Melyik állítás igaz erről a kőről? A Gilgames eposz olvasható rajta megfejtették segítségével a hieroglif írást Törvényszövegeket, uralkodói rendeleteket tartalmaz Vallásos szövegeket tartalmaz

Tartalom szerint ·        Elsődleges (primer) dokumentumok: a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeiről első ízben adják közre a keletkező információkat

Tartalom szerint                                   

Tartalom szerint      Harmadlagos (tercier) dokumentumok: az előzőek információtartalma alapján összeállított elemző, értékelő, összefoglaló szemlék, tanulmányok.

A tájékoztatásban ezeket a fogalmakat más értelemben használják: Primer dokumentum: magát az információt tartalmazza

Szekunder dokumentum az elsődleges dokumentumról tájékoztat (bibliográfia)

Tercier dokumentum A másodlagos dokumentumok adatait gyűjti össze (a bibliográfiák bibliográfiája) Szerző: Gulyás Pál Cím: A bibliográfia kézikönyve : a legfontosabb bibliográfiai segédkönyvek / Gulyás Pál ; előszót írta Kozocsa Sándor ; függeléket összeáll. Gazda István Megjelenés: Bp. : Könyvért. Váll., 1984, Terjedelem: XVII, 454 p. ; 24 cm Egyéb nevek:

· Taktilis (tapintható) Az információ érzékelése alapján kialakított formai szempontok szerint: ·        Vizuális (látható) ·        Írásos ·        Ikonográfiai (fényképek, illusztrációk, reprodukciók, filmek, térképek, műszaki rajzok) ·        Plasztikai (szobrok, érmék) ·        Auditív (hallható) ·        Taktilis (tapintható)

A könyvtári munka szerinti csoportosítás: ·        Megjelenési gyakoriság (egyszeri, periodikus [időszaki kiadványok, sorozatok]) ·        Hordozó (papír, film, mágneses és optikai hordozók) ·        Publicitás (publikált, nem publikált)

Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Könyvek A könyvtári gyűjtemény szempontjából a legfontosabb dokumentumtípus a könyv. „Nagyobb terjedelmű szellemi alkotást vagy több kisebb írásművet magában foglaló, írott vagy nyomtatott íveknek, leveleknek egyik szélükön tartósan összefűzött egysége, amelyet rendszerint boríték, fedél véd.” (A magyar nyelv értelmező szótára) A könyvnek bizonyos formai kötöttségeknek is meg kell felelnie. A címlapon, a címlap hátoldalán (címlapverzó), a kolofonban [1] feltüntetendő kötelező adatokat szabvány írja elő (szerzők teljes neve, cím, főcím, alcím, párhuzamos cím, szerkesztő, műfordító, illusztrátor, összeállító, kiadási hely és év, kiadó, kiadás száma stb.) A szakismereteket közlő műveket gyakran különválasztják a szépirodalmi művektől (non-fiction, fiction). [1] Kolofon: a kiadásra vonatkozó adatok (kiadó, szerkesztő, nyomda, példányszám) közlése a könyv végén vagy a címlap belső oldalán)

Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Szakkönyvek A tárgyalt anyag színvonala és elrendezésének módja alapján egy szakkönyv lehet: ·        Monografikus (egy témát dolgoz fel részletesen) ·        Összefoglaló-szintetizáló (egy szakterület ismeretanyagát rendszerezve tárja fel; kézikönyvek) ·        Tanulmánykötet (több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz)

Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Enciklopédiák: szisztematikusan rendezve közlik az ismeretanyagot, az egyes fogalmakat tudományos igényességgel értelmezik, megadva a tárgykör szakirodalmát is. Az enciklopédia feldolgozhatja a tudományok összességét (Nagy Francia Enciklopédia – harmincöt kötete 1751 és 1780 között jelent meg Diderot és (1758-ig) d'Alembert szerkesztésében. Munkatársai között megtalálhatók a kor jeles francia gondolkodói: Voltaire, Rousseau, Montesquieu, Condillac, Turgot, d'Holbach, Helvetius és mások. A szerzők célja az »általános felvilágosultság« terjesztése egy olyan enciklopédia által, mely egész könyvtárakat helyettesít az átlagos olvasó számára a tudomány, a művészetek és a kézművesség terén.), de szorítkozhat egyetlen tudományterületre is (Természettudományi kisenciklopédia).

Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Lexikonok: Általában betűrendbe sorolva közlik az egyes fogalmakat. Az általános lexikon egy adott korszak valamennyi ismeretét, a szaklexikon valamely szakterület eredményeit közli.

Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Szótárak: egy nyelv szavait általában betűrendbe sorolva közlik. Egynyelvű (értelmező) és két- vagy többnyelvű szótárak.

Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) ·        Bibliográfiák: a különböző időszakban vagy szakterületen megjelent dokumentumokról tájékoztatnak azok leírásával, a dokumentumleírások elrendezésével.

Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Biográfiák: az alkotók életére és munkásságára vonatkozó adatokat tartalmazzák. Az életrajzi lexikon híres emberek egy csoportjának életrajzi adatait és munkásságát a személyek nevének betűrendjében tömören bemutató mű. A Magyar Életrajzi Lexikon hazánk híres embereit, a Ki Kicsoda? (Who is Who?) a kortárs tudósokat, művészeket, politikusokat mutatja be. Léteznek a egy terület híres embereit, pl. művészeket, természettudósokat, történelmi személyeket bemutató életrajzi lexikonok.

Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Adattárak: tényszerű adatok valamilyen szempont (időrend, topográfia) alapján rendezett gyűjteményei (statisztikai adattárak, név- és címtárak, időrendi táblázatok)

A Larousse enciklopédia http://www.larousse.net/ Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Sok kézikönyv már elérhető Interneten is. Van, amelyiknek saját honlapja van. A Pallas Nagy Lexikona http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ A Larousse enciklopédia http://www.larousse.net/ Encyclopaedia Britannica http://www.britannica.com/ Magyar – Angol szótár http://www.sztaki.hu/services/engdict/index.hu.jhtml Angol – magyar informatikai szakszótár http://www.scriptum.hu/gibweb/

Időszaki kiadványok, sorozatok Az időszaki kiadványok gyűjtőnév azokat a dokumentumokat jelzi, amelyeket a kiadó a könyvekkel ellentétben nem előre meghatározott terjedelemben és adott időszak alatt kíván közzétenni.

Időszaki kiadványok, sorozatok Hírlap (naponta, kétnaponta megjelenő kiadványok, aktuális politikai, társadalmi eseményekről tájékoztatnak)

Időszaki kiadványok, sorozatok Folyóirat (havonta, negyedévenként jelenik meg, egy adott szakterület legújabb eredményeit közli) Minden tudományág, szakterület rendelkezik tudományos és ismeretterjesztő folyóirattal. A folyóirat előállítása gyorsabb a könyvekénél, ezért a tudományos eredmények általában előbb jelennek meg itt, mint könyvként. A tanulmányok cikkek, egy speciális ismeretről szólnak. Terjedelmük rövid, egy-két oldal, tudományos cikk esetén lehet tíz-húsz oldal is. Ezért egy folyóirat számban több tanulmány jelenik meg egyszerre. Az ismeretterjesztő cikkek nem mindig tartalmaznak bibliográfiát, hisz már több helyen megjelent ismeretet közölnek közérthető formában. A tudományos cikk mindig tartalmaz bibliográfiát, amiből megtudjuk, kik foglalkoztak még a kérdéssel, esetleg kinek az eredményeit fejleszti tovább a kutató.

Időszaki kiadványok, sorozatok Évkönyv (általában intézmények, testületek adják ki az adott időszakban végzett munkájuk eredményeiről)

Időszaki kiadványok, sorozatok Sorozat (önálló kötetekből álló könyvsorozatok, pl. Búvár zsebkönyvek)

Időszaki kiadványok, sorozatok Időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánykötetek

Időszaki kiadványok, sorozatok Időszakosan megjelenő adat- és címtárak BUDAPESTI ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR Kiadó: kftk, 1991 647 oldal ,  kötés: bőr Jó állapotú antikvár könyv

Időszaki kiadványok, sorozatok Időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai (gyakran tartalmaznak primer információkat). Az informatika könyvtári alkalmazásában elért legújabb eredményeiről és kísérletekről az évente megrendezett ”Networkshop” konferencián számolnak be a szakemberek.

Időszaki kiadványok, sorozatok A Magyar Elektronikus Könyvtár közel nyolcszáz folyóirat weblapjának címét és tartalomjegyzék szolgáltatások címét tartalmazza http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir/

Egyéb szöveges dokumentumok Kutatási és fejlesztési jelentések Disszertációk Szabadalmi leírások Szabványosítási kiadványok

Kép-, hang- és egyéb dokumentumok Térképek Kották Hangdokumentumok Elektromechanikus (bakelitlemez) Elektromágneses (mágnesszalag) Lézeres (CD) Vidoedokumentumok Mikroformátumú dokumentumok

Hipertext és multimédia A hipertext nemszekvenciális [1] olvasást és írást tesz lehetővé. A multimédiát gyakran úgy definiálják, mint képek, hangok, szövegek együttesét. Ha ez igaz lenne, a TV-adás vagy egy CD-ROM-ra rögzített film is multimédia lenne. A képek, hangok, szövegek között a számítógép biztosítja az interaktivitást, amely a multimédia legalább olyan fontos összetevője, mint a kép- és hanganyag. A multimédia összetevői: Számítógép Interaktív kezelőfelületek Két, egymástól független médium, amely közül az egyik időfüggetlen (szöveg vagy ábra), a másik folyamatos, időfüggő (mozgókép vagy hang). A fogalmak között nemlineáris kapcsolatok rendszere (hipertext[2]).   [1] Nemszekvenciális: nem kötött sorrendű [2] Olyan (számítógépes) szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók (linkek) vannak a szöveg más pontjaira, vagy más szövegekre. A felhasználó e mutatók segítségével tetszőleges sorrendben haladhat az olvasással.

A könyvtárak hagyományos visszakereső eszközei a katalógusok és a bibliográfiák Az irodalomról, az információforrásokról gyűjteménytől függetlenül a bibliográfiák adnak számot, a könyvtári állományt a katalógusok tükrözik.

Katalógus : egy-egy könyvtár állományát képező dokumentumok katalógustételeinek rendszerezett gyűjteménye, amely biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontú visszakereshetőségét.

A katalógusokkal szembeni elvárások Tegye lehetővé, hogy az olvasó megtaláljon egy dokumentumot, amelynek a szerzője ismert a címe ismert a tárgya ismert Mutassa meg, hogy a könyvtár mivel rendelkezik egy adott szerzőtől adott témában adott fajta irodalomban Segítsen az olvasónak egy dokumentum kiválasztásában annak bibliográfiai tartalmi jellemzői szerint.

Leíró és tárgyi katalógusok Két nagy katalógustípust szokás megkülönböztetni leíró katalógus (feltárja a művet, a kifejezési formát, a megjelenési formát, a fizikai egységet, a szerzőt, a kapcsolódó testületet). A leíró katalógus elsődleges rendje a betűrend. tárgyi katalógus (feltárja a kapcsolódó fogalmakat, a mű tárgyát, eseményeket, helyeket). Két nagy csoportjuk alakult ki: Tárgyszókatalógus. A tárgyszókatalógus lehet mechanikusan felsoroló a tárgyszavak betűrendjében, lehet mérsékelten strukturált. Szak- vagy szakrendi katalógus – többé-kevésbé hierarchikus, követi a szakterület felosztására bevezetett fa-struktúrát. Magyarországon a legelterjedtebb az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) alapján épített szakkatalógus.

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) Az ETO főosztályai: 0 általános művek 1 Filozófia 2 Vallás 3 Társadalomtudományok 5 Természettudományok 6 Alkalmazott tudományok. Orvostudomány, Technika 7 Művészetek. Sport 8 Nyelv és irodalom 9 Földrajz. Történelem

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) Minden főosztály újabb számok hozzáírásával tovább bomlik, pl. 5 Természettudományok 54 Kémia 541 Elméleti kémia 541.1 Fizikai kémia 541.12 Kémiai mechanika Minél hosszabb az ETO- szám, annál szűkebb fogalomkört jelöl. Olyan összetett fogalmak, amelyek egyszerű ETO-számmal nem lehet megjelölni, összetett ETO-jelzetet kapnak. Pl. 622 Bányászat 31 Statisztika 622:31 Bányászati statisztika

Adatbázisok A hatvanas évektől kezdve a számítástechnikát is alkalmazták a bibliográfiai tájékoztatásban. 1961 American Chemical Society referálólapja: Chemical Abstracts 1961-ben jelent meg az idézettségi mutatók (citation index) prototípusaként a Science Citation Index. Az SCI a természettudományi, orvosi és mezőgazdasági irodalmat dolgozta fel, közölve azokat a tételeket is, amelyekben hivatkoztak az adott műre. Az új könyvek címfelvételeinek gépi tárolására és a számítógéppel előállított bibliográfiákra 1966-ban a washingtoni Kongresszusi Könyvtár tért át először, a bibliográfiai adatok szabványosított gépi formátumának, a MARC-nak (Machine Readable Cataloguing) az alkalmazásával. Az első gépesített nemzeti bibliográfia a német volt. A magyar feldolgozás 1976-ban indult.

OPAC Az OPAC modul az integrált könyvtári rendszereknek az a felülete, amelyet (mind az olvasók, mind a könyvtárosok) az adatbázisban tárolt bibliográfiai és példányinformációk visszakeresése és megjelenítésére használnak. A visszakeresés mindig a rendszer által biztosított indexek segítségével lehetséges: ez az általános igényeknek megfelelően szerző, szerző és cím, cím egy szava, tárgyszó szerinti visszakeresést jelent, de kiegészülhet egyéb elemek visszakereshetőségével is (pl. megjelenés dátuma, a dokumentum nyelve, típusa, ISBN-szám). A keresés történhet direkt módon: ilyenkor egy vagy több index elemeinek közvetlen visszakeresése történik (pl. pontosan tudjuk, hogy Jókai Mór Aranyember című regényét keressük). Történhet böngészés segítségével is: ilyenkor nem tudjuk pontosan, hogy mire keresünk, bizonytalanok vagyunk a szerző nevében vagy a használni kívánt tárgyszó megfogalmazásában. Ebben az esetben fellapozzuk valamelyik indexet egy megadott helyen és ott addig lapozgatunk, böngésszünk, amíg eredményre nem jutunk.

OPAC AZ OPAC modul általában közvetlenül alkalmas az adott bibliográfiai leíráshoz tartozó példányadatok megjelenítésére is: megnézhetjük, hogy egy dokumentumból (általában könyvről van szó) hány darab található a könyvtárban, ezek közül melyik kölcsönözhető, melyik van kölcsön, melyik veszett el, stb. Egyes rendszereknél az OPAC modulban van lehetőség arra is, hogy az adott könyvtárba beiratkozott olvasók egy-egy példányt előjegyezzenek, kölcsönzésüket meghosszabbítsák. A bibliográfiai adatok megjelenítése többféle formátumban történhet: általában találunk egy rövid megjelenítés formátumot (egyetlen sor minden tételhez, a legfontosabb adatokkal: szerző, cím eleje, kiadási dátum); egy olyan formátumot, ami a leginkább megfelel a könyvtári katalógusok céduláin megszokott formátumnak; részletes formátumot, amikor egy adott mű minden adatát megjeleníthetjük (ez sokszor megfelel a MARC[1] formátumnak). [1] MARC: Machine Readable Catalog (Géppel olvasható katalógus). Nemzetközi adatcsere-formátum különböző rendszerek közötti bibliográfiai adatátvételhez.

Országos Dokumentumellátó Rendszer http://odr.lib.klte.hu/ Az 1997. évi CXL. törvényben előírt kötelezettségeknek megfelelően 1998-ban létrejött a NKÖM, a KELLÓ, az Open Society Institute, a Vocal Egyesület és a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár közreműködésével a könyvtárközi kölcsönzési kérések továbbítására is alkalmas lelőhely-adatbázis.