Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Fő jellegzetessége: Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) Fogalmi különbségek Tágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban – 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is) Iszlám Világ – 850 mó (világ 12%, de muszlimok fele) Szűkebb: Arab Világ Iszlám világ: 25 mó km2 (17%)  VR1 2 2

Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Afrika: Észak-Afrika Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): Atlasz-vidék Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia Szahara Közeli-Magreb: Líbia Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso Ázsia: Közel-Kelet Masrik (Arab Kelet): Arab-félsziget Termékeny Félhold Türk területek: Kisázsia Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán Előázsia: Irán, Afganisztán, Pakisztán 3 3

Nagy és kicsi: változatos méretű országok Terület: Nagy: Algéria 2,4 mó km2, Líbia 1,7 mó km2, Egyiptom 1 mó km2 , Törökország 780 ezer km2 Kisebb: Marokkó: 460 ezer km2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km2 Népesség Óriás: Törökország: Közel-Kelet legnépesebb állama 79 mó, Egyiptom 72 mó, Irán Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó 4 4

Egyenlőtlen benépesültség  kétarcú országok Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km2, ritkán lakott területek: Trópusi sivatag: Szahara Mérsékelt övi sivatagok De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta) Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus Népsűrűség: Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2, Tunézia : 61 fő/km2 Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2 5 5

Népességnövekedés Népességszám növekedése: Igen gyors: Líbia 2,6% Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország 1,5% (’50-es évek: 3%!), Algéria: 1,22% Lelassult: Tunézia: 0,99% Gyors népességnövekedés  fiatal országok Egyiptom: 34% 14 év alatti

Migráció, vendégmunkások Milliók vándorolnak külföldre Enyhít a magas munkanélküliségen Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét Kibocsátó országok: Pakisztán (NBr-ba) Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba) Atlasz-országok (Fro-ba) Közép-Ázsia (Oroszo-ba) Egyiptom Befogadó célországok: Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba) 1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab országokba Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba

Nemzetiségi összetétel Három fő nyelvi etnikai csoport Arab Türk Iráni Észak-afrikai arab országok nemzetiségei: Marokkó: arab (50%), berber (40%) Algéria: arab, berber (1/6), feketék Tunézia: arab, berber, európai (2%) Törökország nemzetiségei: XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Görögök (1923: népességcsere) Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam

Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád) Irányzatok Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben 9 9

Iszlám világ urbanizációja Iszlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben Medina: későbbi hatalmi központja Hagyományos központ: Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc) 350–800: világ legnagyobb városa Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Afrika–Európa találkozásánál) Kora középkor: Európa legnagyobb városa Legnépesebb arab város: Kairó: 8 mó AFR3. Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5 mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó Egyéb központok: ÉNy-Afr: Casablanca ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi (Benghazi): 700 ezer Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa Feltörekvő központ: Dubai

Koncentrált városhierarchia Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja 11 11

A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Kora ókor: több folyammenti civilizáció Nílus (Egyiptom) Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa Indus (mai Pakisztán) – magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske)

A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban és Törökországban) Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya Szuezi-csatorna: 3 Mrd t Hazautalások: 6–7 Mrd $ Szénhidrogének: Líbia, Algéria 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)