Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Az ipari balesetek egy hazai példája: A CHINOIN nagytétényi telepén 1998-ban történt cipermetrin szennyezés Dr. Fleit Ernő Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék fleit@vcst.bme.hu

Esemény krónika – mi történt? 1998. május 26. délután 16:30 a kiszerelés során egy 8 m3-es reaktor lefejtésekor a szivattyú meghibásodása miatt a formázó üzemben 120 liter CHINMIX 5EC kerül a padlóra A robbanásveszély (xilol !!!) miatt a munkások szellőztetni kezdenek, és a kiömlött anyagot vízzel hígítják, mossák

Hogyan történt? A hígítás során keletkezett szennyezett vizet a műhely 1,4 m3-es kármentője nem tudja fogadni A művezető utasítására a szennyezett mosóvizet a műhely előtti csapadék csatornába szivattyúzzák át Az esetről balesetvédelmi jegyzőkönyvet vesznek fel, és mindenki megy a dolgára

Az események kibontakoznak… A rákövetkező napon (május 27-én) hajnalban a horgászok Százhalombattáról tömeges halpusztulást jelentenek A Chinoin-t ezen a napon megszállja a „hatóság” (katasztrófa védelem, rendőrség, stb.) Este a TV-ben a környezetvédelmi minisztérium sajtó tájékozatót tart az eseményekről

A szennyezés kárai és hatásai 15 millió Ft értékű halpusztulás az élő-Dunán 70 millió Ft értékű halpusztulás a TEHAG-ban Százhalombatta, Ercsi 2 napig vezetékes ivóvíz nélkül maradt A Csepel szigeti parti szűrésű kútsor veszélyeztetése (Budapesti ivóvíz 30%-a)

Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket? A „de jure” helyzet: a kibocsátó NEM a Chinoin, hanem a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (érvényes közmű szerződés) A „de facto” helyzet: CSAK egy 1000 méteres szennyvízcsatorna a Duna jobb partjáig (parti bevezetés a Vasút utcai átemelőnél)

A levonuló szennyezés útja és károsultjai (induló kárérték: 150 millió Ft) Kibocsátási pont: Duna, jobb part 1630,350 fkm Nagybudapesti HE Dunamenti Erőmű Rt. Dubics HE (Benta patak) TEHAG Kft. Ercsi Halászati Kft. (halászati jog a Dunán) Százhalombatta és Ercsi önkormányzatok (ivóvíz kivétel)

A halpusztulások egyik helyszíne: az érdi magaspart

Az elsődlegesen érintett Duna-szakasz

Mit kell mérlegelni a szennyezés kezelése során? Milyen szennyező anyagról van szó? A szennyező (mérgező) anyag környezeti sorsa Akut és tartamhatások Környezeti és közegészségügyi hatások Bevezetés módja, befogadó minősége, hidrológiai viszonyai, elkeveredés A veszélyeztetett vízhasználatok

A szennyező anyag - CHINMIX A Chinmix 5 EC, 5 g/l szintetikus piretroid (beta-cipermetrin) hatóanyagot tartalmazó folyékony rovarölő permetezőszer. Szabadforgalmú növényvédőszer - bárki vehet ilyet a boltban Harmadik generációs, ún. környezetbarát, „biotermék”

A Chinmix 5 EC jellemző tulajdonságai Külső megjelenés: Tiszta, üledékmentes folyadék Szag: Jellegzetes oldószer (xilol) szagú Sűrűség: 0,89 kg/dm3 Viszkozitás 20 oC-on 10-3 Ns/m2 (cPoise) Felületi feszültség 20 oC-on30 mN/m Összetétel: Béta-cipermetrin 5,0 g/100 ml (emulgeátor) Geronol MS 5,5 g/100 ml Xilol (techn.) g/100 ml Kémhatás (pH)10%-os vizes-acetonos emulzió lúgos kémhatást nem mutathat Korróziós hatás: Nem korrozív Robbanási koncentráció határértékek Gyulladásképes elegyet képez levegővel 1 - 7 tf %-ban Lobbanáspont Zárttéri kb. 25 oC Gyulladási hőmérséklet 465 oC Tűzveszélyességi osztály Tűz- és robbanásveszélyes (B) Tárolási stabilitás 2 év

Toxikológiai tulajdonságok 96 órás statikus haltesztben egynyaras ponty, amur és harcsa ivadékok LC értékei A Chinmix 5 EC halakra kifejezetten veszélyes, ezért az engedélyezési szabályok szerint nem használható a felszíni vizek 200 m-es parti sávjában és a Balaton 1000 m-es parti sávjában.

Következtetés: a melegvérűekre a CHINMIX „nem” veszélyes Az emlős toxicitás: a patkányokon és az egereken végzett kísérletek eredményeiből meghatározott akut orális LD50 értékek Következtetés: a melegvérűekre a CHINMIX „nem” veszélyes

Maga a molekula: a béta-cipermetrin izomerjei

Lebomlik? Milyen mechanizmusokkal és milyen gyorsan? A cipermetrin fotokémiai átalakulása

A biológiai lebontás

A környezeti megoszlás alapvető fontosságú! A környezeti megoszlás (kísérleti eredménynek) alapján megadott határértékek Vízben oldott cipermetrinre 0,005 µg/l, Teljes (oldott és szuszpendált anyaghoz kötött) mennyiségre 0,01 µ g/l Üledékre 0,015 µ g/kg. A környezeti megoszlás alapvető fontosságú!

Mi történt a folyóban ? – esemény rekonstrukció és vizsgálatok Terhelés Elkeveredés Mintavétel Analitikai nehézségek

Terhelés - a szállított víz mennyiségének és a vizsgált komponens koncentrációjának szorzata

A Duna vízállás és vízhozam viszonyai a szennyezés idején

Keveredés Vertikálisan (a felszín és a fenék között); Oldalirányban (a két part között); Hosszanti irányban (a bevezetett víz komponenseinek koncentráció csúcsait és völgyeit a folyásirányban kiegyenlítő módon).

Dunai elkeveredés – a gyakorlat A Dunában a teljes keveredéshez szükséges szakasz több tíz kilométer hosszúságú. A beömlések – különösen a kisvízi időszakban rendkívül lassan szélesednek, s a csóva központi kúpjának szöge csupán 1-5 fok között változik. A csóvák a folyóval együtt kanyarognak, esetenként szuperponálódnak, s szennyező anyaguk még kémiailag is átalakul. Szinte lehetetlen olyan mintavételi helyet találni, ahol egyetlen pontminta elegendő lenne a vízminőség meghatározásához.

Környezeti sors A mikrosszennyezők döntő hányadát a víz lebegőanyagához kapcsolódva szállítja. A szilárd részecskék felületére kivált vagy adszorbeálódott anyag mozgását és eloszlását a víztestben elsősorban a hidrodinamikai viszonyok szabják meg. A korábban kiülepedett részecskéket a nagyobb áramlási sebességgel levonuló árhullámok felkavarhatják, a felületi erőkkel kötött szennyezőanyagok fizikai, kémiai vagy biológiai hatásokra remobilizálódhatnak. A mikroszennyezők vizsgálata ennek megfelelően nem elválasztható a szuszpendált és kiülepedett szilárd anyagok vizsgálatától. Többfázisú rendszerek mintavétele esetén – ilyen például a szuszpendált szilárd anyagot tartalmazó víz – speciális problémák jelentkeznek. Ezek a problémák elsősorban abból adódnak, hogy: a lebegőanyag eloszlása a vízoszlop mentén nem egyenletes, egy adott ponton vett vízmintában a lebegőanyag többféle frakciója fordulhat elő, a mikroszennyezők nem egyformán kötődnek a lebegőanyag minden frakciójához.

A károsultak – a katasztrófa management érdekes vetületei A „balhéból” sokan hasznot próbálnak húzni Sok károsult túlbecsli a károkat A „nem-anyagi” (lelki) károk problémája (+ elmaradt haszon) a magyar jogrend nem ismeri A peren kívüli egyezségek csapdái A környezeti kárbiztosítás Vállalati „image” helyreállítása Megelőző intézkedések - katasztrófavédelem

A károk túlbecslése – a battai „Dubics Tamás HE” kárigénye (15 millió Ft)

Összegzés és a tanulságok A vállalat korrektül viselkedett (nem tehetett mást) – hatósági nyomás A Budapest alatti vízhasználatok gyakran veszélyeztetettek – early warning rendszerek szüksége A vállalatnak szennyvíztisztító telepet és vésztározó rendszert kell építenie Sok minden csak a szerencsén múlt!

Mik voltak a szerencsés elemek? A szer emlősökre gyakorlatilag veszélytelen A csóva mindvégig a jobb part mentén haladt (nem érte el a Bp-i vízbázist) A cipermetrin gyorsan bomlik (T ½= 27 óra) A szer erősen kötődik a lebegőanyaghoz (alacsony biológiai hozzáférhetőség) A parti szűrésű vizekbe nem jutott be

A jövő a CHINOIN-ban (ma AGRO-CHEMIE Kft.) Integrált membrán bioreaktoros szennyvíztisztítási rendszer (napi 1500 m3 kapacitással)

Vízminőségi kárelhárítási terv Mit gyártanak? TETRAMETRIN GYÁRTÁS PERMETRINSAV-KLORID GYÁRTÁS CHINMIX GYÁRTÁS PERMETRIN GYÁRTÁS CIPERMETRIN GYÁRTÁS BENLATE 50 WP GYÁRTÁS CIPERIL 10 EC OLDAT IZOMERIZÁLT ETIL-KRIZANTEMÁT KRIZANTÉMSAVKL RANEY-NIKKEL GYÁRTÁS IZOMERIZÁLT ETIL-KRIZANTEMÁT GYÁRTÁS DV-METILÉSZTER 40/60 GYÁRTÁS METIL-KRIZANTRMÁT GYÁRTÁS KILPAT OLDAT KÉSZÍTÉS ÉS KISZERELÉS CHINMIX 5 EC FORMÁZÁS ÉS KISZERELÉS CHINETRIN 25 EC FORMÁZÁS ÉS KISZERELÉS KOLFUGÓ SZUPER GYÁRTÁS CHINOFUR 40 FW FUNDAZOL 50 WP GYÁRTÁS BENOMYL GYÁRTÁS ABEM GYÁRTÁS BCM-N GYÁRTÁS FLUFENZIN GYÁRTÁS SPRAY ÉS AMPULLA TÖLTŐ ÜZEM

A vízminőségi kárelhárítási terv céljai A hatósági munka, ellenőrzés segítése, és a kooperáció ilyen esetekben törvényi előírás a vállalati vezetés számára. Vízminőségi vészhelyzetet kezelő csoport létrehozása (a vészhelyzetben cselekvő, információ feldolgozó/értékelő, illetve döntéseket hozó felek) A vízminőségi vészhelyzet cselekvési alternatívái és azok végrehajtásának ellenőrzése Vízkezelési, tömény szennyvízdugó felfogási és kezelési alternatívák Emberi munkaerő igény meghatározása Különleges problémák (pl. egészségügyi óvó rendszabályok) Telekommunikációs követelmények A vízminőségi vészhelyzet lefolyása utáni teendők

Az alkalmazható beavatkozási technológiák Mechanikai védekezési módszerek Kémiai védekezési módszerek „Kivárási” taktika

A vízminőségi vészhelyzetet kezelő csoport a vízminőségi vészhelyzettel kapcsolatos információ áramlás koordinálása döntés előkészítési funkciók a tulajdonos és a vezetés felé az elhárítás teendőinek folyamatos irányítása (meghatározása) és ellenőrzése az elhárítást követően az eredmények értékelése és a Vízminőségi kárelhárítási terv esetleges kiegészítése, módosítása

Vízminőségi vészhelyzetekben értesítendő hatóságok, a kárelhárítási folyamata Országos szervek, főhatóságok: KTM, KHVM, Környezetvédelmi Főfelügyelőség Helyi, illetve regionális szervezetek: Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség és ennek Mérőállomása Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság Megyei és Fővárosi ÁNTSZ intézetek Budapesti Természetvédelmi Felügyelőség (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága) DRV, és alvizi Víz- és Csatornamű vállalatok (Ercsi és Százhalombatta) FCSM Rt., Budapest Fővárosi Vízművek Rt.

Hol vannak és hogyan működnek a beavatkozási pontok és puffer rendszerek? Vésztározók Semlegesítés és aktív beavatkozás Reakcióidő (képzés) Monitoring rendszerek Információ áramlás (külső-belső) Környezeti tudatosság Vállalati beállítottság (érzékenység)

Az üzemi kármentesítéssel kapcsolatos műszaki létesítmények leírása Föld- és betonmedencék száma, elhelyezkedése, funkciója és térfogata Földalatti és feletti tartályok száma, elhelyezkedése, funkciója és térfogata Kármentők száma, elhelyezkedése és térfogata Aki időt nyer, életet nyer!

A dunai vízhasználatok fenntarthatósága

Ajánlott irodalom: Cypermethrin – Environmental Health Criteria ; WHO, Geneva, 1989. Szintetikus pyrethroidok; OMIKK, Budapest, 1991. Leahey, J. P.: The Pyrethroid Insecticides; Taylor & Francis, 1985. Holmstead, R. L., Casida J. E., Ruzo L. O.: Photochemical Reactions of Pyrethroid Insecticides ; in Synthetic Pyrethroids ACS Symposium Series 42., Washington, D.C. 1977. Casida, J. E., Ruzo, L. O.: Metabolic Chemistry of Pyrethroid Insecticides ; Pestic. Sci. 1980, 11, 257-269. Gray, A. J., Soderlund, D. M.: Mammalian toxicology of pyrethroids; in Insecticides ed. by D.H. Huston and T.R. Roberts, John Wiley & Sons Ltd., 1985. The Pesticide Manual 11th edition; Editor: C.D.S. Tomlin; British Crop Protection Council Chinmix 5 EC Material Safety Data Sheet; Chinoin Rt. Geromol MS Material Safety Data Sheet; Rhone-Poulenc Geronazzo S.p.A.. Öntisztulás a Duna Budapest alatti szakaszán a kritikus kisvízi időszakokban. Összefoglaló jelentés, VITUKI Rt. témaszám 6831-2/1/2023.; VITUKI Rt., Budapest, 1995. Starasolszky, Ö.: Mixing of Pollutants in Rivers. (Advances in Hydro-Science and Engineering. Volume I. Ed.: Sam, S.Y. Wang) University of Mississippi, Mississippi 1993.