A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szenzibilis és a latens hő alakulása kukorica állományban
Advertisements

Szimulált klímaváltozás hatása a talajlégzésre homoki erdőssztyepp vegetációban 1Lelleiné Kovács Eszter, 1Kovácsné Láng Edit, 2Kalapos Tibor, 1Botta-Dukát.
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
2010 éghajlati értékelése, átlagok és szélsőségek
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Készítette: Góth Roland
A levegő felmelegedése
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
A globális klímaváltozás
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
A klímaváltozás hatása a hegyvidéki éghajlatra: az Alpok
A globális felmelegedést kiváltó okok Czirok Lili
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Dr. Bulla Miklós (szerk.)
Magyarország éghajlata
Leíró éghajlattan.
Magyarország éghajlata
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Why are ecologists and environmentalists so feared and hated? This is because in part what they have to say is new to the general public, and the new.
Antropogén eredetű éghajlatváltozás A globális átlaghőmérséklet eltérése az átlagtólÉvi középhőmérséklet Pécsett 1901 és 2001 között.
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
Rövidtávú klímaváltozások és előrejelzésük Bartholy Judit ******************************************************************************* Eötvös Loránd.
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Időjárási és éghajlati elemek:
Éghajlattan összefoglalása
A GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK FONTOSABB HAZAI VONATKOZÁSAI
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
A mediterránium éghajlata a következő évtizedben
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa)
A klímaváltozás társadalmi hatásai Bozó László. Az éghajlati rendszer.
SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő,
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár – hazai vonatkozások
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Éghajlatváltozási előrejelzések
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A felszínborítás változásának vizsgálata a kárpáti régióban távérzékelési technikák segítségével Dezső Zs.- Bartholy J.- Pongrácz R.- Barcza Z
Az idő Folyamatosan változik. Fő jellemzői: Napsugárzás,
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
Éghajlatváltozás – víz Nováky Béla a Nobel-békedíjas IPCC tagja Budapest, április 11. Tiszai Alföld Jövőkép Építés (TÁJ-KÉP) MTA Talajtani és Agrokémiai.
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
A VÁLTOZÓ ÉGHAJLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁLTOZÁSOK, PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA, KATASZTRÓFAVÉDELEM EURÓPA Blázsovics Péter Globális és regionális klímaváltozások Környezettudomány.
Globális klímaváltozás hatása Európában Készítette: Juhász Boglárka.
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása a mezőgazdaságban (Kárpát-medence) Lindi Zoltán.
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
A 2007-es és a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Aszály és klímaváltozás Magyarországon
A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Ki tudjuk-e mutatni a globális felmelegedést Karcagon?
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
a vízgyűjtő hidrológiai helyzete
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
Előadás másolata:

A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban Dr. Weidinger Tamás – Dr. Bartholy Judit – Dr. Matyasovszky István   A globális éghajlatváltozás lokális hatásainak vizsgálata hazánkban Vázlatot készítette: Szilágyi Dániel Magyarország és Kárpát-medence természetföldrajza GY Földrajzi Közlemények 2000. 1-4. sz. 75-91. o.

HOGYAN VÁLTOZIK EGYES RÉGIÓK ÉGHAJLATA? Bevezetés -Légköri üvegházgázok növekvő koncentrációjaglobális éghajlatváltozás a közeljövő egyik nagy problémája lesz -Változások nem egy időben és nem azonos mértékben jelentkeznek HOGYAN VÁLTOZIK EGYES RÉGIÓK ÉGHAJLATA?

-Éghajlatváltozás → globális cirkulációs modellek (GCM) által szimulált jelenlegi és egy megváltozott éghajlat összehasonlításából következtetünk -Nehézség: modellek felbontása nem haladja meg a néhány 100 km-t Kisebb térségekre – mint amilyen a Kárpát-medence is – a számítások bizonytalanok. A modellek nem tudják figyelembe venni a helyi időjárást alakító tényezőket (domborzat, felszínborítás) A GCM eredményeit tehát nem lehet közvetlenül felhasználni a lokális és regionális változások leírására

A globális éghajlati előrejelzések regionalizálására három út kínálkozik: -empirikus vizsgálat: éghajlatváltozási forgatókönyveket adnak meg történeti adatsorok vagy statisztikai modellek segítségével -csatolt vagy beágyazott modellező eljárások: ahol egy kisebb társégre vonatkozó ún. limited area model (LAM) van beágyazva egy általános cirkulációs modellbe -félempirikus modellek: GCM-ek által szolgáltatott nagyskálájú információk alapján egy sztochasztikus modell segítségével készítünk becslést (idősorok alapján)

-Magyarországon a 80-as évektől tanulmányozzák a globális éghajlatváltozás lokális hatásaitforgatókönyvek -1992: Rio Konferencia: Éghajlatváltozási Keretegyezménymagyaroszági stratégiák megállapításamajd megvalósítás -1997: Kiotoi Konferencia: EU elvárásaihoz kapcsolódó klíma-stratégia

Hőmérséklet és csapadékváltozás trendjei: -éghajlat: kontinentális, óceáni, mediterrán hatások (óceáni a legerősebb) -Évi khőm: 10˚C (max. Dél-DK- Mo. 11,5˚C; min.hegyvidékek 6-7˚C ) -leghidegebb hónap: január (-1– -4˚C), legmelegebb: július (18 – 22˚C) -Csapadék: átlag – 600-650 mm (max. DNY-Mo., Balaton felvidék 800-900 mm; min. DK-Mo. 500 mm alatt) -legtöbb csapadék: május-június és október-november

-Molnár-Mika: 16 db Mo-i állomáson elvégezte 110 éves évi középhőmérsékleti, homogenizált középhőmérsékleti és évi csapadékösszegek lineáris trendvizsgálatát -Hőmérséklet: mindegyik állomáson hőmérséklet-emelkedés adódott 1°C\100év átlagértékkel -Csapadék: negatív trend mutatkozik átlag: -92 mm/100 év (max. Pécs -230 mm/100 év, min. Pápa -27mm/100 év)

Éghajlatváltozás lehetséges magyarországi hatásai -Számítások szerint kismértékű melegedés: átlaghőmérséklet 0,5-1,5 ˚C-kal nő + évi csapadék 20-100 mm-es csökkenés napfénytartam +20%; aszályos hónapok 1,4 hó/év → 2 hó/év Hatások: -Ökológiai változás: talaj felső rétege kiszáradtalajvízszint lesüllyedaszályok öntözési igény növekedése, víztározók építése -Gazdasági változás: kukorica és a búza terméseredményeinek csökkenése 10-20%-kal.

Hazai éghajlatváltozások egy félempirikus modell tükrében -A Magyarországra vonatkozó éghajlati forgatókönyvet (Molnár-Mika) egy félempirikus modell segítségével finomították az ország két éghajlatváltozás szempontjából érzékeny területre. A kifejlesztett modellt az északi félteke más klímarégióiban is alkalmazták.

Hőmérséklet -A GCM-ek által megjelenített globális felmelegedésnek megfelelően természetesen a hőmérséklet lokális növekedését tapasztaljuk. Változások tendenciája hasonló de térben és időben eltérő mértékű. -A várható felmelegedés jóval intenzívebb télen mint nyáron, illetve magasabb szélességeken mint a délibb területeken. Nyarak tehát kiegyenlítettebbeké a telek viszont változékonyabbá válnak.

A félempirikus modellben évszakos bontásban pontosították az ország legérzékenyebb klímaterületét az Alföldet. 5 állomást vizsgáltak

-A hőmérséklet várható alakulása egy megkétszereződő CO2 koncentráció esetén sem mutat jelentős területi változékonyságot -Minden évszakban pozitív anomáliát kapunk, ami átlagban +0,7 ˚C-ot jelent (ősszel a legmagasabb (1,8°C))

Csapadék -időben és térben nem folytonosmodellezése és az eredmények értékelése a hőmérséklethez képest bonyolultabb feladat -alapvető tapasztalat: a vizsgált területeken a globális változást ritkább vagy legalábbis nem gyakoribb csapadék kíséri a mennyiség pedig változatos képet mutatcsapadékviszonyok szélsőségesebbé válnak

-Magyarország két érzékeny területe az Alföld és a Balaton-Sió vízgyűjtője -az állomásokra a nyári és jórészt a téli csapadék csökkenése jellemző. -Nyáron mind a csapadék gyakorisága mind az esős napok csapadékmennyisége jelentősen csökken(-25-35%, -35-75 mm) -Télen a gyakoriság mindenhol csökken, a csapadékmennyiség a terület nagy részén kevesebb, ám egy kisebb déli részen növekszik(+0-10%, 0-15 mm)

Alföld: 5 állomás csapadékösszegének kismértékű területi változékonysága jellemző Csapadékhullás gyakorisága: -tél, tavasz, nyár: minden állomáson csökken -ősz: Bp., Debrecencsekély emelkedés Csapadék mennyisége: -nyár: 5 állomásból 4 helyen csökkenés (~20mm) -tél: minden állomáson 5-15%-os csökkenés -éves csapadékmennyiségben Kalocsa kivételével csökkenést figyelhetünk meg

Összességében az Alföldre (Balatons-Sióhoz képest) kisebb csapadékváltozást kaptunk, ami arra utal, hogy egy megváltozott, szárazabb éghajlat esetén az országon belül csökkenő különbségeket várhatunk.

Összefoglalás Csapadék és hőmérséklet idősorok trendvizsgálatából megállapítható: -az elmúlt 110 év magyarországi éghajlatát a csapadék csökkenő trendje (92mm\100év) jellemzi -évi hőmérséklet adatokból nem mutatható ki egyértelmű trend de a homogenizált adatsorok szignifikáns hőmérséklet-emelkedést (1°C\100 év) valószínűsítenek -melegebbé és szárazabbá váló éghajlatunkon növekszik az aszályhajlam -várható felmelegedés télen jóval intenzívebb mint nyáron és a magasabb földrajzi szélességeken is mint a délebbi területeken -felmelegedés csökken a csapadékos napok száma -csapadékmennyiségnél változékony kép csapadékviszonyok szélsőségesebbé válnak -Alföldön ősszel kapjuk a legnagyobb hőmérsékletváltozást -Balaton-Sió vízgyűjtőterületén lényegesen nagyobb nyári csapadékcsökkenést kaptunk, mint az Alföldön

Köszönöm a figyelmet!