HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → FOGALOMRENDSZER Húsmarha tartás HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → FOGALOMRENDSZER Nómenklatúra: húsmarha → külön megjelölés nélkül a (szoptató) tehenet (anyatehén) értjük alatta ~ tenyésztés → (fajtatiszta) állományok tenyésztői célkitűzéseknek megfelelő irányba történő nemesítése, mellékes célként a hízóalapanyag-kibocsátás jelölhető meg (klasszikus tenyésztő gazdaság) ~ tartás → a jó minőségű hízóalapanyag-kibocsátás biztosítása a genetikai képességek szinten tartásával (általában keresztezett tehénállományt tartó árutermelő gazdaság) ~ ágazat → egyéb korcsoportok is megjelennek - pl.: üsző, hízóállat - a „húshasznú” jelző használata mellett A húsmarha-tartás egyetlen produktuma a választott borjú Definíció: Jó borjúnevelőnek mondjuk azt az anyatehenet, amelyik borja számára elegendő mennyiségű és megfelelő összetételű tejet termel, borját rendszeresen szoptatja, valamint megvédi környezetétől

HÚSMARHATARTÓ GAZDASÁG HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → SZÁMOLÁSI PÉLDA Szarvasmarha ágazatok árbevételének alakulása a főtermék értékesítése után TEJELŐ TEHENÉSZET HÚSMARHATARTÓ GAZDASÁG Főtermék (naturáliában) 7.000 kg tej 200 kg választott borjú Főtermék egységára 60 Ft/kg 600 Ft/kg Árbevétel (Ft) 420.000 120.000 Ikertermék (Ft) 20.000 - Kiesések, potenciális TUP 20.000 x 0,5 = 10.000 120.000 x 0,75 = 90.000 Támogatás (Ft) 30.000 32.500 Ft / anyatehén Összes bevétel/tehén (Ft)* 460.000 122.500 Árbevétel jelentkezése folyamatosan szakaszosan * trágya, selejttehén értéke nem számolva Forrás: Kovács, A. Z., 2005.

Húsmarha-tartó ágazat költség és jövedelemviszonyai HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → GAZDASÁGI ELEMZÉSEK Húsmarha-tartó ágazat költség és jövedelemviszonyai Technológiai elemek költség (%) jövedelmezőség (%) Tartástechnológia 5-10 Takarmányozás-technológia 40-60 10-15 Tenyésztéstechnológia 10-20 75-80 Állategészségügyi technológia Management 25-30 Forrás: Kovács, A. Z., 2005.

A marhahústermelés súlypontjai a világon (1.000 to) HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → NEMZETKÖZI PIAC A marhahústermelés súlypontjai a világon (1.000 to) Ország 1995. 2000. 2005.* Egyesült Államok 11.585 10.606 11.386 Kanada 928 1.093 1.133 Mexikó 1.850 1.909 2.302 Brazília 6.080 6.062 6.714 Argentína 2.600 2.515 2.673 Ausztrália 1.717 1.794 1.868 Új-Zéland 630 604 633 Európai Unió (15) 7.860 6.617 6.355 Közép- és Kelet-Európa 1.421 1.445 1.577 Oroszország 2.734 2.467 2.643 Szovjet utódállamok 4.468 5.057 5.469 Kína 4.154 5.799 7.184 Japán 601 523 527 * Becsült adat Forrás: Stephen B. Bleizinger, 2005.

Marhahúsfogyasztás a világ néhány régiójában (kg/fő/év) HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → NEMZETKÖZI PIAC Marhahúsfogyasztás a világ néhány régiójában (kg/fő/év) Ország 1995. 2000. 2005.* Egyesült Államok 44,6 38,9 39,5 Kanada 34,1 30,5 29,3 Mexikó 20,1 20,5 22,9 Brazília 36,7 35,5 37,4 Argentína 60,7 56,7 55,1 Ausztrália 36,0 34,2 Új-Zéland 28,5 30,3 31,4 Európai Unió (15) 19,9 16,4 15,4 Közép- és Kelet-Európa 11,8 11,7 12,6 Oroszország 20,2 21,9 Szovjet utódállamok 16,9 18,4 19,8 Kína 3,4 4,5 5,5 Japán 12,1 11,9 12,8 * Becsült adat Forrás: Stephen B. Bleizinger, 2005.

Marhahústermelés az Európai Unióban - EU-15 (1.000 to) HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → NEMZETKÖZI PIAC Marhahústermelés az Európai Unióban - EU-15 (1.000 to) Ország 1997. 2000. 2002. Ausztria 206 204 215 Belgium/Luxembourg 339 282 300 Dánia 175 154 151 Finnország 99 90 87 Franciaország 1.718 1.515 1.666 Németország 1.448 1.304 1.390 Görögország 69 63 60 Írország 576 583 520 Olaszország 1.161 1.154 1.160 Hollandia 564 471 464 Portugália 104 100 95 Spanyolország 592 631 591 Svédország 149 146 Anglia 696 708 629 Forrás: EUROSTAT, 2003.

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → HAZAI TÖRTÉNETE (JŐVŐJE) Nincsenek hagyományai (kivétel: magyar szürke); ’70-es évek → amerikai, (szigetországi) tapasztalatok; 1972. kormányprogram → specializáció; ’80-es évek → 100.000 hústehén Magyarországon (1985); ’90-es évek → 20.000 hústehén Magyarországon (1995); A csökkenés okai - támogatások megszűnése - privatizáció, csődeljárások - energiaárak növekedése - nincs modell a kisüzemi viszonyok adaptálásához Ezredforduló → stagnálás (nem elég a 20.000 Ft az állomány növekedéséhez); Uniós csatlakozás után → 50.000 hústehén Magyarországon (2005); („papíron” ~ 122.000 hústehén) Közeljövő → mérsékelt növekedés kb. 150.000 anyatehén létszám eléréséig, állomány letisztulása A növekedés okai - kvótaalapú támogatás (31.800 Ft / tehén) - területalapú támogatás (17.000 Ft / ha)

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → HAZAI HELYZETKÉP, TÉNYEK (Marhahús) Termelés: egyelőre alacsony színvonalú → 100.000 to de folyamatosan növekedik (speciális hízóbika prémium) Összetétele - csaknem a fele rossz minőségű (itthon marad) - jelentős része választás után, élő állapotban - hizlalás fellendülőben export Fogyasztás: rendkívül mérsékelt (2,4 kg/fő/év) Okai - fogyasztói szokások - nincs fizetőképes kereslet - nincs kellő választék Genetikai bázis adott (+) Legelőterület adott → 1,1 M ha (+) (45 %-os kihasználtság) Szakmai háttér adott (+) Relatíve nagy tőkehiány (-) Húsfajták tehénlétszám Aberdeen angus ~ 3.800 Hereford ~ 4.700 Galloway ~ 100 Magyartarka (hús) 7.149 Charolais 3.025 Limousin 5.418 Blonde d’ Aquitaine 472 Fehér-kék belga 35 Magyar szürke Összesen ~ 30.000 Forrás: Kovács, A. Z., 2005.

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TENYÉSZTÉS Termékenyítési időszakok Termékenyítési módok (a technológiai tervben is így kell megjelennie) Termékenyítési időszakok szerint: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Egyciklusú Ell. Term. Vemh. Kétciklusú T2 E1 V2 T1 E2 V1 T2 Folyamatos E + T + V Az egyciklusos technológia előnyei A kétciklusos technológia előnyei a borjúnevelés időszaka és a vegetációs periódus egybeesik (tavasz, nyár); a borjak választása után a tehén EN-szükséglete jelentősen mérséklődik (ősz); kevesebb munkacsúcs nagyobb borjúszaporulat; tört számú évvel kifejezhető tenyésztésbe- vételi idővel rendelkező fajták számára kedvezőbb; évente kétszer jelentkező árbevétel

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TENYÉSZTÉS Termékenyítési módok szerint természetes mesterséges szabad (vad) háremszerű inszeminálás (AI) kézből való pároztatás embrió-átültetés (MOET) módszer aránya (%) költségigénye (1-5) munkaerő ig. (1-5) borjú származása használata szabad (vad) 50 2 1 vérvizsgálattal ált. áruterm. háremszerű 10 3 párosítási terv nucleus kézből való p. 5 ált. nucleus mest. term. (AI) 30 4 nucleus, üsző embrió (MOET) árutermelő Kombinált módszer (üszők mesterséges termékenyítésének) előnyei (Kanyar, 2003).: „legjobbat a legjobbal párosítsd” elvének alkalmazása; könnyű ellésre hajlamosító bika spermájának használata; szaporodásbiológiai rendellenességek időben felderíthetők → üsző időben eladható; elmaradnak az ugrásból fakadó sérülések.

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TENYÉSZTÉS Magyarországon található hús- (kettőshasznosítású) fajták elléseinek jellemzői fajtacsoport a fajta neve az ellés lefolyása leíró kódszám őshonos (primitív) fajták magyar szürke igen könnyű 1 - 2 kistestű (angol) húsfajták Aberdeen (red) angus galloway könnyű hereford könnyű (üszőknél közepes) red lincoln 1 - 3 kettőshasznosítású fajták magyartarka közepes borzderes nagytestű (francia, olasz) 1. normális ellés, segítség nélkül 2. ellés, segítségnyújtással (1 fő) 3. ellés, segítségnyújtással (2 fő) 4. nehéz ellés, segédeszközzel 5. ellés, műtéti beavatkozással limousin romagnola, marchigiana 1 - 4 chianina, piemonti közepes (üszőknél nehéz) 2 - 5 blonde d' Aquitaine 1 - 5 charolais fehér-kék belga nehéz 3 - 5 Forrás: Kovács, A. Z., 2004.

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TARTÁS TARTÁS-TECHNOLÓGIA Vegetációs periódus Téli időszak alternatív legelő legelő almozott karám telelőkert istálló (takarmányozási technológiánál) Az alkalmazott megoldástól függetlenül biztosítani kell: 1., Határolóelem, kerítés tégla(fal) deszka(karám), oldalfal 2., Árnyék (nyáron), szél elleni védelem (télen) szélvédő palánk fasor, ligetes legelő 3., Paraziták elleni védelem, bőrápolás porzózsákok, olajzókapuk vakaródzóívek, kefék 4., Ivóvíz, ásványi-anyag ellátás (takarmányozás technológiánál lesz róla szó) (szöges)drót, palánk új-zélandi kerítés villanypásztor szárnyék bálák

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TARTÁS LEGELŐ (jellemzően a vegetációs periódusban) A legtermészetszerűbb tartási hely mozgás napfény friss levegő A legjobb „szülőszoba” csíramentes környezet napfény sterilizáló (UV) hatása Legelőközpont kialakításának indokai tartalmaznia kell télen-nyáron legelőn tartás esetén ha távol van a téli teleptől mesterséges termékenyítés esetén válogatófolyosó kezelőállás karámrendszer rakodó rámpa (szilárd burkolatú úthoz csatlakozzon)

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TARTÁS TELELŐKERT (a téli időszakban) Jellemzők és kritériumok lefolyásos terület szilárd burkolatú bekötőút gondozók, éjjeliőr számára megfelelő pihenőhely általában fix kerítéssel körülkerített telepítési sűrűség 50-100 m2/tehén könnyen ellő fajtáknál javasolt hullakamra Berendezései szilárd burkolatú etetőtér szénarácsok temperált (ön)itatók pihenődombok kezelőkarám, elkülönítő szélvédő palánk, vagy fészer Korcsoportok szoptató, vagy vemhes anyatehén hízóállat

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TARTÁS ALMOZOTT KARÁM (jellemzően a téli időszakban) Jellemzők és kritériumok általában a telepen belül esetleg állandó kerthez kapcsolódva általában fix kerítéssel körülkerített külső etetőút teljes terület almozott telepítési sűrűség 20-25 m2/tehén közepesen ellő fajtáknál (is) javasolt Berendezései jászol szénarácsok temperált vizű itatók szélvédő palánk, vagy fészer Korcsoportok szoptató, vagy vemhes anyatehén növendékállat (STV-s bikák télen-nyáron) hízóállat

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TARTÁS ISTÁLLÓ (jellemzően a téli időszakban) Jellemzők és kritériumok a telepen belül kifutó kapcsolódhat hozzá csak a pihenőtér almozott telepítési sűrűség 5-10 m2/tehén kifutóban 10-30 m2/tehén nehezen ellő fajtáknál (is) javasolt Berendezései jászol, esetleg etetőasztal szénarácsok temperált vizű itatók állatszorító, elkülönítő esetlegesen borjúóvoda Korcsoportok szoptató, vagy vemhes anyatehén növendéküsző hízóállat

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TAKARMÁNYOZÁS ALAPELVEK Egész évben létfenntartó nettó energiával számolunk a tejtermelés csekély energiaszükséglete miatt (kivétel: elsőborjasok) bontás → élősúly-kategóriánként elsőborjas tehenek → napi 100-300 g tömeggyarapodás → NEg is bontás → elsőborjasok; kifejlett tehenek A tejtermelés energiaszükségletét is NEm-ben fejezzük ki, mert a metabolizálható energia hasznosulásának hatékonyságában kicsi az eltérés a létfenntartás és a tejtermelés között bontás → 5, illetve 10 kg napi tejtermelés Vemhesség stádiumától függően eltérő energiaigény bontás → vemhesség középső, illetve utolsó harmada vemhesség utolsó harmada → napi 300-500 g tömeggyarapodás → csak Nem KRITIKUS IDŐSZAKOK Vemhesség utolsó harmada bőségesebb, de nem hizlaló takarmányozás (különösen a nehezen ellő fajtáknál) Termékenyítési szezon előtt / alatt „flushing”, vitaminellátás (a 2. ciklus alkalmazása esetén van szerepe)

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TAKARMÁNYOZÁS NYÁRI TAKARMÁNYOZÁS (jellemzően a vegetációs periódusban) Helye: legelő, vagy alternatív legelő Legeltetés módjai Szabad v. pásztorkodó Szakaszos Adagolt Sávosan adagolt kijelölt szakasz nagyságát megszabja kijelölt szakaszok számát megszabja gulya mérete gyephozam Hazai gyepeink túlnyomórészt gyenge (közepes) minőségűek tagoltak nyáron kiégnek → alternatív legelők → (őszi gabonatarlók, másodvetések pl.: szudáni cirokfű) (tavaszi gabonatarló, kukoricatarló) A legeltetési idény meghosszabbítására klimatikus viszonyok regenerációs idő

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TAKARMÁNYOZÁS TÉLI TAKARMÁNYOZÁS (kizárólag a téli hónapokban) Helye: téli szállás, telep Alapelv: költségtakarékosság (300-400 Ft/nap/tehén) Húshasznú tehenek lehetséges téli takarmányadagjai (kg/nap/tehén) mellék-termékek szálas-takarmányok erjesztett takarmányok abrak- takarmányok 1. melléktermékre alapozott 35-40 kg** szénák: 4-5 kg szalmák: 5-6 kg 2. szálastakarmányra alapozott szénák: 8-10 kg g.-magvak*: 2-3 kg korpák: 3-5 kg 3. erjesztett tak.-ra alapozott szénák: 2-3 kg szalmák: 3-5 kg szilázsok: 20-25 kg szenázsok: 15-20kg 4. tömegtakarmány + + abrak (flushing) szilázsok: 15-20 kg szenázsok: 12-15kg g.-magvak*: 1-2 kg korpák: 2-3 kg *gabonamagvak; **répakorona, nedves répaszelet, sörtörköly, szeszmoslék, stb. Forrás: Kovács, A. Z., 2004.

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → TAKARMÁNYOZÁS ITATÁS (Alternatív) legelőn (a víznyerés szempontjából) élővízből ásott kút fúrt kút vezetékes lajtkocsi (talajvíz) (réteg, v. védett víz) (egyszeri beruházás) (drága!!!) Minden felszíni és föld alatti víz a magyar állam tulajdona! Ellenőrző szerv: OVH Télen általában vezetékes rendszerekből itatunk → temperált labdás önitató (korszerű) Magyarországon a fagyhatár → 80 cm GÉPESÍTÉS fűkasza traktor (mérettől függően 1-2 db) rendsodró gyepműveléshez takarmánykiosztó-kocsi nagybálázó pótkocsi (termény-, állat-szállításhoz) szivattyú (vízkiemeléshez) (silózás gépsora) }

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY A telepek állategészségügyi státusza a hármas-mentességen alapul (leukózis; tuberkulózis; brucellózis) és folyamatban van a telepek IBR (adenovírus) mentesítése (negatív marker vakcina) A brucellózis és a leptospirózis újrafertőződése szabadon tartott állatoknál fennáll → minden vetélést fertőzőnek kell tekinteni az állatorvosi vizsgálatig Anösztrusz → a legnagyobb gazdasági veszteséget ez okozza Okai Átmenet nélküli legelőre hajtás esetén → fűtetánia (Mg-hiány) Lápi legelők esetén mikroelem hiány (Cu; Zn; Mo) törpe iszapcsiga (Fasciola hepatica L. köztigazdája) irtása Külső élősködők legyek, rühatkák bőrbagócs lárva (vargalégy) korai tenyésztésbe-vételi idő (megcsökés, alultápláltság, stb.) hiányos ásványi anyag, illetve vitamin ellátás parazitózisok

HÚSMARHA-TENYÉSZTÉS → TECHNOLÓGIA → MUNKASZERVEZÉS A nyári és a téli munkarend (műszakbeosztás) alapvetően eltér egymástól Nyári feladatok Műszakbeosztás általában egy gulyához 3 fő + 1 váltó (12 + 24 óra) A dolgozók részére fűthető, mobil szállást kell biztosítani (lakókocsi, bódé, stb.) Téli feladatok Műszakbeosztás mindenki 8-tól 16-ig + esetleg 1-2 fő délután + éjjeliőr (8 + 16 óra) kivétel: nehezen ellő fajtáknál → egyidejűleg minimum 2 fő! Szezonális munkák állandó kerítések karbantartása új szakaszhatárok kijelölése, telepítés itatás kisebb állategészségügyi kezelések végrehajtása (ivarzók kiválogatása, illetve megjelölése) takarmánykiosztás kitrágyázás (burkolt részekről) elletés, egyedi megjelölés karbantartás legelőápolás kutak fertőtlenítése állatválogatás, szállítás állományszintű kezelések