Rétegtan – kronosztratigráfia – geokronológia …és egy kevés tudománytörténet bradák balázs, bradak.b@gmail.com

Földtörténeti kor alapján történő osztályozás. Litosztratigráfia – kronosztratigráfia - geokronológia Litosztratigráfia Kőzetrétegtan; Olyan eljárás mellyel egymással szomszédos, vagy egymásra települő kőzettesteket kisebb-nagyobb egységekbe foglalunk közös tulajdonságok alapján (Báldi 1978). Egységei: réteg(tag) tagozat formáció formációcsoport Kronosztratigráfia Időrétegtan; Földtörténeti kor alapján történő osztályozás. Adott kőzetoszlop tagolása az egymásra következő kőzettestek kora alapján. Anyagi értelem!!! Egységei: kronozóna emelet sorozat rendszer időtéma eonotéma Geokronológia Történelmi kategória. Idő értelem!!! Egységei: korszak kor időszak idő Eon Fácies Facies – arc A kőzetek és a beléjük zárt ősmaradványok olyan tulajdonságainak összessége, melyek az egykori keletkezési környezetet tükrözik; NEM rétegtani egység.

Johann Gottlob Lehmann (1719-1767) A geokronológia gyökerei Johann Gottlob Lehmann (1719-1767) Versuch einer Geschichte von Flötz-Gebürgen, betreffend deren Entstehung, Lage, darinne befindliche Metallen, Mineralien und Foßilien (1756, Berlin) című mű. A legősibb hegységek csoportja („primitív” hegységek): kristályos kőzetekből állnak, egységes, tömör, kemény szerkezetűek, nem tartalmaznak ősmaradványokat, rétegződésük dőlt, vagy függőleges, az Özönvíz elött keletkeztek; A Flötzgebirge vagy „vízszintes” hegységek csoportja („másodlagos, szekunder hegységek”): rendre egymás után következő, rétegzett, vízben ülepedett, ősmaradványokat tartalmazó anyagból állnak, melyek egy része az Özönvíz alatt ülepedett le. Szekunder – a primitív hegységek anyagának lepusztulásából keletkezett.     3. Késői felhalmozódások: minden ami nem tartozik az előzőkhöz (pl. vulkáni hegységek, alluviális üledékek…)

Lehmann – Türingia geológiai szelvénye (1759)

Abraham Gottlob Werner (1749-1817) Neue Theorie von der Entstehung der Gänge mit Anwendung auf den Bergbau besonders den freibergischen (1791, Freiberg); A neptunista szemlélet egyik képviselője; Különböző keletkezésű, típusú kőzetek elkülönítésére használta a primitív (vagy primer), szekunder és tercier kifejezéseket. http://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/werner1791 http://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/lehmann1756

Giovanni Arduino (1714-1795, 1760) – „az olasz geológia atyja” Négy rétegtani „fokot”, vagy „rendet” határozott meg (Alpok): Az Elsődleges, vagy Primer rend („monti primeri”): a Dél-Tiroli Alpok fosszilia nélküli, vulkanikus kőzetei; Másodlagos, vagy Szekunder („monti secondari”): az Alpok hegylábi területeinek ősmaradványokban gazdag, mészkő és agyag üledékei; Harmadlagos, vagy Tercier egység („monti terziari”): a szubalpi területek kevesebb fossziliát tartalmazó kőzetei; Negyedleges, vagy Kvarter rétegek („quatro ordine”): a Pó alföldjének alluviális sorozata. Terepi megfigyeléseken alapuló beosztását két, kortársának, ifjabb Antonio Vallisneri-nek (1714-1795) küldött levelében összegezte 1759-ben.

Összefoglalva (1756-1893)