Bioenergia előállítás és hasznosítás vidékfejlesztési többletei Gőgös Zoltán

Prezentáció – Tartalom Megújuló energiaforrás - Alapok Energia a világban – Készletek, Szcenáriók Az Európai Unió energiafelhasználása Magyarország - Hazai helyzetkép „Szükségszerűség és lehetőség” Mezőgazdasági bioenergia: Bio-üzemanyagok, Biomassza, Biogáz Stratégiai mezőgazdasági bioenergia modellek A komplex fejlesztés eszközei – foglalkoztatás, K+F+I Következtetések, javaslatok Összefoglalás

Megújuló energia”FORRÁSOK” Nap- és geotermikus energia Vízenergia Erdészeti Biomassza Szélenergia Hulladékból nyert energia Mezőgazdasági Biomassza-melléktermék Mezőgazdasági alapanyag Főtermék II -III. Generáció: alga,cellulóz

A szükségszerűség jegyében 66% energiaigény-növekedés 30 év alatt az igények 90%-a fosszilis forrásokból 60% olajfelhasználás-növekedés a gázfelhasználás megduplázódik, a növekedés 60%-a erőművi célra szénfelhasználás-növekedés főleg Indiában és Kínában csökken az atom szerepe és társadalmi elfogadottsága fosszilis készletek csökkenése, megújulók előtérbe kerülnek

Stratégiai probléma a magas energiaimport függőség Európai Unió Stratégiai probléma a magas energiaimport függőség

Az EU energia felhasználásának szerkezete 1995-ben és 2008-ban

JELEN: Erős EU elkötelezettség Mariann Fischer Boel: „For me personally, this is a top priority” Fehér Könyv: a megújulókból származó energia arányának növelése 2010-re 6%-ról 12%-ra (10.000 MW biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezés,1.000.000 biomasszával fűtött lakóhely,5 millió tonna folyékony bio-üzemanyag, 100 kisközösség, település, régió, sziget energiaellátása teljes egészében megújuló energiaforrásokon történjen ) 2001/77/EK irányelv: megújulókkal termelt elektromos energia részarányának növelése 2010-re a teljes energiafelhasználásban 14%-ről 22,1%-ra 2003/30/EK irányelv: a bio-üzemanyagok részaránya 2010-re érje el az 5,75%-ot, informális cél: 2015-re 8% 2009/28/EK kötelezi a tagállamokat, hogy 2010. június 30-ig bejelentsék az Európai Bizottságnak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervüket. Kiotói egyezmény: az üvegház hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése KOPPENHÁGA???? 2009. december Hatályon kívül helyezés 2009/28/EK miatt

Kiindulási pont: Az egy főre eső energiafelhasználás az EU-25-ben Egy főre eső energiafogyasztás Európában, GJ/fő A magyar egy főre eső energia- felhasználás az egyik legkisebb az EU-ban

Megújuló energiaforrás vállalások 2020 Optimista vagy pesszimista a magyar vállalás?

Hazai energiafelhasználás Megújuló részarány

Megújuló energiaforrás potenciál Magyarországon Szakértői becsléseken alapuló potenciál Aktív szoláris termikus potenciál   49 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 38 Szoláris termikus potenciál mg. 16 Szoláris fotovillamos potenciál 1749 Vízenergia potenciál 14,22-14,58 Szélenergia potenciál 533 Biomassza-energetikai potenciál 180-220 Geotermális energetikai potenciál 64 Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja 2665-2790 E potenciál reálisan hasznosítható mértéke (a hazai energiafelhasználás 20%-a) 405 – 540

JELEN: „Erős” Magyar elkötelezettség - Alapdokumentumok 1054/2007 (VII.9) OGy határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáról 2019/2008. (II. 23.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről; 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról 2148/2008. (X. 31.) Korm. határozat a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2008-2020 közötti stratégiáról. 29/2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 2008-2025; Tervezet a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014

Mezőgazdasági bioenergia - KULCSTERÜLET EU elvárások teljesítése (szankciók megelőzése, 2009/28 EK telesítése, Biomassza Akcióterv megfelelés, Bio-üzemanyag Stratégia átvétel, Fehér – Zöld Könyv alkalmazás) 2. Energiapolitika (biztonságos energiaellátás, energiaimport – olaj, gáz - függőség csökkenés energiadiverzifikáció, energiahatékonyság növelés, megújulók) 3. Mezőgazdaság-, vidék-, és városfejlesztés (termelési és piaci struktúraváltás, munkahelyteremtés, olcsóbb energiafelhasználás, és környezetbarát tömegközlekedés fejlesztés) 4. Környezet és természetvédelem (GHG és CO2 kibocsájtás csökkenése, települési szilárd és folyékony hulladék-kezelés és energiatermelés, egészségesebb környezet) 5. Nemzetgazdasági megfontolások (GDP, fizetési mérleg, Adó, költségvetési kiadások csökkenése, új iparág, foglalkoztatás, K+F)

Mezőgazdasági eredetű energiaforrások Kisüzemi nyersszesz, bioetanol (Max. 10 kt/év) kapacitások kiépítésének támogatása Fás és lágyszárú energetikai ültetvények Megújuló energia termelő és feldolgozó gépek Kisüzemi nyersolaj, (MAX. 10 kt/év) kapacitások kiépítésének támogatása Bio üzemanyag Szilárd biomassza Telephelyi energiaellátás: BIOMASSZA kazánok Állattartó telepek korszerűsítése Biogáz Erdészeti és mezőgazdasági melléktermékek feldolgozó gépei: pellet, brikett Állattartásra alapozott biogáz üzemek támogatása hő-, és elektromos energia előállítás céljából Mezőgazdasági energiaellátás megújulóból

I. Termőhelyi környezetben megvalósult Komplex Kisüzemi Energiafarm I. Termőhelyi környezetben megvalósult Komplex Kisüzemi Energiafarm (Bioetanol – Biogáz – Állattenyésztés - Növénytermesztés)

Foglalkoztatás A. Termőhelyi környezetben megvalósult Komplex Kisüzemi Energiafarm (Bioetanol – Biogáz – Állattenyésztés - Növénytermesztés) MODUL Projektelem Fő I. Apríték begyűjtés 10-12 Aprítékgyártó üzem 5 Brikettgyártó üzem 2 II. Kiserőmű 12-15 III. Bioetanol Összesen 30 B. Termőhelyi környezetben megvalósult szilárd biomassza rendszerek (Biobrikett gyártó, faapríték előállító és kis hőerőmű komplexum) Modul/Projektelem Fő Bioetanol üzem 10-12 Biogázüzem és erőmű blokk 2 Gyorskomposztáló Üvegház 12-15 Az üvegházhoz kapcsolódó szabadföldi kertészet palántanevelés esetén 80-100 Direkt bioenergetikai foglalkoztatás 22-31 Indirekt mezőgazdasági közvetlen foglalkoztatás Összesen 208-262

III. Közigazgatási környezetben megvalósuló önkormányzati szilárd biomassza termékpálya

Javaslatok Az agráriumot és a mezőgazdasági bioenergia termelést közvetlen érintő intézkedések I. Termelői együttműködések VII. Energetikai önellátás ösztönzése II. Bioenergetikai klaszterfejlesztés VIII. Meglévő támogatási konstrukciók továbbvitele III. Határon átívelő együttműködések – Régiós koordinációs szerep IX. Biomassza Kiserőművek IV. Oktatás – képzés - szaktanácsadási rendszer felállítása X. Tanyavillamosítás megújuló energiaforrásokkal V. Célirányos gyakorlatorientált kutatás-fejlesztések XI. Zöld mezőgazdasági banki portfolió VI. Szociális zöldenergia rendszer felállítása Az agráriumot és a mezőgazdasági bioenergia termelést közvetlen érintő intézkedések I. Termelői együttműködések VII. Energetikai önellátás ösztönzése II. Bioenergetikai klaszterfejlesztés VIII. Meglévő támogatási konstrukciók továbbvitele III. Határon átívelő együttműködések – Régiós koordinációs szerep IX. Biomassza Kiserőművek IV. Oktatás – képzés - szaktanácsadási rendszer felállítása X. Tanyavillamosítás megújuló energiaforrásokkal V. Célirányos gyakorlatorientált kutatás-fejlesztések XI. Zöld mezőgazdasági banki portfolió VI. Szociális zöldenergia rendszer felállítása

Összefoglaló

"A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő "A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő !" Köszönöm megtisztelő figyelmüket!