1 Pénzügyi stabilitás Magyarországon Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Közreműködött: Homolya Dániel, Szigel Gábor és a PST munkatársai Lízingszövetség szakmai előadásokkal kibővített közgyűlése május 28.

2 2 Miért Magyarország került 2008 októberében a lavina útjába? Fejlett és a nyugat-európaival integrált bankrendszer „Fiskális alkoholizmus” Magas infláció Magas államadósság Devizahitelezés Liberalizált tőkemérleg KÜLSŐ ADÓSSÁG Magas forinthozamok 2. A bankszektor kockázata 1. Az állam kockázata 150% hitel/betét arány

3 3 (Mostanra talán lecsengő?) bizalmatlansági hullámok a feltörekvő piacokkal és Magyarországgal szemben… (egyes országok 5 éves CDS-felárai) Forrás: Datastream

4 4 …ami jelentősen gyengítette az árfolyamokat is (néhány feltörekvő ország devizájának árfolyam-alakulása) Forrás: Datastream

5 5 Így a forráshoz jutás nehezebbé és drágábbá vált (Magyarország és a hazai bankok tulajdonosainak CDS-felárai) Forrás: Datastream

6 6 (A GDP növekedése és az egyes szektorok ahhoz való hozzájárulása, 2008 után MNB-előrejelzés) Közben a hazai reálgazdaság visszaesése is nagyobb és elhúzódóbb lehet a korábban vártnál Forrás: MNB

7 7 Mit tett/tesz a jegybank a válság hatásainak mérséklésére? az állampapír piacon: megállapodás az elsődleges forgalmazókkal állampapír vásárlási aukciók a devizalikviditás fenntartásáért: kétoldalú devizaswap tenderek bevezetése devizaswap rendelkezésre állás és tenderek –1 napos EUR/HUF –1 hetes CHF/EUR –3 hónapos EUR/HUF –6 hónapos EUR/HUF (6 hónaposnál feltétel: vállalati hitelezés, külföldi forrásbevonás) a forintlikviditás bővítése érdekében: kéthetes futamidejű, fix kamatú és hathónapos futamidejű, változó kamatozású fedezett hiteltender tartalékráta-csökkentés fedezeti kör bővítése (jelzáloglevelek, önkormányzati kötvények) az árfolyam érdekében: 300 bázispontos kamatemelés októberben, majd fokozatos csökkentés (regionális) verbális intervenció februárban (MT elköteleződés) EU-források piacra vezetése

8 8 A jegybanki alapkamat jelenlegi szintje nem tekinthető magasnak a hasonló kockázati prémiumokkal jellemezhető országokéhoz képest Forrás: Thomson Datastream (A CDS felárak és a jegybanki alapkamatok szintje nemzetközi összehasonlításban)

9 9 Az MNB likviditást segítő intézkedései többletforrást jelentenek a gazdaságnak: így a likviditási problémák jelentősen enyhültek a hazai bankszektorban… Forrás: MNB (A jegybanki eszközök hitelintézeti igénybevétele)

10 …noha ehhez az anyabankok elkötelezettsége is hozzájárult Forrás: MNB (A külföldi anyabankok szerepe a külföldi források biztosításában és a csoporttagokkal kötött forint/deviza swapügyletek részaránya)

11 A hitelállomány a fejlett országokhoz hasonlóan csökken... (A bankszektor vállalati és háztartási hiteleinek éves, árfolyamhatástól tisztított állománynövekedési üteme, MNB-előrejelzés re) Forrás: MNB Megjegyzés: A re vonatkozó adat előrejelzés a makrogazdasági alappálya mentén.

12 …ebben egyre nagyobb a szerepe a keresleti tényezőknek, illetve a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésének (Bankszektor vállalati és háztartási hitelei után képzett értékvesztés eredményrontó hatása, 12 havi görgetett adatok, MNB-előrejelzés re) Forrás: MNB 1. megjegyzés: A re vonatkozó adat előrejelzés a makrogazdasági alappálya mentén. 2. megjegyzés: Értékvesztés = a hitelek nemfizetési valószínűsége (PD) * veszteségráta (LGD) * portfoliókitettség (EAD)

13 A lízingszektort is megviseli a krízis: a személygépjármű finanszírozás egyre csökken… Forrás: MNB

14 …és a pénzügyi vállalatok portfóliója is romlik. ( A 90 napon túl lejárt követelések alakulása a pénzügyi vállalkozások hitelportfóliójában) Forrás: MNB

15 A veszteségek egyes intézmények tőkehelyzetét növekvő arányban fenyegetik… (50 millió forintos rendelkezésre álló sajáttőke előírást megsértő pénzügyi vállalatok számának és piaci részesedésének alakulása) Forrás: MNB

16 Kockázatok figyelemmel követése és korlátozása I: Új szemléletű felügyeleti rendszer Probléma: egyedi intézményekre fókuszáló, visszatekintően szankcionáló felügyeleti felhatalmazás  az egyensúlytalanságok azonban gyakran rendszerszinten jelentkeznek. Cél: előretekintő, a pénzügyi rendszer egészét fenyegető kockázatok időbeni észlelésére és kezelésére is alkalmas rendszer kialakítása (a de Larosière-jelentéssel összhangban) Eszközök: –szemléletváltás és a hatóságok közötti jobb információ-áramlás mellett szabályozási változtatásra is szükség van –intézkedési lehetőség egyedi szinten jogszerű, de rendszerszinten kockázatot jelentő tevékenységek, termékek kapcsán (nemzetközi példák: Csehország, Németország)

17 Kockázatok figyelemmel követése és korlátozása II: Felelős hitelezés Eszközök: 1.Devizahitelezés visszafogása –devizahitelezés csak megfelelő jövedelmi tartalék, magasabb önrész és alaposabb ügyféltájékoztatás mellett, euróalapon 2.Ügynöki értékesítés szabályozása –erősebb szabályozás, jobb tájékoztatás a „félreértékesítés” (misselling) elkerülésére 3.Központi hitelinformációs rendszer (KHR) –teljes körű lakossági hitelnyilvántartás a megalapozottabb hitelbírálat érdekében 4.A pénzügyi kultúra erősítése