P ÓRUSOK A NÖVÉNYVILÁGBAN Készítette: Kocsis Tünde.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Eukarióta sejtek Maghártyával határolt sejtmag Sejtszervecskék
Advertisements

ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK Semmelweis Egyetem I. Belklinika.
7-8.óra: Sejtbiológiai ismeretek
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK
Sejtmag és osztódás.
Mi az a mikroorganizmus?
A glioxilát ciklus.
Összefoglaló feladatok
Sejtalkotók.
Sejtélettan 2011 masszőr évfolyam.
Növényi szövetek 1..
A sejtalkotók és működésük
Növényi szövetek.
Az emberi test felépítése A bőr és a mozgás szervrendszere
Az emberi test felépítése
A sejtalkotók felépítése és működése.
,,Az élet forrása”.
A növényi sejt.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
A glioxilát ciklus.
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái
A növények teste és életműködése
A SEJT.
A membrántranszport molekuláris mechanizmusai
3. Az idegsejtek kapcsolatai
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK
Az élő sejtek belső rendezettségi állapotukat folyamatosan fentartják. Ezt bonyolult mechanizmusok biztosítják, amelyek révén a sejt energiát von el a.
A sejtmembrán és sajátoságai
Génexpresszió (génkifejeződés)
Új irányzatok a biológiában Fehérjék szerkezete, felosztása
A sejtműködés jellemzése az elektromos töltések, áramok változásán keresztül Dr. Zsembery Ákos Budapest, október 10.
Golgi complex Dr. habil. Kőhidai László, egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2008.
Vezikuláris transzport
Növényi szövetek 1..
Nukleusz A sejt információs rendszere
A növények ásványianyag-felvétele
A tápcsatorna funkciói:
A növények táplálkozása
A növények vízháztartása
Nukleotid típusú vegyületek
Speciális működésű sejtek Általában: a soksejtű, szövetes élőlények sejtjei különleges feladatok ellátására módosulnak, vagyis felépítésük megváltozik.
Nyitott biologiai rendszerek
Sejtmag és osztódás.
AZ ÁLLATI ÉS A NÖVÉNYI SEJT ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A légzés fogalma és jelentősége
Sejtalkotók III..
A sejtalkotók I..
nukleoszómák (eukarióta)
Növények szervei 3. Hajtás levél.
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Testünk építőkövei.
Az élővilág legkisebb egységei
Sejttan.
Anyagforgalom a membránokon =
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok lipid-fázisának kb. felét pigmentek teszik ki a többi galaktolipid és foszfolipid kettősréteg (erősen telítetlen.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben). Sejthártya (plazmamembrán): Membrán szerkezetű sejtalkotó szerepe: Elválasztja, de egyben össze is köti a sejtet.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
A sejt mozgási rendszere. Citoszkeleton = Sejtváz Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) Feladat:
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
A sejtes szerveződés.
22.lecke Az állatok légzése
47. lecke A növények vízháztartása
Szervetlen vegyületek
A sejtmag szerkezete és működése I. Dr. habil. Kőhidai László
A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
A sejt szerkezete A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
Növényi szövetek 1..
OLDATOK.
Előadás másolata:

P ÓRUSOK A NÖVÉNYVILÁGBAN Készítette: Kocsis Tünde

pórusos anyagok nagy belső porozitás – nagy fajlagos felület növényi biológia: - sztómák (gázcsere) sejtbiológia: - nukleáris pórusok - ion-, vízszelektív nyílások

T RANSZPORTFOLYAMATOK passzív transzport - anyagvándorlás nem igényel energiát (ATP-t) - hajtóerő: koncentráció- és töltéskülönbségek - szabad transzport: molekulák egy részének szállítása nem igényel közvetítő molekulát → diffúzióval haladnak keresztül a membránon: ily módon jutnak át a membránokon az apoláris természetű lipidek illetve a légzési gázok (O 2,CO 2 ) - közvetett transzport: membránfehérjék biztosítják a transzportot a poláris molekulák számára a lipid réteg apoláris részét átjárhatóvá tehetik a membránon átérő c satornafehérjék → belsejükben poláris pórus → poláris anyagok diffúziója (ezeket használják a nagy hidrátburokkal rendelkező ionok, de léteznek vizet áteresztő csatornák is) aktív transzport - ATP bomlással jár - ellentétes anyagáramlás

S ZÁLLÍTÓ FEHÉRJÉK A PASSZÍV TRANSZPORTBAN Alapvetően két típusú membrántranszport, melyért integrális fehérjék (csatornák, szállító fehérjék, pumpák) felelősek– anyagszállítást végzik: csatornáknál az integrális fehérjék szelektív pórusokat képeznek: elektrokémiai potenciál gradiensnek megfelelően történik az anyagok diffúziója vannak olyan integrális fehérjék, amelyek a szubsztrát megkötése és felszabadítása során szerkezeti változáson mennek → szállító fehérjék: a szállítandó anyagot megkötik a membrán egyik oldalán és a másik oldalra szállítják

A NÖVÉNYI SEJT Alapvetően két részre tagolható: sejttest: citoplazma, sejtmag, színtestek, mitokondriumok sejtfal sejtmag – élő szervezetek túlnyomó többségében állandó sejtalkotó; feladata a nukleinsavak révén a sejt fejlődésének, az öröklődés és anyagcsere folyamatainak irányítása részei: sejtmaghártya, alapplazma, kromatin állomány, sejtmagvacska

S EJTMAGHÁRTYA sejtmaganyagot borítja kettős membránból áll, melyet magpórusok törnek át, akár a felület 10%-ában magpórus az a kapu, melyen keresztül a citoplazma és a sejtmag közötti anyagforgalom zajlik - feladata a kétirányú szelektív transzport lebonyolítása a két kompartment között. a magpórus másik szerepe a két membrán szerkezeti eltéréseinek fenntartása

S EJTMAGHÁRTYA pórusok száma változó, minél aktívabb a sejtmag annál több a pórus a pórusokat egy bonyolult, fehérjékből álló szűrőrendszer zárja el, amin keresztül csak meghatározott vegyületek juthatnak keresztül, ez a nyitó- záró egység szabályozza a makromolekulák szállítását a sejtmag és a citoplazma között

S EJTMAGHÁRTYA a pórusok általában átjárhatóak kb. 50 kDa alatti móltömegű fehérjék számára az anyagtranszport során az importálódó (exportálódó) molekulákat a pórus-komplex komponensei a szállító fehérjékkel képzett komplexeik formájában ismerik fel pórusokon keresztül jutnak ki például a sejtmagban képződött RNS molekulák, és lépnek be a sejtplazmából az ott kialakuló fehérjék

S EJTMAG FELÉPÍTÉSE ( ELEKTRONMIKROSZKÓPOS FELVÉTEL )

M AGPÓRUS külső átmérője kb. 100 nm a pórus belső, a tényleges csatornát jelentő átmérője kb nm a magpórust alkotó molekulák egy meglehetősen bonyolult szerkezetű pórus-komplexet alkotnak, amely több részből épül fel: - gyűrűk és küllők (a pórus vázát alkotják) - citoplazmatikus partikulumok és fibrillumok - a belső, nukleoplazmatikus oldalon lévő kosárszerű háló

M AGPÓRUS

A NUKLEÁRIS TRANSZPORT MECHANIZMUSA magpóruson keresztül többféle mechanizmussal juthatnak át a molekulák diffúzióval: perifériás, kisebb átmérőjű csatornákon, a kis molekulák, ionok, esetleg kis fehérjék (5000 Da vagy kisebb méretűek) aktív transzporttal: centrális nagy csatornába jutnak be és ki a molekulák

F ELSZÍNI PÓRUS ( SZTÓMA ) A levél alapszövetére jellemző a nagyszámú intercelluláris üregrendszer→ a levelet porózus testté teszi a levél mindkét oldalán bőrszövetbe ágyazott légzőnyílások → sztómák ezek a nyílások a gázcserében vesznek részt, azonban mint szabad felszíni pórusok lehetőséget adnak kívülről a levélbe jutó anyagok passzív felvételére is

S ZAMÁRFÜL SZTÓMA SEM KÉPE

A GÁZCSERE MECHANIZMUSA a sztóma a sejtlégzési-, és a fotoszintetikus gázcsere valamint a párologtatás fő helye a sztómakomplex központja a két zárósejt, melyek a légrést fogják közre - ez a rés a belső szövetek felé a légudvarral közlekedik a zárósejtek víztartalmától függően a légrés kinyílik vagy bezárul →lehetővé teszi a növények gázcseréjének és párologtatásának szabályozását

Köszönöm a figyelmet!

K ÉRDÉSEK Mi az integrális fehérjék funkciója és milyen típusok vannak? Mi a magpórus? Milyen mechanizmusok vannak a magpóruson keresztül? Milyen méretű a magpórus és milyen főbb részei vannak a pórus-komplexnek? Jellemezd a sztómát!

I RODALOMJEGYZÉK hub.org/article/ %2Fs http://link.springer.com.sci- hub.org/article/ %2Fs (megtekintés dátuma: ) http:// (megtekintés dátuma: ) Xhttp:// X (megtekintés dátuma: ) Hoffmann Borbála: Növénygenetika 2011 Ördög Vince-Molnár Zoltán: Növényélettan c. tantárgy jegyzet (26-34.oldal) 2009 Höhn Mária-Erős-Honti Zsolt: Növénytan 2011 ( oldal)

Á BRÁK [1] A_sejt_membranja (megtekintés időpontja: ) A_sejt_membranja [2] gia/biologia-11-evfolyam/a-sejtes-szervezodes/az-eukariota- sejtek-felepitese-ii (megtekintés időpontja: ) gia/biologia-11-evfolyam/a-sejtes-szervezodes/az-eukariota- sejtek-felepitese-ii [3] ogia_alapjai/ch05s03.html (megtekintés időpontja: ) ogia_alapjai/ch05s03.html [4] ejtmag.DOChttp:// ejtmag.DOC [5] kopos/ch02.html (megtekintés időpontja: ) kopos/ch02.html