A gerecsei és budai-hegységi termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig Varga Viktória

Kutatás célja, a két hegység termálkarsztjának alapvető fejlődésbeli eltéréseinek kimutatása.

Kutatás tárgya, a termálkarszt nyitott rendszerének vizsgálata a Gerecse és a Budai-hegység peremterületein, a Duna jobb partján itt lezajló folyamatok és változások az egész rendszer működését befolyásolták

Kutatás kiindulópontjai, jelentős vízhozamú és különböző hőmérsékletű (17- 62°C) hévforrás tör a felszínre ezek ősei (paleohévforrások) forrásmészkövet halmoztak fel  - paleo- vízáramlási zónák koronkénti változása -paleo- karsztosodás folyamatai

P liocén előtti fejlődés (felső-pannóniai emelet) Szerkezeti törések mentén alá- és feláramlási pályák 2 irányú paleo- karsztosodás: - nyitott részén hidegvizű - fedett részein termál vizű karsztosodás  felszíni akkumulációs megjelenése a forrásmészkő

Pliocén előtti fejlődés Budai-hegység forrásmészkővel igazolható paleo- hévforrások először a Budai-hegységben jelentek meg jelentős paleo- hévforrás tevékenység

Budai hegységi főbb forrásmészkő előfordulások és a mai hévforrások (Scheuer,2005, p21.) sárga: felső-pannóniai forrásmészkő nsárga: negyedidőszak második felében feltörő paleo- hévforrások a mészkiválásaik lila: holocén Duna völgy

Pliocén előtti fejlődés Gerecse csak elszórtan (perem nyugati részén) Törmelékben, kavicsos felhalmozódásokban fordulnak elő pl. köpitei kavicsbánya Paleo- hévforrás tevékenység gyengébb volt

Pliocén fejlődés megnőtt a szabad fedetlen karsztos területek nagysága  vízkörforgalom mennyisége megnőtt

Pliocén fejlődés Gerecse Hegység mészkő „kőkészletének” 70%-át a forrásmészkő adja Több feláramlási pálya alakult ki: - Ny: dunaalmási feláramlási zóna - Kp-i: Bikol- völgyi feláramlási z. (Süttő) - K: Kő- hegy, Muzsla- hegy

A gerecsei pliocénben és pleisztocén alsó felében működő paleo hévforrások és mészkiválásaik áttekintő helyszínrajza (Scheuer, 2005,p22.)

Pliocén fejlődés Budai- hegység pliocén forrásmészkő nincs  paleo- hévforrás működése nem igazolható Tápterületen olyan karsztvíz áramlási- és esési viszonyok alakultak ki, melyek az utánpótlódó vízmennyiséget a Gerecse É-i része felé irányították

Negyedidőszaki fejlődés legalsó pleisztocén forrásmészkő fejlődés átöröklött a pliocénból  a feláramlási pályák alig módosultak pleisztocén második felében (1,2-1,1 millió éve) a paleo- hévforrás tevékenység megszűnt a Kp-i Gerecsében

Negyedidőszaki fejlődés Gerecse Jelentősen csökkent a kivált mészkő mennyisége új megcsapolási terület  megváltozott vízkészlet mennyiségi megoszlása áramlási- és esés viszonyai nem keletkeztek új paleo- hévforrások megcsapolása a Nyugati Gerecse (Által- ér)

A gerecsei, a negyedidőszak második felében fakadó paleohévforrások és mészkiválások (Scheuer,2005 p24.)

Negyedidőszaki fejlődés Budai-hegység hiányoznak a pleisztocén első felében keletkezett mészkövek  nem idősebbek mint 1,1-1,2 millió év Forrásmészkövek 3 területen: - Dél- pilisi egység - Észak- budai egység - Dél- budai egység

Kutatás eredménye, napjainkra teljesen átrendeződött a karsztvíz áramlása  vízkészletbeli megoszlás a két hegység között forrásmészkő alapján nem lehet rekonstruálni a karsztosodás összes folyamatát DE! a rendszer egyik alapvető megnyilvánulása, vizsgálata elengedhetetlen

Feldolgozott irodalom Scheuer Gyula: A gerecsei és budai hegységi termálkarszt fejlődésének vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig -In.: Hidrológiai Közlöny, évf.3.sz., pp