A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia – 6. Vízkészlet-gazdálkodás Simonffy Zoltán Hozzászólás Dr. Ijjas István Integrált vízgazdálkodás c. előadásához
Fenntartható vízhasználatok A vízkészletekkel való gazdálkodás célja: a társadalmi-gazdasági szempontból indokolt vízigények biztonságos kielégítése hosszú távon, a víztől függő ökoszisztémák működésének veszélyeztetése nélkül. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) Vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme A vízhasználatok ökológiai, környezeti hatásának elemzése Táradalmi-gazdasági viszonyok Igények Lehetőségek Környezeti célok Integrált, vízgyűjtő szintű vízgazdálkodási tervek Vízigények kielégítése (vízkivétel, duzzasztás, tározás, átvezetés) Kárelhárítási feladatok (szennyezések felszámolása) Feltételek Adottságok Vízhasználók (Ipar, mezőgazdaság, lakosság)
Rövid „helyzetjelentés” korlátozások nélkül kielégíthető. Általában érvényes, hogy az összes vízigény számottevő korlátozások nélkül kielégíthető. felszín alatti vizek aránya 75 %, ebből 20 % partiszűrés. A hűtőviz célú és a halastavi vízhasználat felszíni vizeket érint. A többi szektor esetében a felszín alatti vizek aránya 75 %, ebből 20 % partiszűrés. A készletek kihasználtsága A készletek kihasználtsága szempontjából jelentkező gondok: a halastavi hasznosítású tározókkal „terhelt” kisvízfolyásokon és a Körösökön gyakori a vízhiány, az Alföldön gyakorlatilag nincs szabad felszín alatti készlet, a fürdési célra hasznosított karsztvíz-készletek le vannak kötve (konfliktus) az Alföld termálvíztartóiban több helyen tapasztalható túltermelés (vízszintsüllyedés). Az intézményi háttér Az intézményi háttér sok szempontból nem elég hatékony: szabályozás, engedélyezés, ellenőrzés, monitoring, ösztönzés, oktatási és kutatási háttér…
Stratégiai feladatok: A fenntartható vízhasználatok jogi, szabályozási és intézményi hátterének erősítése Átlátható szabályozás, takarékos vízhasználatok ösztönzése: hatékony ár- és járulékképzés és ösztönzési/támogatási rendszer, a hatósági munka erősítése (engedélyezés, ellenőrzés), megfelelő monitoring és adatforgalom, kutatási és oktatási háttér, gazdasági válság és konfliktusok kezelése, a társadalom bevonása….. A területfejlesztés és a vízkészlet-gazdálkodás összhangjának erősítése A területi adottságok és az igények összehangolása, víztakarékos kultúrák és öntözési módszerek, a területi vízvisszatartás növelése, tározási és vízátvezetési lehetőségek elemzése a tényleges öntözési igények figyelembevételével.
Stratégiai feladatok: Az ivóvízellátás biztonságának növelése Ivóvízbiztonsági tervek, sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése, Ivóvízminőség javító program átgondolása, új ivóvízellátási koncepció (a felszín alatti készletek szerepének átgondolása) Külföldi kapcsolatok erősítése, a külföldről érkező készletek biztosítása Külföldi kapcsolatok erősítése, a külföldről érkező készletek biztosítása Határvízi EU direktíva szorgalmazása, kétoldalú határvízi kapcsolatok erősítése, közös projektek. Fejlesztési (kitörési?) lehetőségek Virtuális vízexport (vízkészletekben gazdag területeken vízigényes termékek előállítása tudatos közép- és hosszú távú fejlesztési tervek alapján) Ökoturizmus, gyógyvíz- és wellness turizmus összehangolt további fejlesztése A geotermális energia hasznosítása visszasajtolás mellett Új ivóvízellátási koncepció
Az ivóvízellátás új koncepciója az Alföldön Az ivóvízellátás új koncepciója az Alföldön Jelenleg: porózus vízadókból > 90 % (csak Szolnok kivétel) ugyanakkor: kihasználtsága közel teljes a készletek kihasználtsága közel teljes (bár az ivóvízellátás nincs veszélyben) természetes eredetű vízminőségi probléma és nagy arányban természetes eredetű vízminőségi probléma (kezelést igényel) Az ivóvízkivétel (kék) a legnagyobb arányú: (47%) Arzén mellett NH4, NO2, Fe, Mn, CH4..
Az ivóvízellátás új koncepciója az Alföldön Az ivóvízellátás új koncepciója az Alföldön Jövő: Ivóvízminőség-javító Program: drága fejlesztés, kis vízmű + bonyolult technológia Öntözési igény növekedőben: engedélyezés vízhiányos területen! Éghajlatváltozás: a készlet csökken a fajlagos öntözés igény nő. Előnyök: Ivóvízellátás: biztonságos készlet és garantált vízminőség Felszín alatti víz igénybevétele csökken: - javul az ökológiai helyzet - lokális szabad készlet az öntözéshez Megoldás: Ivóvízellátás dunai és tiszai készletekből Regionális rendszereken keresztül Integrált és fenntartható…
Köszönöm a figyelmet…. EU-VKI (Vízgyűjtő- gazdálkodási terv) EU-VKI (Vízgyűjtő- gazdálkodási terv) Éghajlatváltozás