és Gazdaságtudományi Egyetem OPTIKA Távcsövek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Bevezetés Definíció: Alapvető típusi: A távcső, azaz a teleszkóp „afokális” optikai rendszernek tekinthető: a végtelenből a végtelenbe képez le. Alapvető típusi: 1. Kepler- (csillagászati) távcső 2. Gallilei- (színházi) távcső 3. Terresztikus (földi) távcső

Optikai elemei szerint Bevezetés Optikai elemei szerint Lencsés távcső Tükrös távcső A lencsés távcsövek előnyei 1. A lencse kevésbé érzékeny az időjárás viszontagságaira, mint a tükör A tükrös távcsövek előnyei 1. Színhiba-mentesség 2. Nagyobb átmérők valósíthatók meg

Lencsés távcsövek

A Kepler-féle (csillagászati) távcső elve A teleszkópikus rendszer

A mező rekesz és a látómező látószöge

A nyílás rekesz

A távcsövek legfontosabb konstrukciós elemeinek helye

A távcső látószög nagyítása

A Galliei-féle (színházi) távcső elve Nem definiálható a látómező határoló blende és a kilépő pupilla helye

A terresztikus (földi) távcső elve

Tengelyen kívüli, végtelen távoli tárgy leképezése afokális optikai rendszer (Kepler-féle távcső) által Fordított állású kép

Tengelyen kívüli, végtelen távoli tárgy leképezése afokális optikai rendszer (Gallilei-féle távcső) által Egyenes állású kép

Tengelyen kívüli, végtelen távoli tárgy leképezése afokális optikai rendszer (terresztikus távcső) által

A távcső különféle nagyításai A látószög nagyítás (távcső-nagyítás) definíciója: G = tg w ’ / tg w A Kepler- és a Gallilei-féle távcső esetén: G = - (f ’obj / f ’okl) A terresztikus távcső esetében: G = - (f ’obj / f ’okl) * b

Terresztikus távcső sugármenete A képsíkokban mező lencsék helyezkednek el.

Terresztikus távcső sugármenete A képsíkokban mező lencsék helyezkednek el.

Tükrös teleszkópok -. Egy gömbtükör + egy síktükör a kifordításra - Tükrös teleszkópok - Egy gömbtükör + egy síktükör a kifordításra - Két gömb (vagy paraboloid/hyperboloid) tükrös rendszerek

Egy gömbtükörből + egy síktükörből álló rendszerek

Newton tükrös teleszkópja (1672) ( egy gömb- és egy síktükör alkalmazásával)

Martin-féle tükrös távcső (1740) ( egy gömb- és egy síktükör alkalmazásával, lencsés okulárral)

Herschel-féle tükrös távcső (1789) (Az objektív egyszerű gömbtükör, míg az okulár lencserendszerből áll)

Paraboloid tükör alkalmazása Extrém nagy átmérők valósíthatók meg. A Palomar-hegyi távcső paraboloid tükrének adatai: Átmérő: 5 m Fókusz: 16,7 m Relatív nyílás: 1 : 3,3 Elméleti feloldás: 0,03 szögmásodperc Pontszerű fényforrás képének nagysága: 20 mikrométer

Gregory rendszerű tükrös távcső (1661) (A főtükör paraboloid, a segéd tükör elliptikus)

Cassegrain rendszerű tükrös távcső (1672) (A főtükör paraboloid, a segéd tükör hiperboloid)

Cassegrain rendszerű tükrös távcső (1672) (A főtükör paraboloid, a segéd tükör hiperboloid)

Nasmith rendszerű tükrös teleszkóp (1851)

Schmidt távcső

Csillagvizsgáló Brno-ban

Egy csillagászati távcső legfontosabb szerkezeti elemei Fő távcső Célzó távcső Okulár Horizontális tengely Vertikális tengely Szögmérők Szögmérő skála leolvasók Ellensúly

Lencsés kép-fordító rendszerek

Egyszerű akromát lencse

Háromtagú szimmetrikus ragasztott lencserendszer

Két akromátból álló szimmetrikus rendszer, a kettő között „párhuzamos” nyalábok

Szálkereszt kialakítások (A céltárgyat ne takarja el a kereszt, ugyanakkor jól látható legyen)

Szálkereszt megvilágítása

Szálkereszt él-világítása

Példák távcső kialakításokra

Antik színházi távcső

Antik színházi távcső

Modern színházi távcső

Elegáns színházi távcső

Elegáns színházi távcső

Színházi távcső férfiaknak

Összecsukható színházi távcső

Összecsukható színházi távcső

Antik binokuláris távcső

Antik binokuláris távcső

Binokuláris távcső

Formatervezett binokuláris távcső

Formatervezett binokuláris távcső

Nagy nagyítású binokuláris távcső

Formatervezett távcső

Formatervezett binokuláris távcső

Modern binokuláris távcső

Formatervezett binokuláris távcső

Formatervezett binokuláris távcső

Formatervezett binokuláris távcső

Formatervezett binokuláris távcső

Monokulár

Monokulár

Monokulár

Monokulár

Földi távcső

Teleszkópikusan össze tolható földi távcső

Teleszkópikusan össze tolható földi távcső

Teleszkópikusan össze tolható földi távcső

Katonai távcső

Teleszkópikusan össze tolható földi távcső

Földi távcső állvánnyal

Földi távcső állvánnyal

Földi távcső állvánnyal

Földi távcső állvánnyal

Földi távcső állvánnyal

Földi távcső állvánnyal

Földi távcső állvánnyal

Földi távcső állvánnyal és célzó távcsővel

Földi tükrös távcső állvánnyal

Tükrös távcső állvánnyal és célzó távcsővel

Célzó távcső

Célzó távcső

Puska célzó-távcső

Modern lencsés távcső Nap-megfigyelésekre (Zeiss) (Objektív átmérő 150 mm)

Periszkóp távcső

Periszkóp távcső alkalmazása

Csillagászati távcső alkalmazása

Lencsés csillagászati távcsövek Refraktor sematikus rajza (balra) Lencsés csillagászati távcsövek Refraktor sematikus rajza (balra). A Chicago közelében lévő Yerkes Obszervatórium 102 cm nyílású lencsés távcsövét 1879-ben helyezték üzembe. Mind a mai napig ez a világ legnagyobb refraktora (jobbra).

Newton rendszerű tükrös távcső állvánnyal és célzó távcsővel Newton-rendszerű tükrös távcső sematikus rajza (balra). Gothard Jenő 254 mm nyílású Newton-féle tükrös távcsöve. A műszer 1874-ben készült a londoni Browning-cég műhelyében. Gothard 1881-ben vásárolta Konkoly Thege Miklóstól (jobbra).

Cassegrain rendszerű tükrös távcső Cassegrain-rendszerű tükrös távcső sematikus rajza (balra). A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium 60 cm tükörátmérőjű Cassegrain-rendszerű teleszkópja, Magyarország második legnagyobb távcsöve (jobbra).

Schmidt rendszerű tükrös távcső A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklósról elnevezett Csillagászati Kutatóintézetének 60/90 cm nyílású Schmidt-teleszkópja a Mátrában lévő piszkéstetői obszervatóriumban.

Csillagászati távcső

A Palomar-hegyi 5 m-es tükrös teleszkóp (A mechanika és az ellensúly irányából nézve)

A Palomar-hegyi 5 m-es tükrös teleszkóp (A főtükör irányába nézve)

V É G E