A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán (Konecsny Károly,Hidrológiai Közlöny évf.1.sz.) Készítette: Éberlein Attila ELTE-TTK 2008

Tisza: km2 Túr: 1261 km2 Szamos: km2 Kraszna: 3142 km2 FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJE

A hó-felhalmozódás és olvadást befolyásoló tényezők Éghajlat. Jellemző éghajlati paraméterek négy meteorológiai állomáson:

1500mm mm mm Csapadék szélsőségei (évi)

A hó-felhalmozódás és olvadást befolyásoló tényezők Éghajlat Tengerszint feletti magasság: - csapadék egyre nagyobb hányada hó - a hótakaró megmaradásának esélye nő

A hó-felhalmozódás és olvadást befolyásoló tényezők Éghajlat Tengerszint feletti magasság: - csapadék egyre nagyobb hányada hó - a hótakaró megmaradásának esélye nő Lejtők esése és irányultsága

A hó-felhalmozódás és olvadást befolyásoló tényezők Éghajlat Tengerszint feletti magasság: - csapadék egyre nagyobb hányada hó - a hótakaró megmaradásának esélye nő Lejtők esése és irányultsága Talaj- és növénytakaró

Hó lassabban olvad el, mint nyílt területen. A lefolyás és a beszivárgás ideje meghosszabbodik, vízfolyások utánpótlása kiegyenlítettebb. De a tovább megmaradó hó a tavaszi esőzésekkor fokozhatja az árvizek hevességét. Az erdő mérséklő (szél, hőm.) erejének hatása

A szél szerepe A közvetlenül havazás után képes áthelyezni a kis mennyiségű hótakarót, a magasabb térszínekről a mélyebb részek felé. Lehetséges, hogy másik vízválasztó területre kerül a hó egy része. A magasabb hegyvidékeken gyakoribb szél. A völgyekben emiatt vastagabb hótakaró. Kárpátok magasabb csúcsain állandó NY-i szelek ( 60-65% gyakoriságú).

Hó-monitoring Mérésekek: - hóvastagság (cm) - hóvízegyenérték (mm) - hó térfogatsúly (g/cm3) Észlelések: 13 hazai, 32 ukrán és 8 román állomás küldi adataikat Nyíregyházára a Fetikövizig-re. Ötnaponként küldik meg a hóvastagság és a hóvízegyenérték adatait.

Hó felhalmozódása. Feltételei: Csapadék, tartós fagy. Bevételi oldal: Havazás, havaseső, dér, zúzmara és eső. Kiadási oldal: Olvadás, párolgás, szél, lavina és emberi tevékenység m alatt a szublimációs veszteség nagyobb a kondenzációs vízbevételnél. Pl.:Dés (246m tszf.m.) kond.:0,04 mm; szub.:0,18mm. Vigyázó (1838 tszf.m.) kond.:0,64mm; szub.: 0,44mm a napi átlag adatok.

Hótakaró megjelenésének átlagos időpontja

Hótakaró eltűnésének átlagos időpontja

A hótakarós napok sokévi átlagos aránya ( )

Sokévi közepes hóvastagság aránya

A hóvastagság legnagyobb havi átlagértéke alacsonyabb térszíneken januárra esik. A magasabb területeken februárra, csúcsoknál esetleg márciusra tevődik át az átlagos maximum. Átlagos értékek: - Észak-Alföld: cm - Kárpátalja: 24 cm - Észak-Erdély: 25 cm Az elmúlt évtizedben a hóviszonyok szempontjából az , ös tél érdemel külön figyelmet. Hóvízegyenérték: Felső-Tisza vízgyűjtőjén átlag mm. Max. esetén több, mint 400 mm. Ez 2- 3 havi cspadéknak felel meg.

Hó térfogatsúly Kezdeti, kritikus, maximális térfogatsúly. A kezdeti sűrűség nem függ sem a tszf.m-tól, sem a lejtőszögtől. Kritikus állapot: Becsült adat. A több napon át tartó, napi 5%-os térfogatcsökkenés előtti állapot. Kritikus állapot során „összeesnek” a hórétegek. Tapasztalat szerint a 6.nap környékén éri el a hó térfogatsúlyának maximumát. A hó eléri telítettségét, és vizet kezd leadni (kritikus nap).

Hó-vízkészlet Árhullámot kiváltó hó-vízkészlet januártól márciusig terjedő időszakban alakul ki. Jelentős hófelhalmozódás esetén 3-3,5 milliárd m 3 hó-vízkészlet alakul ki a Tisza Bodrog feletti vízgyűjtőjén. A maximális hó-vízkészlet esetenként akkor alakul ki, mikor az Alföldön már eltűntek a hófoltok is.

Az 1999-es és 2005-ös téli hó- vízkészlet 1999.feb.20.: Felső-Tisza vízgyűjtőjén 2,9 milliárd m 3 vízmennyiséget tartalmazott a hó. A Bodrog vízgyűjtője további 1,7 milliárd m 3 vizet raktározott. Hazai területen is jelentős mennyiség jan.31.: 1,85 milliárd m 3 hó-vízkészlet volt a vízgyűjtőn. Bőséges havazás miatt márc. 15-re 3,45 milliárd m 3 hó-vízkészlet alakult ki. Az Alföldön már csak helyenként volt hófolt.

20cm 40cm 60cm 40cm 80cm 100cm 120cm 140cm 60cm 80cm 100cm 20cm 40cm 60cm A hóvastagság 1999.feb.21-én.

Olvadás Síkvidéken, urbanizált területen, erdei tisztásokon gyorsan megy végbe. Hegyvidéken hosszabb folyamat. Éjszakai fagyok megszakítják a folyamatot február végén egész területen egyszerre kezdődött el az olvadás, amit gyenge eső is fokozott. Márc.8-án a Fetikövizig területén hektár terület víz alá került.

2005 tavaszán 8600 hektárnyi belvízzel elöntött terület volt hazánkban. Március második felében levonult víz mennyiségét 3 milliárd m 3 –re becsülik. A folyók tetőzése kezelhető határokon belül maradt. Ennek oka: - a hatalmas hótömeg lassú olvadása - a március végi időpontra megszűntek a jégjelenségek (torlódások).

Az évi tetőző vízállások gyakoriságának éven belüli eloszlása

Előrejelzés Fetikövizig: 30 éve dolgoztak ki egy módszert egy 4-10 napos vízállás előrejelzésre. Hó-vízkészlet és meteorológiai adatok alapján. Nem lett megfelelő pontosságú, utóbbi időben nem használják. VITUKI is kifejlesztett egy előrejelzési modellt havi lefolyásra és maximális vízállásokra. Hiába pontosabbak az adatok, nincs kellően pontos módszer az előrejelzéshez. Meg kell várni a folyók felső szakaszán kialakuló árhullámok vízszintjét. Max. 1-2 napos előrejelzés.

KONECSNY KÁROLY: A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán. Hidrológiai Közlöny (2006). 86.évf.1.sz. FETIKÖVIZIG: