IMPRESSZIONIZMUS Claude Monet: Impression, soleil levant

FESTÉSZET A 19. század második felében jelenik meg; Az új festészeti módszer forradalmasította a látást; Szakított a műtermi megvilágítással; Plain-air festészet: a levegő szabad vibrálását, a színek egymásra hatását, a pillanatnyi benyomást (impressziót) érzékeltetik; Nem azt festik, amit „tudni vélnek”, hanem azt, amit látnak; Gyorsan kell dolgozniuk, nem rajzolnak körvonalakat, a kontúrok elmosódnak, de hangsúlyosabb lesz az összbenyomás.

IRODALOM Pillanatnyi benyomásokat rögzítő lírai hangulatképek jellemzik; Erős hangulati hatásokra törekvő leírásokat tartalmaznak a művek; Jellemző az érzéki hatások gazdagsága, sokfélesége; Témája az állandóságát vesztett világ.

MAGYAR IMPRESSZIONISTÁK JUHÁSZ GYULA, TÓTH ÁRPÁD, KRÚDY GYULA

JUHÁSZ GYULA (1883-1937) Az impresszionista hangulatlíra művelője

MILYEN VOLT… Műfaja: dal; „A nosztalgia Juhász költészetének döntő fontosságú hangulati meghatározója.”(Zemplényi F.) A vers ihletője nem közvetlen élmény, hanem az emlékezés; A versben megjelenő táj nem közvetlen látvány, hanem maga is emlékezés eredménye; Az érzéki benyomásokban gazdag emlékképek felidézése eszköze a szerelem emléke felidézésének; Távolító effektus, anaforák, fokozás, mulandó és örök képeinek szembeállítása, párhuzamok, előre- és visszautalások, szinesztéziák teszik hatásossá az emlékidézést.

MAGYAR TÁJ MAGYAR ECSETTEL Műfaja: szonett; a személytelenség illúzióját keltő lírai versbeszéd jellemzi; Egyhangú zenéjének ringása érzelmileg ráhangol a mélabús hangvételre, a „negatív idillikusságra”; A beszélő nézőpontja szándékosan távolságtartó; a táj „tárgyilagos” távolságból bontakozik ki; Az alkony egyetlen pillanatához kötött (impresszionista) szín- és fényhatások , alkalmi akusztikai benyomások érvényesülnek; a mozdulatlan, búbánat és pusztulás-uralta tájképben a szomorúság hangulata uralkodik.

TÁPAI LAGZI Cím: vidám hangulatú ünnepet sejtet alföldi település névvel; Ezzel szemben a vers a lakodalmat az elképzelhető legkomorabb színekkel és hangokkal festi le; Ellentétes képek, hanghatások (kívül téli este - bent emberek kilátástalan élete, kint: halál a „ködös határ”-ban): életkép, de a téli táj hideg mozdulatlansága is benne van; A disszonanciát a hangutánzó szavak, hangokra utaló igék fokozzák; Idő- és térviszonyok: estétől reggelig (a lagzi ideje), esti harangszó és holdfénytől hajnali szürkületig: az emberi életidőre utal, vegetáló kilátástalansággal, s a halállal.

TÓTH ÁRPÁD (1886-1928) Stílusa: szecesszióval rokonított impresszionizmus

KÖRÚTI HAJNAL A cím: erősen hangulatkeltő (hajnal - rejtelmes – ébredés - ünnep), intonációja emelkedett; A vers anyaga: látványok sorozata, amiknek a beszélő kivételességet tulajdonít; Impresszionista élmény: csupa kép, hang és szín az utca; Élettér: a nagyváros, mint táj a fényviszonyok közötti tárgyak történéseinek szépséges csodája; Megszemélyesítések, jelzők, szinesztéziák ( színek víg pacsirtái zengtek, lila dal) teszik kivételessé az élményt; A zárlatban a csoda illúziója szertefoszlik, hangvétele kissé ironikussá válik; Együtt van az érzékelés pillanatnyi gyönyöre és a benne lappangó fájdalom, a mulandóságé.

ORFEUMI ELÉGIA Cím: műfaj- és helyszínjelölő; Téma: jellegzetesen impresszionista: távoli szépségek utáni sóvárgás, elárvultság s az adott társadalomtól való elidegenedés; Módszere: a visszataszító valóság keretébe helyezett szépségideál pillanatnyi illúziója, amit a táncoslány jelképez, s az illúzió szertefoszlása; Képei érzékletesek, érzéki benyomásokra épülnek.

ESTI SUGÁRKOSZORÚ Cím: többjelentésű látványelem: „sugárkoszorú”( glória asszociáció); A hitvesi költészet szép darabja, kiinduló pontja köznapi élmény: esti séta a parkban kedvesével; A nőalak és környezete, a látvány és az érzelmek a beszélőben egyetlen benyomássá olvadnak össze; Kompozíció: a látvány érzékletes képe (1. vsz.), ami fokozatosan látomássá alakul, csúcsán a csipkebokor metaforával (2. vsz.), majd visszafordulás a valóságba a zárlatban himnikus hangú szerelmi vallomással (3. vsz.); Motívumai misztikus , sejtelmes atmoszférát teremtenek; stílusa impresszionista (szinesztéziák).

KRÚDY GYULA (1878-1933) Az impresszionista próza mestere

SZINDBÁD (A HÍDON) SZINDBÁD - AZ UTAZÓ: 1911-től jelenteti meg a népszerű Szindbád történeteket, köztük A hídon (Negyedik út) című novellát; A hős neve azonos az Ezeregyéjszaka hajósáéval; Krúdy Szindbádja időutas: utazási visszatérések a múltba helyzetek újraélése, személyek megkeresése végett; Utazásai az emlékezés allegóriái.

SZERKEZET KERET: az emlékkép városa; a felütésben: folyó (= előrehaladó idő archetípusa); híd(= idősíkok közti kapcsolat); a zárlatban + alkonyat (= elmúlás-toposz); ALAPHELYZET: az utazást az emlékezés indítja; az emlékkép az emlékezés helyzetét idézi meg; Szindbádot az álmodozás , az elvágyódás állapotában látjuk; ELBESZÉLT EMLÉKEZÉS: az emlékezés nem felidézi, hanem létrehozza az elbeszélés eljárásaival az emléket; az emlékező Szindbád tudatát beszéli el.

IDŐSÍKOK Az idő témája közvetve a képekben (folyó, kopott aranyos betűk, pohos toronyka, megállott toronyórák stb.) ragadható meg; Közvetlenül a fogalmi közlésben; Az elbeszélést nem a folyamatosan előre haladó, lineáris idő szervezi, hanem az emlékező tudat belső ideje; Az emlékezés ideje és az emlék ideje átjárja egymást.

KÉPZETTÁRSíTÁSOK Halál és álom képzete (lezárt szemű zsalugáterek, halott alakok, egy halott fekszik, egy asszony alszik); Emléket tárgyiasító ikonszerű kép a falon (valakinek a képe), előrejelzi a másik képet, a medalionba foglaltat; Ismétlés és helyettesítés eljárásai (a fiatal Szindbád tükörbeli képe és a fiatal tiszt, aki megtestesíti ezt a képet); A képek megsokszorozódva szemléltetik az emléket.

AZ EMLÉKEZÉS ÖRÖME Részletekben való elidőzés; Leírás: színek, hangok, illatok érzékletes képe, szinesztéziák közvetítik az élet örömét, élvezetét; Az emlékezet identitásképző szerepe és az identitás kérdésessége újszerű: a klasszikus modernséghez kapcsolja; Eljárásai (hangulatiság, aprólékos, érzékletes képek) impresszionisták.

KÖNYVÉSZET Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatív tankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001. Elszeszer Valéria - Fazakas Zsuzsa: Versek a középiskolában. Elemzésvázlatok, Rejtjel Kiadó, 1996. Bara Katalin - Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva, 1999. http://interneteskorrepetalas.blog.hu/ 2009/03/02/, 2011.01.10. http://www.sulinet.hu, 2011.01.06.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! (www.pocsveilerilona.weboldala.net)