A biológiai és a kémiai szennyvíztisztítás szimbiózisa

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Vízszennyezés csökkentése a Délép Ipari Park Kft.-nél
Advertisements

Horváth Gábor Környezetmérnöki Kft
A szennyvíztisztítás biokinetikai problémái a gyakorlatban.
Vízminőség-védelem III.
Trendek és innovatív módszerek a szennyvíztisztításban
Természeti erőforrások védelme
A víztisztítás és a vízminőség vizsgálata
Víztisztítás ultraszűrésel
TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI RENDSZEREK
SZILÁRD/FOLYADÉK FÁZISSZÉTVÁLASZTÁSI TECHNOLÓGIÁK
Környezettechnika Modellezés Biowin-nel Koncsos Tamás BME VKKT.
Felszíni vizek minősége
Innovatív szennyvíztechnológiai módszerek a felszíni vizekbe kerülő prioritás szennyezőanyag terheléseinek csökkentésére Dr. Fleit Ernő, egyetemi docens.
Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék.
Vízminőségi jellemzők
ARZÉN.
Kémiai szennyvíztisztítás
Merre tart ma hazánkban a szennyvíztechnológia?
A Csukáséri főcsatorna állapotfelmérése különös tekintettel a szennyvizekkel bekerülő tápanyagok hatására Dr.Fekete Endre ATIKÖVIZIG,Szeged.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
A vízszennyezés mérése, értékelése
Továbbfeldolgozási eljárások és technológiák
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
PTE Hulladékgazdálkodási Technológus Szak (FSZ)
Derítés.
Flotálás.
Vízminőségi modellezés. OXIGÉN HÁZTARTÁS.
Környezetvédelem 2014 Vizek Védelme 2.0 Pintér Péter Mihály
Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi.
Az anaerob rothasztók ellenőrzése és biokémiai jellemzése
A szennyvíztisztítás harmadik fokozata
Szennyvíztisztítás Melicz Zoltán Egyetemi adjunktus
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS.
Ammónium.
ADSZORPCIÓ.
Tavak, tározók rehabilitációja
KÉMIAI KEZELÉS ALKALMAZÁSA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN
ARZÉN. 50 μg/L  10 μg/L A határérték meghatározása: Maximálisan megengedhető arzén bevitel: 2 μg arzén/kg/nap Átlagos 70 kg-os testtömeget feltételezve.
A szennyvíztisztítás hulladékai
Felszíni vizek minősége
ADSZORPCIÓ.
ARZÉN.
Technológiai alapfolyamatok
Szennyvíztisztítás Melicz Zoltán Egyetemi adjunktus
Koaguláció. Kolloid részecske és elektrosztatikus mezője Nyírási sík (shear plane): ezen belül a víz a részecskével együtt mozog Zéta-potenciál: a nyírási.
Koaguláció.
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
A Rétköz környezetvédelme
Energia-visszaforgatás élelmiszeripari szennyvizekből
Vízszennyezés.
Zsuga Katalin – Szabó Attila: A Tisza hazai vízgyűjtőterületének ökológiai állapota, környezetvédelmi problémái Győri Katalin Dorottya geográfus III. évf.,
1 Dr. Dulovics Dezső, PhD. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék   a LE-nél kisebb települések víziközmű helyzete, helyi szennyvízelhelyezés.
Szerkesztette: Babay-Bognár Krisztina. Szennyvíztisztítás A fő szennyező források az ipar, a mezőgazdaság, valamint a lakosság. Forrás:
A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.
Felszíni vizek minősége
Szennyvíz-tisztítás.
A Föld vízkészlete.
Központi Szennyvíztisztító Telep
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)
Koaguláció.
Élelmiszeripari szennyvizek tisztítása
BME Környezettechnika Szennyvíztisztítás membrántechnológiával MBR technológia MÉRETEZÉSEK Serény József.
VAS- ÉS MANGÁNTALANÍTÁS
Bioaugmentációs eljárások a biológiai szennyvíztisztítás területén A képződő fölösiszap mennyiségének csökkentése az eleveniszap biotechnológiai optimalizálásával.
Trendek és innovatív módszerek a szennyvíztisztításban Fleit Ernő, Somlyódy László, Licskó István és Szabó Anita BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék.
ARZÉN. 50 μg/L  10 μg/L A határérték meghatározása: Maximálisan megengedhető arzén bevitel: 2 μg arzén/kg/nap Átlagos 70 kg-os testtömeget feltételezve.
A szennyvíztisztítás harmadik fokozata. A szennyvíztisztítás különböző fokozatai 1.I. vagy Mechanikai fokozat –Rács –Homokfogó –Előülepítő 2.II. vagy.
A szennyvíz hasznosítható h ő energiája részeredmények Török László EJF MGF Vízellátási és KÖrnyezetmérnöki Intézet MHT XXVII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSORSZÁGOS.
A szennyvíztisztítás hulladékai
NAGY OXIGÉNIGÉNYŰ TOXIKUS SZENNYVIZEK
Előadás másolata:

A biológiai és a kémiai szennyvíztisztítás szimbiózisa BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A biológiai és a kémiai szennyvíztisztítás szimbiózisa Dr. Licskó István Szabó Anita Melicz Zoltán László Balázs

A klasszikus biológiai szennyvíztisztítás Mechanikai fokozat Nagy sűrűségű szervetlen anyagok Úszó anyagok (zsír, olaj) Ülepedő szerves anyagok Biológiai fokozat Szerves anyag lebontás Nitrifikáció a szerves anyag terhelés függvényében

A szerves anyag lebontás sebessége Hasonlóság az ipari fermentációhoz A lebontási folyamatok matematikai megfogalmazása Oldott és szilárd biológiailag bontható szerves anyagok Különböző lebontási sebességek anyagi minőség oldott vagy szilárd állapot méretbeli különbségek A szilárd állapotú anyagok kis lebontási sebessége

A szerves anyag lebontás sebessége Jelentős különbség a sebességi állandók értékeiben A szilárd állapotú anyagok méreteinek jelentősége Sebesség-meghatározó a leglassúbb folyamat A mechanikai fokozat, de különösen az előülepítő alkalmazásának jelentősége a biológiai lebontás sebességében A lebegőanyag koncentráció csökkentésének jelentősége a biológiai fokozat előtt

Méreteloszlás és kémiai összetétel házi szennyvizekben (KEMIRA, 1990) Részecske méret (µm) Oldott Kolloid Kvázi-Kolloid Ülepíthető <0,08 0,08-1,0 1-100 >100 Szervesanyag megoszlása (%) Kémiai oxigénigény (KOICr) 25 15 26 34 Összes szerves szén (TOC) 31 14 24 Zsír 12 49 20 19 Fehérje 5 45 Szénhidrát 58 7 11 Biodegradáció sebességi állandója 0,39 0,22 0,09 0,08

A lebegőanyag koncentráció csökkentésének lehetőségei Lamellák, csőkötegek Homokszűrők??? Kémiai előkezelés, a kolloid, kvázi-kolloid diszperzió koaguláltatása, flokkuláltatása, ülepítése – azaz a hagyományos ülepítéssel nem kezelhető anyagok ülepíthetővé válnak Megoldási lehetőség: a foszfor eltávolítási gyakorlatból jól ismert előkicsapás

Kémiai előkezelés Előkicsapás – a lebegőanyag hatékony koaguláltatásával kiegészítve A kicsapószer és a koagulálószer gyakorlatilag azonos Külföldön széleskörű alkalmazás - elsősorban a skandináv államokban Több esetben kémiai kezeléssel intenzifikált mechanikai tisztítás – biológiai kezelés nélkül (viszonylag „híg szennyvizek”) Közép-Európában nem biztos hogy alkalmazható módszer a szennyvizek viszonylag nagy szennyezőanyag tartalma miatt

CEPT eljárás TSS eltávolítás: 70% TP eltávolítás: 75% BOI eltávolítás: 50%

Közvetlen kicsapatás TSS eltávolítás: 85% TP eltávolítás: 90% BOI eltávolítás: 70%

Előkicsapatás TSS eltávolítás: >90% TP eltávolítás: 95% BOI eltávolítás: >90%

Szimultán kicsapatás TSS eltávolítás: >90% TP eltávolítás: 90% BOI eltávolítás: >90%

Utókicsapatás TSS eltávolítás: >90% TP eltávolítás: >95% BOI eltávolítás: >90%

Hazai alkalmazás Csak foszfor eltávolítás céljából Elsősorban szimultán kicsapás Csak elvétve találunk előkicsapást Indokok: idegenkedés a vegyszerek adagolásától feltételezett, de nem igazolt kedvezőtlen hatás az elődenitrifikációra az iszapmennyiség növekedése esetleges problémák az iszap kezelésekor (víztelenítés, rothasztás) a pH változás mértéke

Célkitűzés Az előkicsapás során elérhető szennyezőanyag eltávolítás megállapítása Szerves anyag (KOI) Szerves anyag (BOI5) Orto-foszfát (oldott foszfor) Összes foszfor Lebegőanyag pH változás A kémiai előkezelés alkalmazhatóságának kritériumai Magyarországon Költség-haszon elemzés

pH változás A pH hatása a mikrobiológiai folyamatokra A hazai szennyvizek pH értéke viszonylag nagy (8,0 körüli érték), és nagy a pufferkapacitás is Kémiai kezelést követően csak extrém nagy adagoknál csökken a pH 7,0-nél kisebb értékre Az alkalmazott vegyszerek minőségük függvényében változtatják meg a pH értékét Az előpolimerizált sók lényegesen kisebb mértékben változtatják meg a pH értékét mint az egyszerű háromértékű sók

Szerves anyag (KOI) A kezelést követően megmaradó KOI érték megközelítően azonos az oldott állapotú szerves vegyületek okozta KOI-val (150-250 mg/L) Esetenként az oldott állapotú szerves anyagok 10-20%-a is eltávolításra kerül A szerves anyag eltávolítás hatásfoka 55-75% a nyers szennyvíz minőségének függvényében Azonos szerves anyag eltávolításhoz megközelítően azonos koaguláns dózisok szükségesek – az anyagi minőségtől csaknem függetlenül

Szerves anyag (BOI5) A maradék BOI megközelítően azonos az oldott BOI-vel (80-200 mg/L) A BOI-ben kifejezhető eltávolítási hatásfok 40-65% Az alkalmazott vegyszerek hatása megközelítően azonos A vegyszeradagolás növelése csak egy adott pontig növeli a szerves anyag eltávolítás hatásfokát A BOI görbék változása az idő függvényében alapvetően módosul a kémiai kezelést követően

Foszfor eltávolítás (orto-foszfát) A kicsapás önmagában még nem elegendő, szükséges a hatékony ülepítés is A koaguláció nem nélkülözhető Az orto-foszfát kicsapása viszonylag kis vegyszer adagoknál is megvalósul Az alkalmazott vegyszerek hatása lényegesen különbözik egymástól A háromértékű egyszerű fémsók lényegesen hatékonyabbak, mint az előpolimerizált sók Az orto-foszfát eltávolítás mértékét szabályozni kell – elegendő orto-foszfátot kell hagyni a biológiai folyamatokhoz

Lebegőanyag Nagy része a sikeres koaguláció és flokkuláció következtében ülepíthető lesz A maradék lebegőanyag koncentráció csak ritkán haladja meg az 50 mg/L-t, de a vizsgálatok többségében 30 mg/L-nél kisebb volt A lebegőanyag eltávolítás hatásfoka nagy mértékben befolyásolja a szerves anyag és a foszfor eltávolítás mértékét

Következtetések Kémiai előkezeléssel ülepíthetővé alakítható a szennyvizek csaknem teljes lebegőanyag tartalma A mechanikai fokozatban eltávolítható lesz a szerves anyagok 40-75 %-a (a KOI 55-75%-a, és a BOI5 40-65%-a) A kis lebegőanyag tartalmú szennyvíz biológiai bontása rövid idő alatt megvalósul Az eredetileg nagyterhelésű eleveniszapos rendszer kémiai kezeléssel közepes, vagy kisterhelésűvé alakul

Lehetőség nyílik a nitrifikációra A különböző vegyszerek azonos adagjai megközelítően azonos szerves anyag és lebegőanyag eltávolítást okoznak A szerves anyag és a lebegőanyag eltávolítás csak egy adott határig nő a vegyszeradagolás növekedésével A pH változás nem éri el azt a szintet, amely már gátolná a biológiai folyamatokat Az orto-foszfát kicsapásának mértéke az adagolt vegyszer minőségének és mennyiségének függvénye A maradék orto-foszfát szint szabályozható

Az optimális orto-foszfát szint eléréséhez és a maximális szerves anyag eltávolításhoz eltérő vegyszeradagok szükségesek Megfelelő vegyszer-kombinációkkal mindkét komponens eltávolítása optimizálható A kémiai előkezelés alkalmazásával alapvetően átrendeződik a mechanikai és a biológiai fokozat szennyezőanyag eltávolításban betöltött szerepe

Szervesanyag eltávolítás szerkezeti átrendeződése Előülepítés Biológiai tisztítás Tisztított szennyvíz Kémiai előkezeléssel intenzifikált előülepítés 10% 30% 60% 75% 15%

Esettanulmány 13.000 m3/d hidraulikai terhelés 200-1100 mg/L KOI → 80 – 160 mg/L 340 mg/L BOI5 → 60 – 150 mg/L 50 mg/L NH4-N 6,5 mg/L ÖP → 1,5 mg/L Levegőztetés költségei Vegyszerköltségek

Eleveniszapos szennyvíztisztítás nitrifikációval (13 000 m3/d) Biológiai tisztítás Kémiai-biológiai tisztítás Összes oxigénbeviteli igény 1 370 1 000 kg O2/h Levegőztetés energiaigénye 685 500 kWh Tisztított szennyvíz KOI konc. 65 45 mg/L Tisztított szennyvíz TP konc. 11 1,5 Energia költség 120 88 M Ft/év Vízterhelési díj (KOI, TP) 74 21 Vegyszerköltség 33 Üzemeltetési költség 194 142 Megtakarítás 52

Környezetterhelési díj A számítások alapján jelentős költség-megtakarításra nyílik lehetőség Átlagértékekkel számolva 15-20 millió Ft/a, a 85%-os előfordulási szinttel számolva 45-50 millió Ft/a megtakarítás érhető el