FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 2. Előadás Alapjelenségek-II. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB Szerszámkopás, éltartam A kopás mikrojelenségei: Makrojelenségek: kopásformák atomi- vagy kis méretekben játszódnak le tribológiai folyamatok abrazív kopás: a M kemény részecskéi [1] adhéziós kopás: homloklapon, hátlapon diffúziós kopás: magas hőmérsékleten [2] oxidációs kopás: > 700 C (keményfém: Co) [3] Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Szerszámkopás, éltartam Hátfelületi kopás (VB) Hátkopás képe: Bevonatos keményfém váltólapka elsősorban rideg anyagoknál (pl. öntöttvas) főként simításnál az él mentén változik a mérete a leggyakoribb kopásforma! Értelmezése, méretei: Hátlapkopás Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Szerszámkopás, éltartam Kráteres kopás (KT, KB) Kráterkopás képe: a szerszám (lapka) homloklapján elsősorban szívós anyagoknál (főként acél) főként nagyoláskor alakul ki edzett acélok (HRC>50) PCBN-nel végzett simító és finomesztergálásakor is gyakori Bevonatos keményfém váltólapka kráter Értelmezése, méretei: KT - kráter mélység (kolk tiefe), mm KB - kráter szélesség (kolk breite), mm Hátlapkopás Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Szerszámkopás, éltartam A kopás időbeli alakulása A kopás és az éltartam kapcsolata kezdeti kopás: 1 - 2 perc alatt kialakul (a) állandósult kopás: egyenletes kopásnövekedés (b) túlkopás: a szerszám tönkremeneteléig (c) Növekvő forgácsolósebesség degresszív kopásintezitás: a kopásváltozás üteme csökken (d) progresszív kopásintentizás: a kopásváltozás üteme növekszik (e) VBmeg Kopásgörbe: a kopás időbeli alakulása c b a Éltartam: a megengedett kopás (VBmeg) eléréséig forgácsolásban töltött idő. d e Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB Szerszáméltartam Éltartamot befolyásoló tényezők Éltartam - modell m Munkadarab (HB, Rm, stb.) Forgácsolási adatok (vc , f, a) Éltartam, T, min Szerszám (,  , r , stb.) Egyéb (kopás, HKF) Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB Felületminőség Definíció: a felületminőség komplex fogalom, amely a megmunkált (forgácsolt, alakított stb.) felület mikrogeometriai jellemzőit (érdesség, hullámosság), valamint a a felület alatti, meghatározott vastagságú réteg - szövetszerkezeti módosulásait (pl. köszörülés) - mikrokeménységének megváltozását (kilágyulás, felkeményedés) - maradófeszültség kialakulását (húzó- vagy nyomó jellegű) - elektromos, - mágneses, illetve - vegyi (korróziós) tulajdonságainak módosulását tartalmazza. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

FELÜLETI MIKROGEOMETRIA - SZŰRÉS Profil-adatok Profil-adatok (Teljes profil) Profil-adatok Hullámosság Érdesség Teljes profil Szűrés Hullámosság Érdesség Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

ÉRDESSÉGI JELLEMZŐK CSOPORTOSÍTÁSA Magassági paraméterek Átlagos: Ra, Rq, Rz, Maximális: Rt, Rm, Rp.. 2. csoport: Hosszirányú paraméterek Átlagos: RSm, RS Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

3. csoport: alaki (formai) paraméterek ÉRDESSÉGI JELLEMZŐK CSOPORTOSÍTÁSA 3. csoport: alaki (formai) paraméterek Mert ezen felületeknek az átlagos érdességük AZONOS! Miért szükségesek? Az amplitúdó-sűrűségfüggvény jellemzői: Rsk, Rku, stb. Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

Felületi érdesség - forgácsoláskor A forgácsolt felület elméleti (kinematikai) érdessége a szerszám élének nyoma a darabon csak az előtolás és a csúcssugár értékétől függ a valós felületi érdességnél általában sokkal kisebb hasznos összefüggések: Re Nagyoló esztergálás: Simító esztergálás: Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

A FELÜLET VÁLTOZÁSA FORGÁCSOLÁSKOR Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB Felületi érdesség Az elméleti és a valós érdesség kapcsolata Munkadarab: C60 (ötvözetlen szerkezeti acél) Forgácsolási körülmények: a = 1 mm; szárazon Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

FELÜLETI RÉTEG – ALAKVÁLTOZÁSI ZÓNÁK - FELKEMÉNYEDÉS A FORGÁCSOLT FELÜLET ÉS A TOPOGRAFIKUS KÉP Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Palásti Kovács Béla

Felületminőség: rétegtulajdonságok A köszörülés példáján vizsgálva: Mikrokeménység változás Edzett acél köszörülésekor két gyakori eset: 1.) elégtelen hűtés: felületi kilágyulás 2.) túlzott hűtés: a felületi réteg a kilágyulást követően újraedződik (kritikus lehülés) Kedvezőtlen maradó feszültség Edzett acél köszörülésekor: az egyenlőtlen hődilatáció és a martenzit-bomlás miatt húzó maradó feszültség alakul ki, ezért az alkatrész élettartama lecsökken (terhelés szuperponálódás). Rétegmélység, m Maradófeszültség, MPa Húzó Nyomó Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB

Köszönjük figyelmüket ! Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB