Elektromágneses rezgések és hullámok Készítette:Kápolnási Richárd

Elektromágneses rezgések Elektromágneses rezgéseket rezgőkörökben hozhatunk létre. Az ideális rezgőkör alkatrészei: Kondenzátor: Jellemző adat: kapacitás. A kondenzátoron felhalmozódó töltés és a feszültség hányadosa.

Rezgés,Hullám leírása Rezgés: Általánosságban rezgésnek nevezünk minden olyan fizikai jelenséget, amelynél a rendszert leíró jellemzők egy egyensúlyi érték körüli ingadozást mutatnak. Rezgés olyan rendszerben alakul ki, amelynek van tehetetlensége, és az egyensúlyi állapotából történő kitérítésre mindig az eredeti állapotának visszaállítására törekszik. Általában mechanikai rezgéseket tekintünk. Ha a visszatérítő erő arányos a rezgést végző tömeg kitérésével harmonikus rezgés alakul ki. A harmonikus rezgés jellemzőit szinusz függvény írja le. Szilárdtestbeni rezgés a testhang. Hullám: A hullám egy zavarási állapot továbbterjedése. Alapvetően akusztikai (hang) és elektromágneses hullámokat különböztetünk meg. A harmonikus rezgés által létrehozott zavarás továbbterjedése esetén harmonikus hullám alakul ki.

Rezgések Csillapítatlan Csillapított Periodikus Aperiodikus Kváziperiodikus

Elektromágneses rezgések Lenz-törvény: ha a tekercsben az áramerősség megváltozik, akkor a tekercsben olyan irányú feszültség keletkezik, amely csökkenteni igyekszik az áramerősség megváltozását. Tehát áramerősség-csökkenésnél az indukált feszültség növelni igyekszik az áramerősséget és fordítva.

Elektromágneses rezgések Tehát: a rezgőkörben elektromos és mágneses energia alakul át egymásba periodikusan, ugyanúgy, mint ahogy a harmonikus rezgésnél a helyzeti és a mozgási energia. A rezgés körfrekvenciája: Periódusideje: Frekvenciája: Minél nagyobb frekvenciájú rezgést akarunk létrehozni, annál kisebb kapacitású kondenzátorra és induktivitású tekercsre van szükségünk.

Kényszerrezgések Rezonancia Amplitudó Teljesítmény

Elektromágneses hullámok Ha a rezgőkör kondenzátorát kinyitjuk, akkor az elektromos erővonalak kilépnek a kondenzátoron kívüli térbe. Az elektromos térerősség periodikusan változik. A változó elektromos tér változó, rá merőleges síkban rezgő mágneses teret gerjeszt. A két hatás egymást fenntartja, „egymásra támaszkodik”, a hullámok eltávolodnak az antennától.

Az elektromágneses spektrum A sugárzás típusa Hullámhossztartomány, m Rádióhullámok 100-tól fölfelé Mikrohullámok 10-3 – 100 Infravörös (IR) 10-6 – 10-3 Látható fény ~10-6 Ultraibolya (UV) 10-9 – 10-6 Röntgen 10-12 – 10-9 Gamma 10-16 – 10-12 Kozmikus 10-12 alatt Elektromágneses hullámok.

Az elektromágneses spektrum A táblázattal kapcsolatos megjegyzések: - A látható fény hullámhossztartománya szűk, mintegy 380 – 760 nm. A röntgen- és a gamma tartomány átfed. A különbség a kettő között az, hogy a röntgensugár az elektronburokból, a gamma az atommagból ered. A tartományok határa természetesen nem éles.

Az elektromágneses hullámok néhány alkalmazási területe A sugárzás típusa Alkalmazási területek Rádióhullámok Hírközlés, MR képalkotás Mikrohullámok Mikrohullámú sütők, radarok, kémiai célú mikrohullámú készülékek Infravörös (IR) Hőtérképezés, gyulladások kezelése, helyi melegítés, fűtés Látható fény Világítás, lézerek, spektroszkópia Ultraibolya (UV) Bőrgyógyászat, szolárium

Az elektromágneses hullámok néhány alkalmazási területe A sugárzás típusa Hullámhossztartomány, m Röntgen Hagyományos röntgen, computer tomográfia, bőrgyógyászat, röntgenanalitika Gamma Sugárterápia, fémtárgyak átvilágítása, különböző mérőműszerek Kozmikus -