Luigi Galvani Oroszi Eszter 10.b

Luigi Galvani Élete Kísérletei: a békacomb különös tulajdonsága Történelmi okok Galvaniról nevezték el…

Élete Születése, családja, iskolái

Élete

Született: 1737. szept. 9. Bologna Őse: Bettino Galvani pécsi egyetem jogászprofesszora

Teológiai tanulmányok: szerzetesi élet feladta, helyette: irodalom és filozófia bolognai egyetem: orvosi tanulmányok Luigi eredetileg teológiai tanulmányokat szeretett volna végezni, hogy a szerzetesi hivatást választhassa. Ebben nyilván nagy része volt nagybátyjának, aki tanulmányai költségét fedezte, és aki mellesleg a város ősi templomának, a San Petroniónak a kanonoka volt. Családi nyomásra azonban feladta elképzelését, és először irodalmat és filozófiát tanult, mígnem 1755-ben – apja nyomdokaiba lépve – a bolognai egyetemen orvosi tanulmányokba kezdett, de a kor szokásainak megfelelően ezzel párhuzamosan filozófiát is tanult. Jellemző, hogy 1759-ben egy napon kapta meg orvosi és filozófiai diplomáját.

Luigi Folytatta orvosi tanulmányait: szülészet és anatómia Doktori disszertációjának témája: a csontok képződése gyakorlati sebészet és anatómia tanár lett, szülészet professzora Luigi Ezzel párhuzamosan a bolognai egyetemtől független Művészeti és Tudományos Intézetben a szülészet professzora lett. 1782-ben – ginekológus professzorának, Giovanni Antonio Gallinak az utódjaként – kinevezték a szülészeti tanszék élére.

Vallási élete: Szent Ferencnek a világi hívők számára alapított úgynevezett harmadik rendjének tagjaként 1780-ban tett ünnepélyes fogadalmat. Felesége: Lucia Galleazzi  Lucia Galleazzit, aki a Bolognai Tudományos Akadémia professzorának a lánya volt. A feljegyzések szerint felvilágosodott szellemű, társasági feleség volt, bölcs és nemes szellemű társa a neves tudósnak, és számos esetben tanácsadója, irányítója volt a kísérleteknek. Egyébként ugyanennek az intézménynek az elnökévé választották Galvanit 1772-ben.

1790. június 30-án, 47 éves korában felesége, majd Sírjuk: 1790. június 30-án, 47 éves korában felesége, majd 1798. december 4-én, 61 éves korában maga Galvani is örök nyugalomra tért. A sikeres évtizedek után, 1790. június 30-án súlyos csapás érte Galvanit: 47 éves korában váratlanul elhunyt felesége, aki kutatásaiban egyik legfőbb támasza volt. Végső nyughelyéül a Corpus Domini- templom kolostorát választotta. 1798. december 4-én, 61 éves korában bekövetkezett halálát követően őt magát is itt, felesége mellett helyezték örök nyugalomra. A sors különös iróniája, hogy ez a sikeres tudós életének utolsó évét jövedelem nélkül, koldusszegénységben, elhagyottan tengette, szülőházába visszavonulva.

Kísérletei Békacomb és Volta

Kísérletei: a békacomb különös tulajdonsága „…fogtam az állatot, és bevittem egy zárt szobába, ott ráhelyeztem egy vaslemezre; és amikor a lemezt az idegbe akasztott rézhoroggal megérintettem, ugyanazt a görcsös rángatózást figyeltem meg, mint azelőtt.” Anatómiaprofesszorként lett figyelmes a békacomb különös tulajdonságára. Munkatársaival a békacomb rángatózását tapasztalták valahányszor a combideg preparálását végezték, s a boncolókés az ideghez ért, miközben az akkor minden laboratóriumban megtalálható dörzselektromos gépen egy szikra ugrott át. Később egy rézhorog segítségével a békacombot az ablak vasrácsára akasztotta, s ott is ugyanaz a rángatózás mutatkozott, amikor a békacomb nekiütődött a vasrácsnak. Kezdetben a légköri elektromosság jelenlétének szerepet tulajdonított, de a vasrácsos kísérlet különböző időjárási viszonyok között is végbement. Ezután kiterjedt vizsgálatokba kezdett, amelyekről így írt: Más fémekkel is próbálkoztam hasonló eredménnyel… A nem vezetőkkel semmi hatást nem kaptam. Ez eléggé meglepő volt, és ahhoz a sejtéshez vezetett, hogy az elektromosság magában az állatban székel, a sejtést az a megfigyelés is megerősítette, hogy egyfajta szubtilis idegfluidum (hasonló a leideni palack elektromos fluidumához) köti össze az ideget az izommal, amikor az összehúzódások létrejönnek.” Azt is tapasztalta, hogy igen erős a rángatódzás akkor, ha a kísérleti állat testének idegei és izmai kétféle fémmel, a két fém pedig egymással érintkezik. Galvani a rángatódzások okát az állati test elektromos töltésére, az „állati elektromosságra” vezette vissza.

Az izommozgásban megfogalmazott elektromos erőkről című tanulmánya

Volta A jelenség lényege: két külön fém érintkezésében van, a békacomb csak jelzi az elektromos hatást. Két évvel később Volta – a rivális paviai egyetem fizikaprofesszora – elvégezte ugyanazokat a kísérleteket, s arra a következtetésre jutott, hogy a jelenség lényege a két különböző fém érintkezésében van, s a békacomb csak jelzi az elektromos hatás jelenlétét. Utólag úgy látszik, hogy Galvani is, Volta is részben tévedett. Galvaninak igaza volt abban, hogy az izom-összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, de az „állati elektromosság” feltételezése tévesnek bizonyult. Volta helyesen tagadta az „állati elektromosságot”, de tévedett abban, hogy minden elektrofiziológiai hatáshoz két különböző fémre, mint áramforrásra van szükség.

A vezető ív használata és hatása az izmok összehúzódására beszámolt a fém nélkül előidézett izom összehúzódásról, az álláspontja védelméért Álláspontjának védelmében Galvani 1794-ben nevének feltüntetése nélkül „A vezető ív használata és hatása az izmok öszszehúzódására” címmel könyvet jelentetett meg, amelyben fém nélkül előidézett izomösszehúzódásról számolt be. Galvani az egyik béka izmát egy másik béka idegével érintette meg: így mutatta ki elsőként az élő szövetben működő bioelektromos erő Feltétlenül meg kell említeni, hogy a Galvani és Volta közötti tudományos vita milyen békés körülmények között, minden személyeskedés és ellenségeskedés nélkül zajlott le. Ezt részben Galvani nemes természetének, részben pedig Volta emelkedett stílusának volt köszönhető.ket.

Történelmi okok Napóleon közbelép

Történelmi okok Napóleon elfoglalta Bolognát Kihirdették: az állami tisztviselőknek esküt kell tenniük Galvani erre nem volt hajlandó Kizárták az egyetemről, megfosztották jövedelmétől  Bonaparte Napóleon csapatai elfoglalták Bolognát. A tolentói béke következményeképpen a pápai állam nemcsak a várost, hanem egész Romagna tartományt elvesztette. Miután megalakult a Cisalpin Köztársaság, 1798. március 26-án Bolognában kihirdették, hogy minden állami tisztviselőnek hűségesküt kell tennie az új rendszernek. Erre azonban Galvani nem volt hajlandó az antiklerikális beállítottságú kormány miatt. Ezért megfosztották katedrájától, és még arra sem volt lehetősége, hogy tanítványait magánúton fogadhassa. Kizárták az egyetemről, és minden jövedelmétől megfosztották. Esete olyan közfelháborodást okozott, hogy a politikusok visszakoztak, és ismét felkínálták a professzori címet anélkül, hogy esküt kellett volna tennie. De Galvani, aki már egészségi problémákkal is küszködött, nem tudta kiheverni ezt a súlyos csapást.

Galvaniról nevezték el… Szobrok, terek, kráterek

Galvaniról nevezték el… Olaszországban egy teret, a közepén egy szoborral

Holdkrátert  amely közvetlenül az Alessandro Volta kráter mellett fekszik. 

Galvanométer Galvánelemet Galvanizálást Emlékbélyegeket

Összegzés: Luigi Galvani Forráslista: Olasz fiziológus, orvos http://hu.wikipedia.org/wiki/Luigi_Galvani http://muszakilapok.hu/elektroinstallateur/elektrotechnikanagyjai/156-luigigalvani20080619 http://www.puskas.hu/ttk/elet/23.html http://energiapedia.hu/luigi-galvani http://www.bgrg.hu/Files/fiz/FizikaWeblap/elektromossagmagnesesseg/elektrosztatika/winter.html http://leporollak.hu/tudomany/guillemi/GUIL1B-6.HTM http://www.sil.si.edu/libraries/Dibner/newacq.htm Összegzés: Luigi Galvani Olasz fiziológus, orvos Felesége: Lucia Galleazzi Főbb kísérleteit békacomb segítségével végezte.

Köszönöm a figyelmet!