A MAGYAR-UKRÁN HATÁRTÉRSÉG MUNKAERŐPIACI ELEMZÉSE ÉS AKCIÓTERVE Összefoglaló Róka László MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2014

A tanulmány által vizsgált szűkebb és tágabb határtérség A tanulmány célja A tanulmány által vizsgált szűkebb és tágabb határtérség Határon átnyúló emberi erőforrás-térkép: Munkaerő-piaci helyzetelemzés Akcióterv Vizsgált terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (13 járás) Zakarpattya Oblast / Kárpátalja megye (13 járás)

Aktuálpolitikai helyzet A vizsgált terület gazdasági teljesítménye és potenciálja, valamint a befektetés-ösztönzés szempontjából különösen fontos az adott régiók, illetve országok belpolitikai stabilitása vagy éppen annak hiánya

Társadalmi elemzés (SZSZB) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 országgal határos A megye Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje (GDP, jövedelem, K+F) Munkanélküliek aránya (13,9%) az országos átlag mintegy kétszerese Kismértékben javuló demográfiai és foglalkoztatási adatok 2013-ban Migrációs tendencia továbbra is negatív Elvándorlás okai: munkalehetőségek hiánya, alacsonyabb életszínvonal Nagyszámú roma közösség

Társadalmi elemzés (UKR) Öregedő és csökkenő lakosság Kárpátalja megye korstruktúrája lényegesen kedvezőbb az országos helyzetnél Ukrajnában nagymértékű az elvándorlás, ezen belül különösen magas Kárpátalja megyében Legrosszabb munkaerőpiaci helyzetben az alacsony iskolázottságúak vannak Jelentős számú magyar kisebbség él Kárpátalján

Gazdasági elemzés (SZSZB) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egy főre jutó GDP csupán az országos átlag 54,7%-a Egy lakosra jutó ipari termelési érték az országos átlagnak csak 41%-a Ebben a megyében a legalacsonyabb az átlagos munkabér Turisztikai attrakciókban gazdag, de a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások hiányosak A beruházások nagysága 2008 óta növekszik (2013-ban 60%-kal: országos növekedés 4x-ese) 15 ipari park van a megyében, közülük kettő a határtérségben (jelentős részük alacsony kihasználtságu) Jelen van a „szürke és fekete” gazdaság

Ipari parkok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Üzemeltető Település 1. Baktalórántházi Ipari Park Baktai Ipari Park Kft. Baktalóránt-háza 2. Balkányi Ipari Park Első Balkányi Fejlesztési Kht. Balkány 3. Csengeri Ipari Park Csenger Város Önkormányzata Csenger 4. Fehérgyarmati Ipari Park Fehérgyarmat Város Önkormányzata Fehérgyarmat 5. Orienter Intermodális Logisztikai Központ Regionális Fejlesztési Holding Zrt. Fényeslitke 6. Mátészalka Ipari Park Mátészalka Város Önkormányzata Mátészalka 7. Nagykállói Ipari Park Három Cserje Kft. Nagykálló 8. Nyírbátori Ipari Park Nyírbátor Városi Önkormányzat Nyírbátor 9. Nyírbogdányi Ipari Park Nyírbogdány Község Önkormányzata Nyírbogdány 10. Nyíregyházi Ipari Park Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, Nyíregyházi Ipari Park Kft. Nyíregyháza 11. Rakamazi Ipari Park Rakamaz Város Önkormányzata, Rakamazi Ipari Park Kft. Rakamaz 12. Tiszalöki Ipari Park Tiszalök Város Önkormányzata. Tiszalök 13. Timár Vállalkozói Ipari Park TIM-INVEST Kft. Tímár 14. Tuzséri Ipari Park Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. Tuzsér 15. Záhonyi Városi Ipari Park INMAS Mechatronikai Kft. Záhony

Gazdasági elemzés (UKR) Kárpátalja megye 4 országgal határos Természeti erőforrásokban gazdag (faanyag, ásványok, síterepek, termálvizes források) A gazdasági termelés folyamatos emelkedést mutat (kivétel: 2009-ben komoly visszaesés) Főbb gazdasági ágazatok: feldolgozóipar, mezőgazdaság, kereskedelem, logisztika A fejlett ipari létesítmények Munkács és Ungvár térségére koncentrálódnak 5 ipari park van Kárpátalján (ebből 3 működik) Problémát jelent a szürke- és feketegazdaság

Ipari parkok és iparterületek Kárpátalja megyében Üzemeltető Település 1. Bereg-Karpaty Industrial Park Transcarpathian Agency for Investment, Innovation and Development Dyjda (Beregdéda) 2. Khust Industrial Plot City Council of Khust Khust (Huszt) 3. Pavshyno Industrial Plot Military Unit 2142 of State Border Guard Service of Ukraine Pavshyno (Pósaháza) 4. Solomonovo Industrial Park Department for Regional Development, Office for Investment proposals and Projects Solomonovo (Tiszasalamon) 5. Vynohradiv Industrial Area City Council of Vynohradiv Vynohradiv (Nagyszőlős)

Humán erőforrások értékelése (SZSZB) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a népesség iskolai végzettsége az országos átlagnál kedvezőtlenebb A középiskolai tanulók aránya az elmúlt 10 évben növekedett a megyében A felsőfokú hallgatók aránya 2005 óta folyamatosan, jelentősen csökken a megyében Három felsőoktatási intézmény, legjelentősebb a Nyíregyházi Főiskola Jelentős a felsőfokú végzettségűek elvándorlása a megyéből A piaci igények és a középfokú szakmai képzés között nem teljes mértékű az összhang

Humán erőforrások értékelése (UKR) Minden második munkavállalónak középfokú végzettsége van Felsőfokú végzettségűek aránya alacsony (7,6%) Az 1990-es évektől folyamatosan csökken a középfokú oktatásban, szakképzésben tanulók létszáma Felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma emelkedik Legjelentősebb felsőoktatási intézménye az Ungvári Nemzeti Egyetem Az oktatási intézményrendszer túlméretezett, hatékonyság-mutatói alacsonyak

Kereslet- és kínálatelemzés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: A jelenlegi munkaerőpiaci keresletet inkább pozitív tendenciák jellemzik A piaci igények és a középfokú szakmai képzés között nem teljes mértékű az összhang Kárpátalja megye A munkaerőpiaci kereslet a 2000-es években jelentősen nőtt, 2009-ben nagyot zuhant, 2010 óta újra növekszik (közben az országos tendencia negatív)

Munkaerőpiaci adatbázis Célja: A munkaerőpiaci szereplők (települések, vállalkozások, munkavállalók, befektetők) támogatása az üzleti, gazdasági és munkavállalási kapcsolatteremtésben Térségi döntéshozók támogatása a jelen akcióterv megvalósításában, továbbfejlesztésében, aktualizálásában 4 fő adatkör: Humán erőforrás kereslet / kínálat Szolgáltatás kereslet / kínálat Befektetési lehetőségek Képzési, továbbképzési lehetőségek A térség alap-adatbázisa elkészült Web-fejlesztés folyamatban

A SWOT-elemzés néhány megállapítása Erősségek Gyengeségek Itt találkozik a széles nyomtávú orosz-ukrán vasúti hálózat az európai normál nyomtávúval, emellett itt halad át az V. számú európai közlekedési folyosó is SzSzB és KA megye határon átnyúló gazdasági potenciálja jelentős Mindkét megyében több, nagy hagyományokkal és kiterjedt oktatási profillal rendelkező felsőoktatási intézmény működik SzSzB és KA megye periférikus elhelyezkedésű, az ország fővárosától a legnagyobb távolságra található országrész A magyar-ukrán határszakasz schengeni határnak minősül, ami a korábbinál szigorúbb ellenőrzést eredményez Az alacsony születésszám és az elvándorlás miatt SzSzB és KA megye népessége folyamatosan csökken Lehetőségek Veszélyek Magyarország és Ukrajna közötti külkereskedelmi forgalom az utóbbi években folyamatosan növekszik A gazdasági igényekre jól reagáló közép- és felsőoktatási struktúra hosszú távon jelentősen javíthatja az átlagos munkaerőpiaci helyzetet Logisztikai együttműködési lehetőségek erősödése A gazdasági fejlődés motorját képező központi országrészek elszívják a beruházásokat és a munkaerőt a periférikus területekről Erősödik a megyeszékhelyek megyén belüli munkaerő-elszívó hatása (különösen a magasabb végzettségűek esetében – „brain drain”)

Fejlesztési javaslat és akcióterv - keretek Meghatározza a regionális és határon átnyúló együttműködés lehetséges eszközeit Azokra fókuszál, amelyek a munkaerőpiacra közvetlenül, akár rövid távon is pozitív hatást gyakorolhatnak Hozzárendeli a leginkább kompetens szakpolitikai intézményekhez, terület- és településfejlesztési szereplőkhöz Kitér a befektetés-ösztönzési lehetőségekre és ennek javasolt eszközeire is Javaslatot tesz arra, hogyan lehetne az oktatás rendszerét hozzáigazítani a munkaerőpiaci kereslethez Javaslatokat tesz a kiemelt tevékenységekre

Fejlesztési javaslat és akcióterv A felsőoktatás és a vállalkozói szektor közötti technológiai transzfer, K+F együttműködés elősegítése innovációs konferenciák, kapcsolatépítő workshopok szervezésével Térségi integrált turisztikai kínálat és programcsomagok kialakítása Közös turisztikai marketing-eszközök (kiadvány, térkép, honlap) kidolgozása Közös munkaerőpiaci együttműködések, ezen belül internetes munkaerőpiaci adatbázisok létrehozása Céges tanácsadások támogatása forrásfigyeléssel és folyamatos tájékoztatással (honlap, e-hírlevél, workshopok)

Fejlesztési javaslat és akcióterv Alacsony iskolai végzettségűeket célzó képzések,tájékoztatók támogatása folyamatos tájékoztatással (pl.: lakossági fórumok, honlap) Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások ösztönzése Minősítési rendszerek bevezetését ösztönző és tapasztalatátadó szakmai workshopok szervezése a turisztikai szolgáltatók számára Határon átnyúló közös befektetés-ösztönzési tevékenység (befektetési konferenciák és üzletember-találkozók szervezése, befektetési projektgyűjtemény összeállítása, kiadvány készítése és terjesztése) Tapasztalatátadó szakmai workshopok a gazdaság igényeihez igazodó szakképzés és továbbképzés támogatására +1: Határon átnyúló testvér kapcsolatok kialakítása (pl.: testvér települések, - vallási gyülekezetek, - iskolák, - egyesületek, stb.)

EU-s és egyéb források Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 2014-2020-as időszakra TOP: SzSzB. megyei gazdaságfejlesztési és településfejlesztési program összesen: 89,28 Mrd Ft Nyíregyháza MJV: 24,63 Mrd Ft Ágazati OP-k forrásai (GINOP, VP, IKOP, KEHOP, EFOP, stb.) Egyéb EU-s források: Határon átnyúló programok (HU-RO, HU-SK, HU-SK-RO-UA) Brüsszeli kiírású programok (URBACT, Horizon 2020) Nemzeti és kiemelt EU-s projektek (pl. út-, vasútfejlesztés)? Egyéb fejlesztések: hazai, települési és privát források?

Köszönöm a figyelmet!