KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI BEVEZETŐ Minimális költség – maximális haszon példa

Golyva sóüzem q = 1 m3/s C = 100 000 mg/l Kék folyó (1000 m3/s, 25 mg/l)

Golyva sóüzem Másnap sörgyár Kék folyó

KÉRDÉSEK - Fog tisztítani Mr. Golyva. Mire törekszik KÉRDÉSEK - Fog tisztítani Mr. Golyva? Mire törekszik? Az egyéni hasznát maximálja! - Jogosulatlan gazdasági előnyhöz jut, miközben Mr. Másnap „issza” meg a levét aki kénytelen tisztítani és fizetni a felvízi szennyezésért: gazdasági „externália”! - A környezetgazdaságtan alapdilemmája a külső gazdasági hatás „internalizálása”. - Hogyan?

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK • Közös tulajdonos (vagy Környezetvédelmi Felügyelőség) • Környezeti szabályozás 1: adó (Pigou tétel) • Környezeti szabályozás 2: alku (Coase tétel)

Kék Folyó Környezetvédelmi Felügyelőség S T R A T É G I A Kék Folyó Környezetvédelmi Felügyelőség (közös tulajdonos) Másnap Sörgyár Golyva Sóüzem Felelősök A D A T O K

Az elfolyó víz kloridtartalmának csökkentése [R, %] Golyva sóüzem (elemzés) Az elfolyó víz kloridtartalmának csökkentése [R, %] Költség [ezer $] 25 164 50 808 75 2 050 100 3 980

KG(R) = 100*R2,3 A sóüzem tisztítási költségei Költség [ezer$] Eltávolítási hatásfok [R %]

Másnap sörgyár Kék folyó (kék?)

Másnap sörgyár A kievett víz sókoncentrációja a sörgyárnál [mg/l] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] 63 25 50 250 75 563 100 1 000 125 1 560

A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében Költség [ezer$] Km(CM) = 100*(CM)2 Koncentráció a folyóban (CM) [mg/l]

KÉK FOLYÓ:egy megoldás, két megközelítés Minimális költség számítása (gazdaságilag hatékony megoldás, minden egyéb pazarlás) Legnagyobb nettó haszon elérése (összes haszon - kibocsátás csökkentés költsége) Mi a gazdasági haszon? A sóüzem tisztítása miatt a sörgyárnál keletkezett költség-csökkenés, a sógyár költségeinek a figyelembe vételével A két megoldás azonos

ALAPADATOK Vízhozam adatsorok, az átlag vízhozam (KÖQ) 1000 m3/s A Kék folyó háttérkoncentrációja 25 mg/l

CM = ? Nyers szennyvíz: 100 000 [g/s] Tisztítás: Golyva sóüzem 100 000*(R[%]/100) = 1000*R [g/s] Golyva sóüzem Bevezetés: 100 000 – 1000*R [g/s] CM = ? Kék folyó Felvíz: 1000*25 [g/s]

Anyagmérleg készítése (konzervatív anyag, teljes elkeveredés) Ha a sógyár nem tisztít Cm=(1000*25 + 1*100 000)/1001 = 125 mg/l Általános esetben (R % -os tisztítás) CM = (1000*25 + (100 000 – 1000*R))/1001 CM = 125 - R

Km(R) = 100*(125-R)2 Km(CM) = 100*(CM)2 CM = 125 - R A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében Költség [ezer$] Km(R) = 100*(125-R)2 Km(CM) = 100*(CM)2 CM = 125 - R Koncentráció a folyóban (CM) [mg/l] 0 25 50 75 100 Sógyár eltávolítási hatásfoka [R %]

Összefoglalva A Kék folyó sörgyári szelvényének sókoncentrációja A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] Összes klorid ion terhelés a sóüzemből [mg/l] 125 100 100 75 25 75 50 50 50 25 75 25 100

A költségek minimalizálásának stratégiája: A klorid eltávolítás + víztisztítás összköltsége [ezer $] A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] A sóüzem klorid eltávolítási költsége [ezer $] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] 1 560 1 560 10 20 1 320 1 340 20 98 1 100 1 200 30 250 903 1 150 40 484 723 1 210 50 808 563 1 370 1 650 60 1 230 423 70 1 750 303 2 050 2 580 80 2 380 203 3 120 123 3 240 90 100 3 980 63 4 040

Hogyan is néz ki ez grafikusan? Költség [ezer $] Minimum ~ 30 % Sörgyár Sóüzem Tisztítási hatásfok [R, %]

Másképpen: a két költség összegének a minimumát keressük R függvényében (az első derivált zérus; a második pedig pozitív)

A haszon maximálása Haszon [ezer$] Haszon = költségcsökkenés Sóüzem költsége Maximum ~30 % Sörgyár haszna Eltávolítási hatásfok [R %]

TANULSÁGOK Közjavak - Nem gazdasági javak - Végtelen mennyiség (??) - Oszthatatlan, mindenkié, hasznuk közös Tiszta levegő, szép táj, biodiverzitás Közrossz: CO2, SO2 stb. szennyezés Potyautas: a hatékony felhasználás hiányzik Közlegelő: túlfogyasztás  külső gazdasági hatás  ki nem fizetett társadalmi költségek  externália A javak végesek, kié, ki ellenőrzi?

EGYÉNI DÖNTÉSHOZÁS CSAPDÁJA: biodiverzitás megóvása Tönkremegy (-1) Megörződik (+1) Összeg Hozzájárul -2 Nem járul hozzá (0) -1 +1

EXTERNÁLIÁK (E) Kék folyó: alvíz - felvíz Méhész és a gyümölcskert Erőmű Autópálya Telefonrendszer Dunántúli Középhegység (E) a harmadik személy jóléti függvényét módosítja (+/-), azt nem kötelezik a károk megfizetésére vagy a haszon kompenzálására, a hatás nem szándékos (??) Externáliák: reverzibilis és irreverzibilis

AZ EXTERNÁLIÁK HATÁSA Klasszikus piac: hatékony allokáció jön létre, amit az ár szabályoz (egyéni nyereség maximálása)  kereslet és kínálat egyensúlya Ezt Pareto optimumnak hívjuk: senki sem kerülhet egy csere során kedvezőbb helyzetbe, anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerülne Ez a piacelmélet csődöt mond, amennyiben a külső gazdasági hatásokat („túlcsordulás”) nem vesszük figyelembe A klasszikus közgazdaságtan „válsága”, egyén vs társadalom  környezetgazdaságtan Következmények: sok termelés, sok szennyezés, alacsony árak, nincsen ösztönző a redukcióra és az újra-hasznosításra

EXTERNÁLIA NÉLKÜL Haszon = Ár – Költség Az egyén ezt maximálja, azaz max [p·q – C(q)] ahol q – gazdasági aktivitás vagy output; p – egységnyi ár; C – költség. Innen p = C/q, az ár = határköltség (az output változáshoz tartozó költségváltozás, marginális költség, MC). Kék folyó, Golyva üzem: s – só, x – szennyezés. max [ps·s – Cs(s,x)] ps = Cs/s, 0 = Cs/x, a szennyezés ára 0!

KÉK FOLYÓ: KÖZÖS TULAJDONOS max [ps·s – Cs(s,x) – Cd(d,x)], d – sör mennyisége. ps = Cs/s, pd = Cd/d, 0 = Cs/x + Cd/x, megjelenik a tisztítás költsége (azaz a társadalmi költség), - Cs/x = Cd/x > 0, - MCs = MCd, egyéni, tiszta határhaszon = társadalmi, externális határköltség, Kevesebbet termel!

ÁLTALÁNOSAN: „optimális” externália (határhaszon: egységnyi termelés bővítés extra haszna) Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Externális határköltség KEH Q* Egyéni tiszta határhaszon HETH Qm A B C D

. Területek jelentése A B C D A+B+C magánhaszon maximuma A+B Externális határköltség K E H A B C D Egyéni tiszta határhaszon HETH Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Qm Q* A+B+C magánhaszon maximuma A+B magánhaszon társadalmi optimuma A társadalmi haszon maximuma C társadalmilag el nem ismert magánhaszon D magántevékenység társadalmi kára

EXTERNÁLIÁK KEZELÉSE: Pigou adó Költség Haszon A B C D Egyéni tiszta határhaszon HETH Externális határköltség K E H Gazdasági tevékenység (Q) Qm Q* t [HETH - t] „Optimális” szennyezési szinten: adó = externális határköltség

A KÉK FOLYÓ PÉLDÁJÁN max [ps·s - Cs(s,x) - t·x ], ps = Cs/s, pd = Cd/d, t = - Cs/x = Cd/x Pigou adó hiányosságai: - Tiszta piaci verseny? - Termeléssel nem biztosan arányos a szennyezés - Ismert? - Sok szereplő! - Szennyezési díj - Empirikus

EXTERNÁLIÁK KEZELÉSE: Coase tétel Q* Haszon Költség + haszon - kár - (kár) + (haszon) Tulajdonos Sógyár (szennyező) Sörgyár (károsult)

A COASE TÉTEL HIÁNYOSSÁGAI Sok szereplő Alku költségei? Hajlandóság? Alkalmazás: - Szennyezési jogok piaca (buborék elv) - ISO 14000 és EMAS

A KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI Határértékek és normák (kibocsátási, befogadó) Adó, díj és fajtái, birság Emisszió kiegyenlítés (offset) Ökocimke Támogatás, kedvezményes hitel Jogi eszközök Felelősségbiztosítás Mikor melyik? Keverék Ellenőrzés?