IVÓVIZÜNK JÖVŐJE Simonffy Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? Egy embernek 1,5 – 2 l folyadékra van szüksége naponta Magyarországon egyelőre 2 dl ásványvizet fogyasztunk fejenként naponta (átlagosan). (itt szóban elmondtam, hogy kb. ugyanannyi sört fogyasztunk)

MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? Higiénia 70 l Háztartás 120 - 150 l Ivóvíz 2 l Kis falu 50 l Budapest 200 l lakossági ivóvízfogyasztás Nagy különbségek a fogyasztás összetevőiben és a település-típusok között országos átlag: 140 l/fő/nap

Ez 2 millió m3 vízkivételt MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? 10 milliós lakosságra számítva ez 1,4 millió m3 naponta Ehhez jön még a hálózati veszteség (kb. 25 %) és a közüzemi vízművekből ellátott közületi fogyasztás ( +20 %). Ez 2 millió m3 vízkivételt jelent naponta. Változások lehetségesek: lakosság csökken, területi átrendeződés, életszínvonal nő, takarékosság, veszteség csökken … de nem jelentősek .

MIBŐL? Különleges helyzet: Magyarországon az ivóvízellátás 94 %-a felszín alatti vízből történik. (Felszíni víz: Északi-khg-ben tározók, Tisza (Szolnok), Balaton) Partiszűrésű készletek: 40 % Porózus kőzetek: 40 % Karszt: 15 % Hasadékos kőzetek: 5 %

MIBŐL? EU Víz Keretirányelv A vízkivételeket a hasznosítható készletekkel hasonlíthatjuk össze A fenntarthatóság elve alapján: csak a rendszeresen, csapadékból vagy folyókból utánpótlódó vízmennyiséget lehet felhasználni, ezenkívül a vízelvonás az ökoszisztémák működését nem érintheti károsan. EU Víz Keretirányelv

MIBŐL? Az ivóvízfogyasztás összehasonlítva a hasznosítható készletekkel partiszűrésű porózus karszt hasadékos < 15 % 17 % 43 % 17 % > 2000 1750 290 150 300 125 25 Látszólag semmi probléma, de .. területi különbségek és éghajlatváltozás!

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS IPCC jelentések: 1990, 1995, 2001, 2007

Az északi félgömb hőmérséklete Éves középhőmérséklet eltérése ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: BIZTOS JELEK 29 ezret gyűjtöttek össze … Az északi félgömb hőmérséklete az utóbbi ezer évben Éves középhőmérséklet eltérése az 1961-90-es átlagtól Az elmúlt 100 év 10 legmelegebb évéből 9 az utolsó évtizedben fordult elő.

ÉGHAJLTVÁLTOZÁS: VÁLTOZIK-E A FŐ OK? Különböző forgatókönyvek szerinti CO2 emisszió (Gt C) és CO2-koncentráció (ppm) 2020 - 2100-ig még növekszik Max. az emissziócsúcs után 30-50 évvel nagyok a bizonytalanságok IPCC, 2007

MI VÁRHATÓ EURÓPÁBAN 2100-ban? KÖZELÍTSÜNK… MI VÁRHATÓ EURÓPÁBAN 2100-ban? ÉS A KÁRPÁT MEDENCÉBEN? 3,3 oC 3,7 oC 3,5 oC IPCC, 2007 Hőmérséklet (oC) Csapadék (%) Éves átlag Dec, Jan, Feb Jún, Júl, Aug Az átmeneti zónában vagyunk!!! 0 % + 7 % -10 %

ÉS A KÁRPÁT MEDENCÉBEN (pontosítsunk… már amennyire lehet) Hőmérséklet: 0,2 – 0,45 oC/évtized változás Csapadék: télen: 8 - 13 mm/oC növekedés nyáron: 10 - 12 mm/oC csökkenés Lehetséges párolgás: télen: 15 – 20 mm/ oC (~ 15 %) nyáron: 60 – 80 mm/oC (~ 10 %) A mediterrán klíma irányába való eltolódás (gyorsan!) tél: nedvesebb és enyhébb nyár: szárazabb és melegebb, szélsőségesen nagy csapadékok!!! Bartholy, Schlanger, Mika és Domonkos nyomán

VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ HATÁSOK A VÍZELLÁTÁSRA Gyakoribb és tartósabb nyári kánikula Szélsőséges vízigények, gyakoribb nyári csúcsok Szélsőségekből adódó fizikai és biológiai hatások a hálózatra A nyári félévi lefolyás csökken, a párolgás nő Tározók teltségi és vízminőségi állapota kockázatos A téli félévi csapadék nő, de a párolgás még inkább Felszín alatti vizek utánpótlódása csökken Beszivárgási területeken kb. 10 mm/oC csökkenés (nagy területeken tűnhet el a kicsi, 10-20 mm/év-es beszivárgás)

BIZTONSÁGOS IVÓVÍZELLÁTÁS: BONN CHARTA Vízbázis Vízkezelés Elosztó hálózat Fogyasztói rendszer Vízellátás Biztonsági Terv Feladatok és felelősség megosztása Ismeretek Vízminőség ellenőrzés A CÉL: jó minőségű, biztonságos ivóvíz szolgáltatása, melyben a fogyasztók megbíznak Forrás: IWA, 2002

Vízkészletek A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK (1) Éghajlat- változás Vízmű csökken átrendeződik Vízkészletek szélsőségek Vízmű fizikai hatások Fogyasztó utánpótlódás víz- keze- lés vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség minőség- változás elszivárgás, csőtörések

Vízkészletek A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK (2) Migráció és az életszínvonal növekedése lokális növekedés Vízkészletek Vízmű Fogyasztó víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség minőség változás elszivárgás, csőtörések takarékosság megszűnik veszteség nő a Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota Árképzés

A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK Migráció és az életszínvonal növekedése Éghajlat változás csökken átrendeződik lokális növekedés Vízkészletek szélsőségek Vízmű fizikai hatások Fogyasztó utánpótlódás Víz- keze- lés vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség Minőség- változás elszivárgás, csőtörések takarékosság megszűnik veszteség nő a Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota Árképzés

A MINŐSÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK Éghajlat- változás Szennye- zések a tározó érzékenyebb Vízkészletek fizikai hatások biológiai hatások romlik Vízmű Víz- keze- lés Fogyasztó utánpótlódás vízigény (elvárás) vízkivétel Elosztó hálózat víziminőség minőség- változás elszivárgás, csőtörések új technológia gyakoribb Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota

Vízkészletek és vízhasználatok /felszín alatti vizek/ Felszín alatti vízkészletek és vízkivételek jelenleg Jelenleg a közüzemi vízellátásra bőven elegendő (csak a Maros-hordalékkúp bizonytalan), Egyéb célokra: A Dunántúlon: ??? m3/év/fő Az Alföldön: 120 m3/év,fő (kb. 20 %-a szabad felszíni készletnek) Lokális jelentőségű, szélsőségek idején!

Vízkészletek és vízhasználatok /felszín alatti vizek/ Felszín alatti vízkészletek és vízkivételek Éghajlatváltozással ~ 2050 2050-ben az Alföldön már közüzemi célokra is csak szűkösen elegendő felszín alatti készlet.

TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK

TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK

TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK Természetes vízminőségi problémával érintett vízművek Világoskék: nem igényel kezelést 1,6 millió embert érint Technológia fejlesztés Vízminőség-javító Program (2009-ig, de csúszás)

BIZTONSÁGOS SZOLGÁLTATÁSA JÓ MINŐSÉGŰ IVÓVÍZ BIZTONSÁGOS SZOLGÁLTATÁSA Általános cél, (EU prioritás is) Éghajlatváltozás Javítandó minőség Nagyobb biztonság Új árképzés Kockázatok értékelése

Vízkészletek INTÉZMÉNYRENDSZER (JELENLEG) KvVM Vízmű- vállalatok (KÖVIZIG, KTVF) Vízmű- vállalatok Önkor- mányzatok Vízkészletek Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség Minőség- változás csőtörések

Vízkészletek Vízi Közmű Törvény !!! INTÉZMÉNYRENDSZER (KÍVÁNATOS) KvVM (KÖVIZIG, KTVF) Vízi Közmű Felügyelet Önkor- mányzatok Vízmű- vállalatok Vízkészletek Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) vízkivétel Elosztó hálózat vízminőség minőségváltozás csőtörések Vízi Közmű Törvény !!!

A BIZTONSÁGOS VÍZELLÁTÁS KOCKÁZATAI Technológia kiválasztása Kockázati tényezők A vízellátás elemei Szennyezés Technológia kiválasztása Vízműrendszer (elaprózottság) A hálózat állapota Intézményi rendszer Árképzés módszere Éghajlat-változás Vízkészlet mennyisége Vízigények kielégíthetősége Vízkészlet minősége Technológiai biztonság Szolgáltatott víz minősége A szolgáltatás ára/díja Feltételek: A jelenlegi, jórészt lokális ellátórendszerekre épülő szolgáltatásból kiindulva Elszennyeződött víz technológiával nem tehető alkalmassá ivóvíz szolgáltatásra

MENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁKKAL ÉRINTETT TERÜLETEK Alföld: - mennyiségi kockázat - természetes vízminőség - kis vízművek (biztonságos üzemeltetés?) Kék: mennyiségi probléma Piros: természetes vízminőségi probléma

JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE Egyes területeken új vízellátási stratégia: Biztonságos készlettel Biztonságos vízminőség A regionális rendszerek szerepe növekszik

JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE Szennyezésekkel szembeni védelem Megelőzés: védőterületek, felkészülés haváriákra Veszélyes szennyezések felszámolása Védelmi, üzemelési tervek kidolgozása Intézményi rendszer (jogi, finanszírozási és ellenőrzési háttér): Vízi Közmű törvény Felügyelet (technológia, üzemelés, árképzés) Vízművek és önkormányzatok szerepe, viszonya

JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE Szennyezésekkel szembeni védelem Megelőzés: védőterületek kijelölése és bejegyzése haváriákra való felkészülés Veszélyes szennyezések felszámolása Vízművek szerepének növelése! Védelmi, üzemelési tervek Intézményi rendszer (jogi, finanszírozási és ellenőrzési háttér): Vízi Közmű törvény Felügyelet (technológia, üzemelés, árképzés) Vízművek és önkormányzatok szerepe, viszonya Egyes területeken új vízellátási stratégia: biztonságos készlettel rendelkező vízbázisok (éghajlatváltozással), biztonságos vízminőség, A regionális rendszerek szerepe növekedni fog (új, de kezelhető kockázat: vízminőségi problémák a távvezetékben)

Köszönöm a figyelmet