Mésztartalomhoz köthető felszínfejlődés a Kőszegi-hegységben VERESS Márton – SZABÓ Levente – ZENTAI Zoltán Földrajzi Értesítő XLVII. évf. 1998/4 Horváth.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Háttértárak ismertetése
Advertisements

A növényi szövetek.
Cseppkőbarlangok Huszti Dóra 9.o
4. Az idegrendszer fejlődése
V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
A légkör összetétele és szerkezete
Térképezési ismeretek
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Makettek, modellek a földrajztanításban
A Föld gömbhéjas szerkezete
A következőkben néhány érdekesség!!!!!!
Szűcs Péter Bujdosó Attila Ozsvár Zoltán Koós Krisztián.
ELTE BOLYGÓTUDOMÁNYI NAP
CSAPADÉKTÍPUSOK.
Félig kötött futóhomok
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
MIKROELEKTRONIKA 3. 1.Felületek, felületi állapotok. 2.Térvezérlés. 3.Kontakt effektusok a félvezetőkben. 4.MES átmenet, eszközök.
Készítette: Simon Anett 9.c
Tűrések, illesztések.
Vámossy Zoltán 2006 Gonzales-Woods, SzTE (Kató Zoltán) anyagok alapján
A nyomás összefoglalás
Tájékozódás az égen Az éggömb: Forgása:
A szemcsehatárok tulajdonságainak tudatos módosítása
Vakolatok szerepe áthidalók és födém tűzállósági vizsgálatánál
A másodfokú függvények ábrázolása
Takács B: Korszerű adatnyerési eljárások III. – Kataszteri szakmérnöki képzés BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Kataszteri szakmérnöki képzés Korszerű.
Az oldatok.
A bipoláris tranzisztor I.
Talajszennyezés.
Nova Alpin Kft Rákóczi 2. sz. barlang rekonstrukció 2012.
Karrok morfometriai elemzése. 1. rovátkakarrok (rillenkarren) jellemző méret: szélesség: 1-13cm, hossz: cm keresztmetszet: parabola kísérlet: Glew.
Gábris Gyula: Gondolatok a folyóteraszokról
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla - Ursula Shneider-Lüpke In: Földrajzi Közlöny 131/3-4,
Zsuga Katalin – Szabó Attila: A Tisza hazai vízgyűjtőterületének ökológiai állapota, környezetvédelmi problémái Győri Katalin Dorottya geográfus III. évf.,
Veszprém környéki barlangok üledékvizsgálatának eredménye
Nyomelem eloszlási típusok természethez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben ( A Háros –sziget mintaterület alapján) Győry Sándor.
A földrészek szerkezete és domborzata
Kén-dioxid indikátorok: a zuzmók
A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Átlag, medián.
Juhász Levente (YEA3G2) Ásvány- és kőzettan.
Rideg deformáció – törések
A Zala-folyó lefejezése
A mésztartalomhoz köthető felszínfejlődés a Kőszegi-hegységben Készítette: Stéger Anett Földrajz BSc III
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZIS
Készítette: Bíró Balázs III. éves Földrajz BSc Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza.
Schweitzer Ferenc- Nagy István- Alföldi László cikke alapján
Suvadásos formák a Tolnai-dombság löszös területein
OPTIKA Mérnökiroda Kft
Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely – Kertész Ádám- Papp Sándor Földrajzi Értesítő LIV. Évf füzet, pp
7. fejezet Tengerparti folyamatok Link Link. Parti terminológia.
A testek néhány mérhető tulajdonsága 3. óra
régi magyar nevén: Veres-tó)
Az anyagok tulajdonságai és változásai
Légutak Szerzők: Marsi Zoltán, Dr. Mártai István
FÖLDPÁT ALAPSZERKEZETEK I. Tábla FÖLDPÁT ALAPSZERKEZETEK Å 4.2Å 6.3Å 8.4Å a 1. T1 T2 x y a0 b0 U D „c” ,b T1 T2 (201) 1. T1 valós stilizált.
Vízerózió hatásai – a probléma volumene Magyarországon, kutatási, mérési lehetőségei, eredményei és az ellene való védekezés lehetőségei Kopinczu Krisztián.
I. generáció II. generáció III. generáció IV. generáció
14. A KARSZTERÓZIÓ.
A tengerek felszínformálása
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
17. AZ ABRÁZIÓ.
Félig kötött futóhomok
SZAKASZVEZÉRLÉS (HORONYMARÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA)
A növényi szövetek.
Előadás másolata:

Mésztartalomhoz köthető felszínfejlődés a Kőszegi-hegységben VERESS Márton – SZABÓ Levente – ZENTAI Zoltán Földrajzi Értesítő XLVII. évf. 1998/4 Horváth Dénes Péter (HODOAAT.ELTE) Földrajz BSc III. évf hallgató december 4.

Zöldpala előfordulások a Kőszegi-hegységben

Zöldpalás lejtőkön képződő formák Bemélyülő – színlők, – gömbsüveg szerű formák, – járatok – barlangok Kiemelkedő – kalapok – pillérek

Színlők Palásodási síkok csapásirányába megnyúlt több méteres hosszúságot elérő bemélyedései a sziklafalnak. Felső és alsó lapját palásodási sík alkotja. Ha több palásodási sík alakít ki egy színlőt, akkor lépcsős szerkezet alakul ki.

Színlők csoportosítása Méret szerint: – kis (cm), – közepes (dm), – nagy színlők (m): Összetett = Nagy, közepes és kis színlők befelé. Forma alapján: – Színlőegyüttesek: egymás felett elhelyezkedő színlők – Színlőcsoport: több színlőegyüttes (színlők mérete felfelé vagy lefelé változik) – Színlőköteg: egymás feletti színlők azonos méretűek

Félkaréjos gömbsüvegszerű formák

Kalapok Szálkőzetből képződött maradványforma Részei: – Kalaptető: néhány m vastag, oldalirányban 5-10m méretű. – Kalapláb – Karima: 1-2m túllógás a lábhoz képest Típusai: – Szimmetrikus – Aszimmetrikus

Aszimmetrikus kalap és részei

Szimmetrikus kalap

Mésztartalom megjelenése A hegység zöldpalái és fillitjei meszet tartalmaznak: – Meszes összlet: kristályok keverednek Mérete 1-2cm-től 1-2 m-ig terjedhet – Mészbetelepülés: kristályok nem keverednek Mérete 1-2cm-től 1-2dm-ig vagy palásodási síkok mentén (max. néhány mm) Oldalirányú méretek: néhány dm – több 10m is – Lencsés-, gumós szerkezet – Réteg-, tellér szerű szerkezet

Zöldpala pusztulás folyamatai Teljes oldódás során oldódik a mészbetelepülés. Részleges oldás során a meszes összletből kioldódnak a kalcitkristályok. A zöldpala szétesik, porlik, a törmelék helyben marad (részben áthalmozódik). Oldás és fagyhatás váltakozik, palássági síkok mentén a mészbetelepülés kioldódik. A keletkező résekben fagyáskor megfagy a víz.

Mésztartalom elhelyezkedése

Karbonáttartalom mérése

Kalapok és szerkezeti teraszok a-b – összetett színlő fejlődése c-d – kalap fejlődése, törmelék elszállítódása, oldódás intenzitásának csökkenése e-f – kalap és színlő pusztulása

A folyamat elhalásának okai A mészbetelepülés vagy meszes összlet kiékelődése miatt a színlőfejlődés elhal. A zöldpala lepusztulásos hátrálása a lejtő ellankásodását eredményezi. A színlőből ill. előteréből a törmelék elszállítódik vagy a színlőt hordozó lejtő törmelékkel eltemetődik.

Terasz kialakulása

Terasztípusok

Köszönöm a figyelmet!

Irodalomjegyzék Tartalom és ábrák: – VERESS Márton – SZABÓ Levente – ZENTAI Zoltán Földrajzi Értesítő XLVII. évf füzet, pp Képek: – – –