TRAGÉDIA, BARBÁROK MÓRICZ-NOVELLÁK

TRAGÉDIA TÖRTÉNET ÉS CÍM A cím keltette elvárásokkal ellentétben a történet kisszerű, lefokozott világot láttat, Kis János nem válik hőssé, még csak főszereplővé sem, mert nem cselekvő, csak elviseli a történéseket; TÖRTÉNET- ALAKÍTÁS Metonimikusan szerveződő szegényes eseménysor, in medias res-kezdés: aratási életkép, majd Kis János képe; Alaphelyzet: evés, munka, rossz alvás; A tetőpontban megváltozott közeg és tét: evés „munka” halál; VÉGKIFEJLET Elembertelenített, naivul komikus, groteszk szereplő; Elhatározása kudarcot vall; sem kudarcát, sem halálát nem veszi észre senki: Kis János nem lép ki a láthatatlanságból;

NYEVI MEGFORMÁLTSÁG TÖRTÉNET- MONDÁS A szegényes eseménysort érdekessé az elbeszélés eljárásai teszik; Ezek: tempó- és nézőpontváltások, összefoglalások és részletezések, idősík-váltások; NÉZŐPONTOK Külső np.: mindentudó elbeszélő: tágabb idősíkot fog át, mint a történet másfél napnyi ideje; láthatatlan ember-kép; Belső np.: K.J. evéssel kapcsolatos képzetei, indulatai; IDŐSÍKOK Tágabb időhorizontban: mechanikus ismétlődések: nincsenek egyéni életek! Történelmi mélységbe helyezi K. J. vállalkozását; Az összefoglalások tágabb idősíkot jelenítene meg, a részletezések a történet idejébe hoznak vissza;

METONÍMIA - METAFORIKA METONÍMIKUS SZERVEZŐDÉS A történet eseményei lineáris időrendben követik egymást; Érvényesülnek az ok-okozati kapcsolatok, amiket a mindentudó narrátor nézőpontjából láthatunk; METEFORIZÁCIÓ Generációk életének mechanikus ismétlődései, K.J. életének, cselekedeteinek, gesztusinak ismétlődései metaforizálódnak; Többletjelentésűek: az elrugás, (ösztönösen szabadulna valmitől), a hüvelykujj (összegzés), az EVÉS (hiány felszámolása); ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEK Naturalisztikus részletek: világszerűség; a kommentárok, szentenciák társadalmi problémára irányítják a figyelmet (szegénység); K.J. lázadása, kudarcból fakadó agresszivitása önmaga ellen irányul, önfelszámoláshoz vezet; az emberi lét egzisztenciális értelmezése;

BARBÁROK TÖRTÉNET-ALAKÍTÁS Metonimikus folytonosság,lineáris előrehaladás; Zártság és nyitottság logikája érvényesül a gyilkossági történet felépítésben; A zárt ok-okozati logika nyitva hagy fontos kérdéseket a zárlatban; KOMPOZÍCIÓ Három számozott egység, mindenik-ben a feszültség-keltés – késleltetés – csattanós zárlat rendje érvényesül; Az elrendezettség révén háromfelvonásos drámára emlékeztet; KÖZLÉSFORMÁK A távolságtartó elbeszélő szűkszavúan tudósít; Feltűnően nagy a párbeszédes részek aránya, amely drámaiságot eredményez; A párbeszédek lassítják a tempót, késleltetik az eseményeket, a rejtőzködést szolgálják;

NYELV ÉS MŰFAJI HAGYOMÁNYOK A novella nyelve átlátszó-nak tűnik; Az elbeszélt világ sajátos-ságát az eredményezi, ahogyan működik ez a nyelv: hallgattak, vakog-nak, megmordult; A beszéd jelzés értékű, azt jelzi, amit a beszélők elhallgatnak; Az olvasó jelolvasóvá válik: tekintet, gesztusok, térhasználat jeleiből olvas; A szereplők is többszörös jelolvasók; Drámaiság és kihagyásos közlésmód: ballada; Jellegzetes formulák ismétlődései: mese; Az asszony útjának elbeszélésében az alvilágjárás: mítosza; Az alaptörténet: bűn-ügyi történet; Az elbeszélő szűkszavú tudósítása: riport; Három zárt egységből építkezés: dráma;

METAFORI- KUS ŐSZ- SZEFÜGGÉ- SEK „BARBÁR” SZÓ JELENTÉSEI CÍM ÉS SZÖVEG VISZONYA Metaforikus cselekedet: a síron sütött vacsora; Tárgy: a szíj; Személy: a veres juhász; METAFORI- KUS ŐSZ- SZEFÜGGÉ- SEK Ógörög barbaroi = dadogó, más nyelven beszélő, más kultúrájú; A rómaiaknál birodalmon kívüli; Mai köznyelv: dur-va, műveletlen; „BARBÁR” SZÓ JELENTÉSEI A cselekmény a ‘vadság’,’brutalitás’ jelentést aktualizálja; A pásztorok nyelve: ‘dadogás’; ELSŐ RÉSZ ‘Civilizáció előtti archaikus világ’; Fekete asszony tiszta fehérben, mítoszi ; vadkörtefa= világtengely; folyó= határ;napszállat= halál; MÁSODIK EGYSÉG Brutális, vad, társadalmon kívüli pásztorok; A szíj=mitikus jelentésképző; A bíró talányos ítélete; HARMADIK EGYSÉG

MÓRICZ REALIZMUSA - KÖVETKEZTETÉS Móricz tudatosan törekedett a tényszerűség- re, a dokumentumszerű pontosságra; Valóságelemeit fikcionált formában valósítja meg; Az ily módon létrehozott mű működésbe hozza az olvasó képzelőerejét, s - a szöveg utasításai alapján – értelmezni képes a bemutatott világszeletet, saját tapasztalatai alapján valószerűnek ítélheti azt; Azok a művek hatnak ránk a legnagyobb művészi erővel, amelyek „megdolgoztatják” a képzeletünket;

KÖNYVÉSZET Bara Katalin - Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a IX. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva,1999; Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatív tankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001; Magyar irodalom Ady Endrétől Nagy Lászlóig, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996; www.mhtml:file://F:/Érettségi2012- Kidolgozott érettségi tételek, érettségi feladatok,… 2012.05.15.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.pocsveilerilona.weboldala.net