Románia demográfiai helyzete különös tekintettel a magyar kisebbségre

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Központi Statisztikai Hivatal
Advertisements

Korfa, egészségi mutatók,…
Népesedési folyamatok
A városok fejlődése és szerkezete
Az Egyesült Államok etnikai és demográfiai jövője
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Települések A városok.
A cigányság integrációja Magyarországon
Magyarország etnikai szerkezete
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
Urbanizáció a fejlődő országokban
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
KEZDÉS!!!!!!.
A népesség száma és jellemzői
1. A demográfia fogalma, története, tárgykörei és forrásai
Gyermekkor és gyermekkortörténet a kezdetektől napjainkig,különös tekintettel a középkór és reneszánsz gyermekképére.
A vidéki társadalom néhány jellegzetessége Farkas Tibor PhD. SZIE GTK RGVI MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő december
Munkanélküliség.
A magyar társadalom demográfiai helyzete, egészségi állapota az ezredfordulón. A szocializáció folyamata.
Mezőkövesd etnikai összetételének változásának vizsgálata
Jászapáti népességének változásai
Történelem – középszintű témakörök
A népesség számának változása Európában
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
A évi népszámlálás és a külföldiek integrációja Gödri Irén Transznacionalizmus és integráció c. konferencia Budapest, május 17.
Az iskola világa I. A tanulók világa. Demográfia Életmód Iskolázottság.
Az osztrák-magyar határtérség demográfiája és tudástőkéje
A világnépesség növekedése
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
A népességnövekedés tényezői és következményei
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
Regionális gazdaságtan 7.
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
A DKMT Eurorégió megyeszékhelyeinek társadalmi-gazdasági elemzése Dr. Borzán Anita 1 – Dr. Szigeti Cecília 2 1 főiskolai docens - 2 egyetemi adjunktus.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Bulgária az EU csatlakozás küszöbén Készítette: Miklovicz Katalin.
DÉL-SZLOVÁKIA NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA
A vidéki térségek helyzete Romániában Készítette: Stéger Anett Földrajz BSc III
Biztonságpolitika és válságkezelés
DÉL-SZLOVÁKIA NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA 1950 – 2001.
Népesedési folyamatok I. rész Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer alapvető feladata a területi politika,
„Kincs, ami nincs” - a hazai szegények egészségi állapota - Havasi Éva és Horváth Gergely.
Napjaink „globális” migrációi (Amerika, DK-Ázsia és Ausztrália, valamint Európa), a közös és eltérő vonások, várható eredmények JAKAB DÁVID
Európa demográfiája Készítette: Vadas Erik I. Geográfus MSc
MSZ C Andrássy Gyula Szakközépiskolája 3530 Soltész Nagy Kálmán u. 10. „Határtalanul”! Előkészítő óra.
„Honnan jövünk? - Hová megyünk?” - Dunaújváros és a Római városrész
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
Földünk népessége.
Népesedési és nemzetiségi viszonyok
A magyarországi cigányok csoportosítása nyelvi szempontból
IV. Demográfia Halandóság
Globális problémák Globális problémák.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Ózd kistérségének középtávú cselekvési terve
Készítette: Branikovits Kitti
Népesedési folyamatok I. rész
Nemzetiségi kérdés és etnikai viszonyok a dualizmus korában
Demográfiai változások a XVIII. századi Magyarországon
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
A NÉPESÉG ÉS A GAZDASÁG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI A POSZT-SZOCIALISTA ERDÉLYBEN Szerzők: Berekméri Mária, PhD hallgató Kurkó Ibolya, PhD hallgató BBTE Földrajz.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
dr.Vécsei Pál Migrációs folyamatok alakulása 1949 és 2009 között
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Előadás másolata:

Románia demográfiai helyzete különös tekintettel a magyar kisebbségre Tolnai Gábor Földrajz BSc III. évf.

FÖLDRAJZI PROBLÉMA Váratlan mértékű népességcsökkenés Magyar kisebbség demográfiai helyzete Arányok átrendeződése Térbeliség (Városiasodás)

Természetes népmozgalom Romániában (ezrelék) 1960-2002. Népesedés: 1941-ben még tart a dem. átmenet  népességrobbanás; de az azt követő években visszaesés. II. vh. után gazdasági növekedés legintenzívebb növekedés (évi 1,3%) ‘56-’66: fejlődés lassul  megtorpanás ’66: drasztikus szigorítások bevezetése, cél: nép. növ. üteme ne essen vissza ( 1,2% évente) „30 milliós nemzet” ‘77-’92: „alkalmazkodás” növ. üteme csak 0,4 % 1990-től hirtelen változás (szabályozás megszűnése) (gazdasági visszaesés) (emigráció!)  csökkenés! De regionális különbségek D-Erdély, D-Románia É-Moldva Forrás: Horváth I. 2003. Románia népessége (millió fő). Forrás: Elekes T. 2008.

Népesedés: 1992.: 22 810 000 fő 2002.: 21 698 000 fő  1 112 000-es fogyás! Várakozáson felüli (term. népmozg. nem indokolja) oka: – term. fogyás: 274 000 – elvándorlás: 838 000 (’90-es évek első felében a legsúlyosabb) Becslések a jövőre: 2025: 20,8 mó fő 2050: 18,7 mó fő (szélsőségesebb verzió: 16 mó körül) Pedig becslés alapja: Teljes termékenység: 1,3 1,63 Várható élettartam 67,4 / 74,8  72,1 / 78,1 év Elöregedés felgyorsulása (60 év felettiek aránya 2002-ben 14,2%  2025-ben 18% DE!!! cigányok erősen befolyásolhatják (még mindig 3 a teljes termékenységi mutató) Számuk? 2002-es népszáml.: 535350  valóságban: 1-1,5 mó

Forrás: IDB

A románok és a kisebbségi magyarok demográfiai mutatóinak összehasonlítása:   orsz. átl. románok magyarok Nyers szül. arány: 9,7 9,9 9 Nyers hal. arány: 12,4 12,6 14,7 Csecsemőhalandóság: 17,2 17,1 13,8 Várható élett. (férfiak): 67,4 67,1 66,8 Várható élett. (nők): 74,8 74,5 75,5 Teljes termékenység: (kb.) 1,3 (kb.) 1 Kor szerinti term.: 15-24 éves 46,2 45,4 40,7 25-34 éves 46,9 47,1 50,8 35-49 éves 6,9 7,5 8,5 Forrás: Gheţău, V. 2004. Közös tört.  hasonlóság

A román és magyar népességváltozás összehasonlítása:   (ezer fő) Románia román magyar egyéb 1992. 22810 20408,5 1625 776,5 2002. 21681 19399,6 1431,8 849,6 változás -1129 -1008,9 -193,2 73,1 vált (%) -4,9 -11,9 9,4 term. népm. -303,7 -220,5 -99,7 16,5 migráció (+asszimiláció) -825,3 -788,4 -93,5 56,6 Forrás: Gheţău, V. 2004. Románokat inkább migráció, Magyarokat inkább term. fogy. apasztja.

Magyar nemzetiségűek és anyanyelvűek Románia területén. Magyar népesedés: ‘80-as évek közepéig szaporodás ‘80-as évek vége – ’90-es eleje: menekülési hullám ‘92-’02 vártnál is nagyobb fogyás (1,506 mó helyett csak 1,437 mó!) Jelenleg: 6.6% népszámlálási csalás? inkább: – korábbi statisztikai pontatlanság (1992-es népesség túlbecslése) – metodikai változtatás: >1éve külföldön levők nem állampolgárok  190e helyett „csak” 118e csökk. (problémás követni) ( össznépesség esetében is) 2025: 1, 25 mó, 2050: 1,15 mó ? Cigányok módosíthatják (!) Forrás: Veres V. 2002b. Magyar kivándorlók Romániából. ugrás Forrás: Veres V. 2002b.; Horváth I. 2002.

A kivándorlás korspecifikus (1988-94: 70% 35 év alatti) Romániai magyar nemzetiségűek korcsoportos megoszlása (népszámlálás ill. becslés). Forrás: Kiss T. – Csata I. 2006. A kivándorlás korspecifikus (1988-94: 70% 35 év alatti) Súlyosbítja az elöregedést Asszimiláció is a fiatalabbakat érinti: tanulmányok, pályaválasztás, új lakóhely = intragenerációs vegyes házasságokban a gyermekek = intergenerációs (kevésbé, mint korábban (?) + hely, környezet is számít)

Magyar nemzetiségűek száma Romániában, csak a természetes szaporodás alapján illetve a valóságban. Forrás: Veres V. 2002b. és Kiss T. – Csata I. 2006.

ugrás www.hhrf.org

Magyarok és románok Erdély megyéiben 1992-ben és 2002-ben. Forrás: Veres V. 2002a.

Magyarok számának változása Erdély megyéiben 1992-2002 között. Románok számának változása Erdély Megyéiben 1992-2002 között. Magyarok és románok számának változása Erdély megyéiben 1992-2002 között (%). 1920-ban Erdély lakosságának 31,5%-a magyar 1992-ben 20,8 % 2002-ben 19,6% 2025/2050 ?? (szórványmagyarság gyorsabban fogy) Egész Erdély fogy: (magyarok jobban!) ‘92 – ’02: -6,4% legerősebben: D-Erdély de Arad, Temes kap utánpótlást Cigányok ! Forrás: Veres V. 2002a.

és számuk változása ‘92-’02. Magyarok aránya 2002-ben; és számuk változása ‘92-’02. Forrás: Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P. 2006.

és számuk változása ‘92-’02. Románok aránya 2002-ben; és számuk változása ‘92-’02. Forrás: Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P. 2006.

és számuk változása ‘92-’02. Németek aránya 2002-ben; és számuk változása ‘92-’02. Forrás: Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P. 2006.

és számuk változása ‘92-’02. Cigányok aránya 2002-ben; és számuk változása ‘92-’02. Forrás: Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P. 2006.

Városiasodás Romániában: 1948-1990: városi lakosság 240%-kal nő ‘60-as évektől intenzív lakótelep-építés Faluról városba költ., ‘70-es évektől nagytávolságú 70%-ban aktívkorúak  falvak elöregedése Regionális központok felduzzasztása (300 ezer) Megyeszékhelyek, kisvárosok is követik Hiányos középváros-hálózat (25-100 ezer) ‘89 dec. után gazd. hanyatlás (egyfunkciós városok!) visszaköltözés a falvakba (főleg megyén belül) „speciális dezurbanizáció”: munkanélküliség okozza! (2002-ben 11,7%-os munkanélküliség  1, 04 mó fő  60,5%-a városi!)

A városlakók száma Romániában 1948-2002. A városiak aránya Romániában 1948-2002 (%). Forrás: Elekes T. 2008. A városok száma Romániában 1948-2002. Forrás: Borzán A. 2004.

Erdélyi regionális központok lakosságának változása 1948-2002. Ó-Romániai regionális központok lakosságának változása 1948-2002. Bukarest lakosságának változása 1948-2002. Székely kis-középvárosok lakosságának vált. Forrás: Elekes T. 2008.

ugrás

urbanizáltság a visszájára fordult. 1948-90: Magyarok aránya Erdély városaiban és községeiben 1956-2002. Egykor magasabb fokú urbanizáltság a visszájára fordult. 1948-90: Románok erősebb városba áramlása; Tudatos „elrománosítás”. Magyarok fogyása: szórványban, városban gyorsabb  egyre alacsonyabb urbanizáltság ‘92-’02: fogyás fele 8 nagyvárosból Magyar kisebbség periférián: Hátrányos helyzet; Lemaradás a modernizációban. Városban és községben lakó magyarok száma Erdélyben 1956-2002. Forrás: Kiss T. 2003.

KONKLÚZIÓ Gazdasági fejlődés + javuló életszínvonal  csökkenő fogyás Megoldások: Családtámogatási politika Emigránsok visszacsábítása (lehetőségek) Magyarság meddig „tart ki”? pol. erőszak nélkül is nemzetállam?

Bibliográfia: BORZÁN A. 2004. Románia népességének alakulása 1941-2002. – In: Területi Statisztika 7.(44.)/2. pp. 164-172. ELEKES T. 2008. Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig. – In: Tér és Társadalom 22/2. pp. 185-201. GHEŢĂU, V. 2004. A romániai románok, a romániai Magyar etnikai kisebbség és Magyarország demográfiai helyzetének összehasonlítása (1992-2002.) – In: Demográfia 47/3-4. pp. 209-230. HORVÁTH I. 2002. A romániai Magyar kisebbség Magyarországra irányuló mozgása. – In: Korunk Vol. 2. pp. 31-47. HORVÁTH I. 2003. A 2002-es romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismertetése és elemzése. – In: GYURGYÍK L., SEBŐK L. (szerk.) 2003. Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989-2002. – Teleki László Alapítvány. Budapest. pp. 80-96.

Kiss T. 2003. A romániai magyarság az 1992-es és 2002-es népszámlálások tükrében. – In: Gyurgyík L., Sebők L. (szerk.) 2003. Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989-2002. – Teleki László Alapítvány. Budapest. pp. 97-117. Kiss T. – Csata I. 2006. Népesedési perspektívák Erdélyben. – In: Pro Minoritate Vol. 2-3. Kocsis K. – Bottlik Zs. – Tátrai P. 2006. Etnikai térfolyamatok a Kárpát- medence határainkon túli régióiban (1989-2002) – MTA FKI. Budapest. 197 p. Varga E. Á. 2002. A romániai Magyar népességcsökkenés okairól. Néhány demográfiai szempont a 2002. évi népszámlálás előzetes közleményének értékeléséhez – In: Magyar Kisebbség Vol. 4. Veres V. 2003. Erdély természetes szaporodási folyamatai európai kontextusban az ezredfordulón. – In: Korunk Vol. 1. Veres V. 2002a. A romániai magyarok demográfiai viszonyai a 2022. évi népszámlálás előzetes adatai tükrében. – In: Demográfia 45/2-3. pp. 319-337. Veres V. 2002b. A romániai magyarság létszámcsökkenésének okai a 20. század utolsó negyedében. – In. Korunk Vol. 2. pp. 4-18.