazdaság húzóágazata: A GDP kb. 2/3-át adja, a foglalkoztatottak aránya 60% 50-54 millió turista évente, 354 millió vendégéjszaka (2005), bevétel: 45 Mrd $ Legtöbb turista Nagy-Britanniából és Németországból érkezik Legkedveltebb célpontok: Costa del Sol, Costa Blanca, andalúz városok, Barcelona, Madrid, Kanári- és Baleár-szigetek
Városok, tájak: Madrid: Már a kőkorszakban lakott volt Mór hódítás: 852-1103 város neve ebből az időből: Magrit= „vízvezetés” (vagy kelta: Magetorito= „nagy híd”) Főváros 1561 óta (II. Fülöp) Örökösödési háború vége a város virágzásának 1804: földrengés + 1808:Napóleon bevonulása 1813: Wellington űzi ki a franciákat a város fejlődése fellendül 1992: a Világ kulturális fővárosa volt 2004. március 11.: a madridi terrormerénylet napja
Látnivalók: Palacio Real de Madrid (Királyi palota)
Puerta de Alcalá
Templo de Debod
La Coruña: Természetes kikötője miatt már a föníciaiak és a kelták is használták Jelentős római kikötőváros Ardobicum Coronium néven 1507: Francis Drake felgyújtotta a várost Fontos kikötő és textilipari központ a középkorban XIX-XX. század: a város virágzott az északi kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően
Látnivalók Torre de Hércules
Pamplona: Az első lakók baszkok voltak ( Iruña néven) Rómaiak korában: Pompeiopolis Mór uralom 711-től A IX. században alakul meg a Pamplonai Királyság Ma a bikafuttatásról híres
Látnivalók Catedral de Pamplona
Plaza del toros de Pamplona
Barcelona Hamilkar Barks, pun vezér alapította i.e. 218-ban Később Barcino néven római település, majd 716-ban mór uralom alatt Bardsaluna-nak nevezték el Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságáig főváros 1888 és 1928: Világkiállítás helyszíne Leghíresebb tervezője: Antonio Gaudi Az 1992-es Olimpia helyszíne
Sagrada Família
Gaudi művei: Casa Milá Casa Batlló
Egy érdekesség: Torre Agbar
Valencia A település már jóval a rómaiak előtt is létezett, ők i.e.139-ben alapították Valentia városát Fejlődése a XII. században indult, aranykorát a XV.-ben élte 1609: mórok kiűzése a város elvesztette lakosságának 40%-át XIX. század : fellendülés a kereskedelemnek köszönhetően
Santa Maria székesegyház, Miguelete
Las Fallas fesztivál
Sevilla Ibériaiak és föníciaiak ezüstöt és rezet bányásztak a környéken I.e. 500 körül: karthágói uralom Hispalis Rómaiak korában: Julia Romula 712: mór uralom kezdete: Ishbiliyya Nagy Felfedezések korában: az Újvilágból érkező arany fő célpontja Hanyatlás: pestisjárványok, árvíz, földrengés Igazi fellendülés: Amerika felfedezésének 500. évfordulója miatt rendezett Expo’92 után
Alcazár
Világörökségi helyszínek:
Spanyolország más nevezetességei:
Felhasznált irodalom: Ifj. Zsiga György: Spanyolország Robert Möginger: Spanyolország Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza Wikipédia Google képkereső
Köszönöm a figyelmet!