A fény kettős természete. Az elektron hullámtermészete.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

Hullámmozgás.
Klasszikus fizika Mechanika Hőtan Elektromosságtan Mágnesesség
Részecske vagy hullám? – A fény és az anyag kettős természetéről Vámos Lénárd TeTudSz 2010.okt.1.
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Elektron hullámtermészete
2010. augusztus 16.Hungarian Teacher Program, CERN1 Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by OTKA MB
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
KVANTUMKEFÍR A kvantummechanikát nem lehet megérteni, csak megszokni.
Albert Einstein munkássága
Periodikus mozgások A hang.
Speciális relativitáselmélet keletkezése és alapja
Statisztikus fizika Optika
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
12. előadás Elektrosztatikus és mágneses mezők Elektronfizika
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Mérnöki Fizika II előadás
MODERN FIZIKA.
A fény részecsketermészete
Az anyagok alkotórészei
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
Atomenergia.
Energia Energia: Munkavégző képesség Különböző energiafajták átalakulhatnak Energiamegmaradás: zárt rendszer energiája állandó (energia nem vész el csak.
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
A test mozgási energiája
A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET
Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by OTKA MB
Veszprémi Viktor Wigner Fizikai Kutatóközpont OTKA NK81447
Einstein és a relativitáselmélet
Hőtan.
Nukleáris képalkotás - detektorok, módszerek és rendszerek
2. AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron
Spektrofotometria november 13..
XX. századi forradalom a fizikában
Hullámok.
Az anyagszerkezet alapjai
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
FFFF eeee kkkk eeee tttt eeee tttt eeee ssss tttt s s s s uuuu gggg áááá rrrr zzzz áááá ssss.
A geometria optika világába nem illeszkedő jelenségek
Einstein és Planck A fotoeffektus.
Munka.
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
Az elektron hullámtermészete
Somogyvári Péter tollából…
A „tér – idő – test – erő” modell a mechanikában A mechanika elvei Induktiv úton a Maxwell-egyenletekig Áram – mágneses tér Töltés – villamos tér A villamos.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
Elektromágneses hullámok
Lendület, lendületmegmaradás
Úton az elemi részecskék felé
Máté: Orvosi képfeldolgozás1. előadás1 A leképezés tárgya Leképezés Képfeldolgozás Felismerés Leletezés Diagnosztizálás Terápia Orvosi képfeldolgozás Minden.
Mechanikai hullámok.
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebességváltozásának.
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Atomenergia.
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
Kvantummechanikai alapok
Hőtan.
Előadás másolata:

A fény kettős természete. Az elektron hullámtermészete.

A fény kettős természete: A fény hullámként terjed. Ezt bizonyítja a fény elhajlása, interferenciája. Az energiát viszont részecskeként, fotonokban szállítja.

A tömeg–energia egyenértékűség. Einstein-féle összefüggés! E=mc2 A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test nyugalmi energiája (E) megegyezik a tömeg (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával:

de Broglie-hullámhossz De Broglie hipotézise szerint minden anyag kettős természetű. A fénykvantumok és a fényhullámok közti kapcsolathoz hasonlóan más anyagra is teljesül, hogy l=h/p hullámhossz (de-Broglie hullámhossz) rendelhető hozzá, ahol h a Planck-féle állandó, p pedig a lendület. Gyakorlati jelentősége csak nagyon kicsi tömegű részecskékre van (pl. elektron).

Az elektrondiffrakciós készülék .