A szőlőtermesztés, borvidékek, boripar jellemzői és területiségük hazánkban Tolnai Gábor Földrajz BSc III. évf.

A (magyar) borok változatosságának, jellegzetességeinek kialakító tényezői: Éghajlati adottságok: Domborzat: Termőtalaj: Mozaikossá teszik Magyarország bortérképét: (Kb. 140 szőlőfajta: számos hungarikum) 22 borvidék

Történelmi borvidékeink (22)  6 borrégió Borvidékek » 1. Csongrád » 2. Hajós-Baja » 3. Kunság » 4. Ászár-Neszmély » 5. Badacsony » 6. Balatonfüred-Csopak » 7. Balatonfelvidék » 8. Etyek-Buda » 9. Mór » 10. Pannonhalma » 11. Somló » 12. Sopron » 13. Balatonboglár » 14. Pécs » 15. Szekszárd » 16. Villány » 17. Bükkalja » 18. Eger » 19. Mátra » 20. Tokaj » 21. Balatonmelléke » 22. Tolna » http://www.archimedia.hu/

Történet: borkereskedelem a XIII. századtól lendült fel már a rómaiak megjelenése előtt is honfoglaló magyarok is ismerték borkereskedelem a XIII. századtól lendült fel Leghíresebb borvidékünk a Szerémségben fehér szőlők! török uralom miatt Sopron-Ruszt, Pozsony és Tokaj-Hegyalja XIX. Sz.: modern borászat , bornemzetté válás 1880-as években filoxéra-vész (szőlők 2/3-a!) első szőlőrekonstrukció: homokos területek direkttermő fajták (-)

A magyar szőlő és bor tönkretétele: Államosítás, Alacsony beszolgáltatási ár  leépülés Erőltetett nagyüzemi termelés. Második szőlőrekonstrukció (’60-as évek) (maximális kiterjedés: 250 000 ha) A hegylábakra, szoknyákra költözött

A magyar szőlő és bor tönkretétele: Igénytelen KGST-piac  borhamisítás. Eszköz- és gépigény magas, Munkaerőpiaci szerkezet átalakítása,  ismét leépítés: Szoc. legkárosabb hatása: a hegyközségek szétverése

A magyar borászat újraélesztése: Minőségromlás + több évtizednyi feledés. Változott a technológia és az ízlés. Új termőhelyek keltette verseny. Felzárkózás: szoknyákról ismét a hegyoldalakra, fajtaszerkezet átalakítása, korszerű technológia. (külföldi tőke, Uniós támogatások ) Legnehezebb a hírnév visszaszerzése!

A magyar borászat újraélesztése: Eredmény: Tartósan 12. helyen. Minőségi borfogyasztás. Reménykeltő folyamat… … de! Nem magyar borok aránya növekszik (vörös!) Megéri-e? EU: túltermelés --> ajánlás: lepárlás v. kivágás. Jobb megoldás a régi (értékes) ültetvények felújítása. (de költséges…)

Siker: minőség + megfelelő marketing! Még nem kap elegendő hangsúlyt. Hozzáállás sem kedvező 2005-től Magyar Bormarketing kht.: „Wines of Hungary” márka terjesztése

„Újvilági” borok = tömegborok, Európa lehetősége: egyedi borok (terroir borok) Mo. célja: terroir borok és min. tömegterm. egyensúlya A MAGYAR BOR ÉRTÉK!

Minőségi javulás

Termésmennyiség (ezer t) * * (jó év volt)

Legnagyobb szőlő és bortermelő megyéink: megye termőter (ha) (2001) termés (t)(2001) Termésátl. (kg/ha) (2001) bor (hl)(2001) Bács-Kiskun 26809 305364 12500 2148113 Heves 11612 110836 10480 795208 Borsod-Abaúj-Zemplén 8688 49345 5180 307010 Veszprém 6246 46570 7590 282267 Mo megyei átlag 4888 42705* 9390 284538* * (Bács-Kiskun miatt torz!) ugrás

Duna-borrégió: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági Csongrád »2360 hektár. Hajós-Baja » 2304 hektár. Kunság » 27903 hektár. Tipikusan homoki szőlőterületek Könnyű, gyümölcsös illatú borok + csemegeszőlő

Dél-Pannóniai-borrégió: Pécs, Szekszárd, Tolna, Villány, Szekszárd » 2300 hektár. Villány » 1890 hektár. Tolna » 3150 hektár. Pécs » 940 hektár. vörösboraikról nevezetesek különlegességük a mikroklímának (is) köszönhető

Balaton-borrégió: Balatonfüred-Csopak, Balatonfelvidék, Badacsony, Somló, Balatonboglár, Balaton melléke Balatonfüred-Csopak » 2270 hektár. Balaton-felvidék » 1510 hektár. Badacsony » 1797 hektár. Somló » 690 hektár. Az északi parton a vörös homokkövön + vulkáni kőzeteken (Somló is): Különleges, zamatos fehérborok. kéknyelű, szürkebarát, olaszrizling (B) juhfark, tramini, hárslevelű (S)

Balaton-borrégió: Balatonfüred-Csopak, Balatonfelvidék, Badacsony, Somló, Balatonboglár, Balaton melléke Balatonboglár » 2820 hektár. Balatonmelléke » 1170 hektár. Balatontól délre a löszön vörösbor

Észak-Pannóniai-borrégió: Ászár-Neszmély, Etyek-Buda, Mór, Pannonhalma,Sopron Pannonhalma » 750 hektár. Sopron » 1880 hektár. Pannonhalma-Sokoróalja: fehér borok Sopron hírnevét adja a kékfrankos

Észak-Pannóniai-borrégió: Ászár-Neszmély, Etyek-Buda, Mór, Pannonhalma,Sopron Ászár-Neszmély » 1494 hektár. Etyek-Buda » 1480 hektár. Mór » 890 hektár.

Egri-borrégió: Mátra, Bükkalja, Eger Mátra » 7100 hektár. Bükkalja » 1590 hektár Eger » 5160 hektár. Andezit + riolittufa és mészkő Bikavér mellett inkább fehér (!) debrői hárslevelű, egri leányka ugrás

Tokaj-Hegyalja-borrégió Tokaj » 5860 hektár Szórt tufára települt agyag és lösz A speciális mikroklíma teszi utolérhetetlenné 28 település, határon átívelő

Legismertebb (hungarikum) boraink 1 gönci hordóhoz (136 l) 3-6 puttony aszúszem < eszencia Botritys Cinerea gomba okozta nemes rothadás. Tradicionálisan kevert bort: kadarkából, kékfrankosból. Egerben és Szekszárdon.

Felhasznált irodalom: Perczel György: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996. pp 255-257. Benyák Zoltán – Dékány Tibor: Magyar borok és borvidékek. Corvina Kiadó, Budapest, 2003. Török Sándor – Mercz Árpád: Magyar borkultúra. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Magyarország népessége és gazdasága (Múlt és jelen). KSH, Budapest, 1996. Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2002. KSH, Budapest, 2003. A bor – Föld és lélek között. In: National Geographic Magyarország, 2008./9. pp. 40-59. Ajánlott: Rubicon 2003./1-2. Rubicon 2007./6-7.