Az integrációhoz csatlakozó országok példái

Magyar csatlakozás általában példa Írország, Portugália és Ausztria de mind más jellemzőkkel bír teljesen mások a világgazdasági és –politikai körülmények, mint az ő belépésükkor teljesen más az EU, ma mint volt 9, 18, 31 évvel ezelőtt most 15-ről 25-re nő a tagok száma

1973-as bővítés „másodikra” jutnak be most jelentkezik először, milyen lesz általában a bővítés

1973-as bővítés át kell venni az Egyesítő Szerződésben foglaltakat és az eddig megszületett másodlagos jogszabályokat átmeneti intézkedések a teljes átvételig az átmenetben is kölcsönös előnyöknek kell lenniük kereskedelmen ugyanakkora a derogációs időszak, más területeken különböző

1973-as bővítés cél a saját (európai) eredmények megőrzése (most az Alkotmány) derogációk hossza általában 5 év

Egyesült Királyság a világháború után a britek számára Európa a 3 szintjét jelentette a kapcsolatoknak ezért kimaradnak az induló integrációból emiatt nincs esélyük, hogy az integráció vezető hatalmává váljanak az 1960-as évekre a kapcsolatrendszer átalakul az EFTA sikertelen kísérlet az EGK ellensúlyozására

Egyesült Királyság 1978-ra véget érnek a derogációk a brit gazdaság eltérő szerkezetű az európaitól nettó befizető pozíció (2. legnagyobb) maradtak beilleszkedési nehézségek, folyamatos konfliktusok (szkepticizmus)

Egyesült Királyság a brit polgárok 80 %-a szerint 2010-ben az Euro lesz a nemzeti valuta a sajtó ellenségesen áll a bevezetéséhez a Konzervatív Párt ellenzi a legfőbb ellenérv: a magas átállási költség, adózás feletti kontroll elvesztése nyomaszt az EMS „rossz emléke”

Az EMU és a britek 2003-as brit jelentés konklúziója: az üzleti szféra igényli a lakosság nincs felkészülve az Egyesült Királyság 1 €-sa:

Az Egyesült Királyság növekedési üteme

Írország az első állam, aki tárgyal az EK-val a csatlakozásról Európából nézve „együtt járt” az Egyesült Királysággal az ír gazdaság torzultan függött a brit gazdaságtól magas mezőgazdasági GDP arány hosszú ideje húzódó regionális problémák

Írország felzárkózása nem voltak felkészülve az EK tagságra belépéskor a 10 évig tartó folyamatos támogatás eredménytelen volt a makrogazdasági mutatók nem javultak az infláció 1981-ről, 1987-re 20 %-ról, 20%-ra változott, a munkanélküliség 10 %-ról, 10 %-ra

Írország Írország „lábjegyzetekkel” lép az integrációba engedélyeztek állami támogatásokat, adókedvezmények rendszerét kevés jelentőséget szánnak neki a jövő integrációjában a belépéstől a tőkevonzás megnövekedését várták

Írország felzárkózása abban bíztak, az idegen tőke segítségével „felnevelik” az ír tőkét, gazdaságot strukturális válság az agrárnépesség jövedelme nőtt a CAP-nak köszönhetően, ez elodázta a szerkezetátalakítás kényszerét

Írország felzárkózása 1987-ben új, radikális konszolidációs program elemei: adócsökkentés, bérnövekedés maximalizálása, oktatás javítása eredmény: csökkenő munkanélküliség, stabilizálódik a nemzeti valuta az 1990-es évek közepétől hírtelen fellendülés indult

Írország felzárkózása tőkeimportra épülő modernizációs folyamat kezdődött a növekedési és stabilitási mutatók egyszerre javultak az EK mélyülő integrációja illeszkedett a gazdaságpolitikai nyitás folyamatába Írország egyszerre NUTS 1 és NUTS 2 régió: a kormány osztja el az EU transzfereket

Írország felzárkózása nemzeti öntudat az EK tagsággal növekszik oktatás színvonala és beruházásai nőnek legfőképp az amerikai tőke jelent meg (tért haza) a megjelenő külföldi tőke a tönkrement kisipari munkásokat és a csökkenő agrárfoglalkoztatást egyensúlyozza ki

Írország felzárkózása nem csak az élőmunkát fizetik meg és fejlesztik, hanem jelentős high-tech iparágak települnek meg: számítástechnika, szoftveripar, gyógyszer fejlesztés gyökeresen átalakult a termelés szerkezete diverzifikálódott a gazdaság megindult a visszatelepedés Amerikából pozitív a kereskedelmi és fizetési mérleg

Írország felzárkózása duális gazdasági rendszer alakul ki enklávé szerű gócpontok termelik a GDP nagy részét az ír nemzetgazdaság szuverenitása korlátozódik a hazai tulajdonú ipar versenyképtelen a nyugati periféria lemaradt a keleti part (Dublin) hiperfejlődött

Az ír gazdaság 1990 2000 GDP millió € 36,312 102,513 GDP per fő € Export millió € Államadósság a GDP %-ában Foglalkoztatottak (millió fő) Munkanélküliek száma: Infláció (%) 1990 2000 36,312 102,513 10,357 21,290 18,204 93,922 96,4 39 1,31 1,738 176,000 77,700 3,4 5,6

Ír Beruházási Ügynökség (IDA)

Ír Beruházási Ügynökség feladata A feldolgozó iparban és a nemzetközi szolgáltatás kereskedelemben külföldi beruházások biztosítása

Tengerentúli irodák Amsterdam Atlanta Düsseldorf Tokió Boston London Chicago Los Angeles San José New York Tokió Hong Kong Szöul Taipei Sydney

A három fő beruházási terület Írországban elektronika (hardware/software) gyógyszerészet / Egészségvédelem nemzetközi szolgáltatások (teleszerviz, megosztott szolgáltatások, adat feldolgozás, pénzügyi irányítás)

FDI források Írországban állam cégek száma foglalkoztatott USA 400 58.000 Németország 175 10.800 Egyesült Királyság 160 13.500 Hollandia 60 2.600 Japán 45 4.500 Franciaország 40 4.100 Svédország 40 2.600 Svájc 30 2.500 további 250 8.000 Összesen 1200 106.600

Írország – versenyképességi előnyök az Európában eladott számítógépek 33%-a Írországból való az USA elektronikai iparba fektetett európai FDI 40%-a Írországba jut a világ legnagyobb software exportőre Írország a világ 10 legnagyobb gyógyszercégéből 9 rendelkezik gyárral Írországban a világ 15 legnagyobb egészségügyi vállalatából 10 Írországban rendelkezik székhellyel

Írország – versenyképességi előnyök minőségi munkavállalók: fiatal, jól képzett, flexibilis munkaerő ezek 53%-a 30 évnél fiatalabb az emberek 60%-a legalább 18 éves korig részt vesz az oktatásban 60%-a a felsőoktatásban résztvevőknek a műszaki, alkalmazott tudományi és üzleti területeken végez

Írország – versenyképességi előnyök Írország 1973 óta tagja az európai integrációnak: lehetővé téve, hogy a vállalatok akadályok nélkül jussanak 450 milliós piachoz

Írország – versenyképességi előnyök alacsony vállalati adók: 10%-os vállalati nyereség garantált 2010 végéig a feldolgozó iparban és a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemben Dublin pénzügyi központjában a 10%-os adókulcs 2005 végig garantált 12,5%-os vállalti nyereségadó 2025 végéig garantált

Írország – versenyképességi előnyök IDA ösztönzők (vissza nem térítendő hitelek): befektetési tőke finanszírozásra emberi erőforrás fejlesztésre termékfejlesztésre

Hogyan nyer ebből Írország? több, mint 100.000 közvetlenül teremtett új munkahely az Írországba befolyt tőkeberuházás 5,7 milliárd IR£, 1995-ben az ír beszállítóipar évente értéke1,6 milliárd IR£ értékben készít alapanyagokat (1992-1999) ez további munkahelyeket teremt a beszállítóknál és szolgáltatóknál

Hogyan nyer ebből Írország? a külföldi beruházók tapasztalatai és képzési programjai növelik az ír munkavállalók értékét, ami vonzza a további FDI-t az évi vállalati nyereségadó meghaladta az 500 millió IR£-t (1992-1999)

Írország felzárkózása Írország a gyakorlati példája, hogy a TNC-k duális gazdaságot alakítanak ki a GDP az EK átlagot tekintve 1973-ban 58%-os volt, 1998-ban 90 %-os, 2000-ben 106 %-os, 2002-ben 134 % a GNP-ben számolt felzárkózás sokkal kevésbé erőteljes

Írország felzárkózása Az ír út lényege: Mi a jobb? Egy működő gazdaság, magas jóléttel, amelynek az elemei külföldi tulajdonban vannak. Egy nemzeti tulajdonú, működésképtelen gazdaság, ahol alacsony az életszinvonal.

Írország növekedési üteme

Dánia az integrációban gazdasági előnyökért vállalták a politikai következményeket Népi Mozgalom ma is a kilépés mellet van a közösségi költségvetésnek általában haszonélvezői oka: a fejlett mezőgazdaság az EU szkeptikus tagállama maradt

Dánia és az egységes valutára 1999. január 1-től a dán korona az ERM II.-ben ± 2,25 %-os sávban lebeg az Euroval szemben a dán 1 €-os:

Dánia növekedési üteme

1981-es bővítés biztonságpolitikai, katonai-stratégia indokok a tagság mellett és kevésbé gazdaságiak ebből következően a tagság első 20 évének hibás gazdaságirányítást a világpolitikai helyzet miatt nem lehet szankcionálni jelentős a mezőgazdaság GDP részaránya elmaradott pénzügyi piacok, szociális és gazdasági infrastruktúra

Görögország felzárkózási pályája a tagság elnyerésétől folyamatosan hibás gazdaságpolitikát alkalmaztak jövedelem- és fogyasztásorientált, jóléti gazdaságpolitika elodázzák a strukturális reformokat mindig az ellenkezőjét teszik, mint a többi európai állam

Görögország felzárkózási pályája a szocialista kormányzat akadályozza az elbocsátásokat, élénkíti a fogyasztást, folyamatosan túlköltekezik államosítások, az állam gazdasági szerepének erőteljes növelése a tagság 10. évfordulójára 18 milliárd ECU „eltűnt” az európai támogatásokból a felelősség láthatatlanná vált

Görögország felzárkózási pályája magas kereskedelmi és fizetési mérleg hiány a költségvetést a magánszférával finanszírozzák, ami csökkenti a beruházásokat – egyre nő az eladósodottság a 10 év alatt mindössze 2 milliárd $ működőtöke áramlott az országba ez még inkább visszahúzza a centrumtól nem érvényesül a kereskedelemteremtés

Görögország felzárkózási pályája az 1990-es évek elején megbukott a szocialista kormányzat új, stabilizációs program indult – megszűnik a „különutas politika” (megbuktatta az új kormányt) az új szocialista kormány folytatta a reformokat

Görögország felzárkózási pályája a reformok eredményesek jelentősen csökkent az államadóság és az infláció nem magas a költségvetés hiánya

Görögország felzárkózási pályája 2001-től tagjai a Pénzügyi Uniónak a lakosság jelentős része EU ellenessé vált: sok a turista sok az idegen tulajdonú vállalat és ingatlan az EU mindent ellenőriz, nem ad akkora támogatást, mint korábban

Görögország növekedési üteme

1986-os bővítés Portugália sokban hasonlít Magyarországra, ezért példaértékű Spanyolország méretéből adódóan nehezen tekinthető példának mindkettőben a csatlakozáskor jelentős a mezőgazdaság GDP részaránya elmaradott pénzügyi piacok, szociális és gazdasági infrastruktúra jellemzi őket

Portugália a felzárkózás útján Portugália hasonlít Magyarországra diktatúra megdöntése után az európai integráció felé fordultak területi, népességi számai hasonlóak gazdasági szerkezete részben egyezik a hazaival volt saját előcsatlakozási programjuk (PEDIP)

Portugália a felzárkózás útján Portugália különbözik Magyarországtól a forradalom után felmerült a baloldali fordulat veszélye  sürgető a tagságuk brit érdekekkel hagyományosan kapcsolatban álltak volt „integrációs” tapasztalatuk az EFTA-ban (liberalizáció)

Portugália a felzárkózás útján a csatlakozási tárgyalások Spanyolország miatt húzódnak fontos derogációkat nem kapnak, nehogy a spanyoloknak is meg kellejen adni a derogációk kétirányúak, 7-10 évesek

Portugália a felzárkózás útján kialakult egy versenyképes textil- ruházati ipar a „gyarmati irányultságú” vállalatok képtelenek talpon maradni 1980-as évek árliberalizáció és privatizáció

Portugália a felzárkózás útján az EK tagság komoly politikai stabilizáló szerepet is betölt intézményi reform és tőkeforgalom felszabadítása (SEA) az EK tagsággal valósul meg (derogálva)

Portugália a felzárkózás útján növekedési tartalékokkal léptek az integrációba törekedtek az EK-ból nyereséget „húzni”, volt kidolgozott makrogazdasági stratégiájuk a kitelepülő iparágak területévé vált 1985-90 között gyors életszínvonal növekedés, és megszilárduló demokrácia

Portugália a felzárkózás útján a külkereskedelem szintje a belépéskor jelentősen növekedett kereskedelem az EK tagállamokkal 1985 1990 export 60% 75% import 40% 75% gazdaság nyitottsága erősen növekedett a külkereskedelem aránya a GDP-ben 1980 1985 1990 33% 37% 79%

Portugália a felzárkózás útján tőkeimport 2 milliárd $ / év (nemzeti beruházás 12%-a) EU transzfer: + 2 milliárd ECU / év korábban a PEDIP 40-60 millió ECU / év

Portugália a felzárkózás útján csatlakozáskor a legfőbb probléma az agrárium és a halászat hatékonyság 1986-ban az EU átlag 1/3-a volt, a GDP 6 %-át, a lakosság 27 %-a állította elő 1997-re a mezőgazdasági szektor termelése deflált árakon 30 %-kal csökkent mára ez modern „szerű” farmergazdaságokká alakult

Portugália növekedési üteme

Spanyolország és a felzárkózás tengeri és szárazföldi hatalom 1960-70-es évekre végleg eltűnt a világpolitikából a polgári átmenet elhúzódott Moncloa-paktum stabilizálta a társadalmat, (támogatta a király és az egyház is) az EK tagsággal jelent meg (újra) a nemzeti öntudat, ezért a régiók kimondottan EU pártiak

Spanyolország és a felzárkózás Spanyolország az áruforgalmi akadályokat később oldotta fel, mint a tőkeforgalmiakat nagy gond a csatlakozásnál a mezőgazdaság és a halászat a derogációs időszak 7-10 éves lett

Spanyolország és a felzárkózás a tőkeáramlás nominálisan hasonlít a portugálra munkaerőpiaca merev maradt, rugalmatlan, ezért a munkanélküliség továbbra is magas és átnyúlik napjainkra a 2004-es bővítéssel a GDP az EU átlag 90%-a fölé kerül

Spanyolország és a felzárkózás   ezer $ FDI/GDP 1970 1495,94 0,63 1971 1294,18 0,51 1972 1430,16 0,52 1973 1668,7 0,57 1974 1243,64 0,42 1975 914,06 0,30 1976 665,05 0,21 1977 851,15 0,26 1978 1438,42 0,43 1979 1444,81 1980 1498,84 0,46 1981 1683,00 1982 1889,64 0,56   ezer $ FDI/GDP 1983 1832,49 0,54 1984 2148,60 0,61 1985 2116,86 0,58 1986 3459,68 0,88 1987 3739,33 0,89 1988 5712,19 1,30 1989 6962,11 1,48 1990 10548,51 2,14 1991 8389,70 1,64 1992 6705,37 1,25 1993 5384,87 1,02 1994 6426,70 1,20

Spanyolország növekedési üteme

Az 1995-ös bővítés mindhárom ország már jóval a csatlakozás előtt megkezdte az intenzív felkészülést struktúra átalakulási és alkalmazkodási folyamatok indultak el regionális alapok ösztönzését hasznosítják fogyasztói árak csökkenése következett be aktív munkaerő-piaci politikával rendelkeznek

Az 1995-ös bővítés mindannyian a német-holland gazdasági irányvonalat támogatják az EU átlagos fejlettségi színvonala felett állnak finanszírozási válsággal küszködő, vívmányaikat megkurtítani kényszerülő szociális jólét államok

Az 1995-ös bővítés gazdasági növekedést serkenti az EU tagság jelentős piaci átrendeződés következik be a regionális támogatásokat hozzá kellett igazítani az EU-éhoz (a versenypolitikát is érintette)

Finnország Kelet-Nyugat frontvonal nyugati oldala, ez lehetővé teszi az információ és tőkeszerzést a minőségi termékek szovjet ellátója ez a gazdaság alapja a faipar mellett 1990-ig

Finnország az 1990-es évek a gazdaság összeomlását hozták főleg a szovjet piac elvesztése miatt a költségvetési egyensúly rendkívüli romlása következett be a GDP évente 0,8-0,9 %-kal nő az EU tagság miatt

Finnország növekedési üteme

Ausztria azért hasonlít ránk, mert a közelben van és területi-lakossági aránya sem túl eltérő a csatlakozási tárgyalások fő problémája a TEN volt az ez irányú derogációk 2004-ben jártak le

Ausztria az osztrák gazdaság leegyszerűsítve életképtelen a hidegháború alatt a kirakat országként hangsúlyozott preferenciát kap a „Nyugattól” ezeket okosan hasznosítják két pólusú fejlesztési politika: állami támogatott alapanyagbázis, német tőke

Ausztria nincs szelektív iparfejlesztés turizmus előtérbe kerül az osztrák ipar fejlesztési súlypontja az országon kívül van a közös költségvetés befizetői

Ausztria a csatlakozási felkészülést 1988-ban befejezték (ami a stratégiákat illeti) ezután kérték a tagfelvételt a GDP növekedésben 1995-ben 0,8 %-pont az EU tagság serkentő hatása 2000-ig a GDP 2,8 %-a a tagság eredménye sikerült a tervezetthez képest nagyobb övezeteket bevonni a regionális támogatásokba

Ausztria növekedési üteme

Svédország a vállalati szektor „erőlteti” az EK tagságot exportbevételeit technológiaimportra fordítja igyekezett biztosítani minden európai ország vásárlásait, ezért a semlegesség erősen diverzifikált kivitelt érnek el

Svédország az EU tagsággal az EGT korlátozó szabályai megszűntek, ez ipari termékek további piacra jutását jelenti a GDP-hez viszonyított beruházási hányadot 0,9-1,2 %-kal növeli a tagság (az EGT 1,1, %-kal emelte) nettó befizetővé váltak

Svédország a társadalom részben együtt „gondolkodik” a brittel 2003 szeptemberi népszavazás leszavazta a csatlakozást a népszavazás jogtalan volt (a svédek már megszavazták ezt az EU csatlakozáskor) nincs opt out lehetősége

Svédország növekedési üteme

EU tagállamok növekedési üteme

Csatlakozó államok növekedési üteme

2004-es bővítés főleg politikai motivációjú gazdaságilag viszonylag kevés változást hoz bizonyítják ezt a derogációk is

A kelet-európai bővítés az Európa Megállapodás az EU-nak 10 év alatt 100 milliárd Euro többletet hozott a kereskedelemben (ez a GDP 3 %-a) a külkereskedelmi forgalomban az országcsoport 10 % fölötti arányt képvisel az új tagállamok külkereskedelmi forgalmának 70-75 %-a a régi EU-val folyt ezen országok exportja 9 év alatt 10-szeresére nőtt, ez gazdasági- és bérnövekedést jelentett a régióban

Derogációk kevésnek van jelentősége és viszonylag rövid idő után megszűnnek: kulturális javak exportengedélyezése a Befektető Védelmi Alap csak 2008-tól nyújt 20.000 €-s biztosítást kabotázs csak 2009-től (de inkább 2007-től)

Derogációk vinil-klorid vámpreferenciális rendszerbe került cigaretták kátrány tartalma csak 2005 végétől felel meg az EU előírásainak

Két lényeges derogáció a tőke áramlást Magyarország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia (2+3+2 évig korlátozhatja) (Lengyelország 12 évig) a munkaerő áramlást a tagállamok (és azok egymás közt) Magyarország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia felől (2+3+2 évig korlátozhatja)

Derogációk jelentősége a legkevesebbet Észtország kérte a legtöbbet Lengyelország (a második legtöbbet Málta és Magyarország) a két fő derogáción kívül az összes többi „új tagállam specifikus” nem befolyásolják lényegesen a Gazdasági Unió működését