Az amerikai félperiféria: Latin-Amerika dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon szempontok Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia kiterjedés Hosszúkás, nagy távolságra elnyúló kis területű É–D (Rio Grande–Tűzföld) Ny–K (Atlanti-óc.–Közép-Ázsia) ókor fejlett centrumok indián birodalmak: inka, maja, azték Egyiptom, Mezop, Perzsia (Róma) Angkor–Khmer Királyság gyarmatosító viszonylag homogén heterogén spanyol, portugál török (európai) ma Félperifériák, eltérő közeli centrumok vonzásában centrum: É–Am centrum: Európa centrum: K-Ázsia nyelv homogén főleg arab vallás katolikus iszlám ágazat egytermék export CH vagy semmi eltérő szintek 2 2

Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

Latin-Amerika fogalma, lehatárolása Észak- (Angol-) és Latin-Am. Latin-Amerika: Társadalomföldrajzi kategória (közös történelmi, nyelvi és kulturális örökség) Északi határa: Mexikó–USA határa (Rio Grande folyó) 20,5 mó km2 (V14%) 600 mó fő (V9%) Részei Dél-Amerika Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség) 4 4

Latin-Amerika belső tagolódása Észak-Amerika (Angol-Amerika) Latin-Amerika Közép-Amerika Middle Am. Mexikó Földhíd - Central Am. Karib-térség Dél-Amerika Közép-Amerika = „Middle-America” ≠ „Central-America”

Hasonló történelmi múlt 3-as osztatú történelem Prekolumbián időszak Gyarmati korszak (XVI- sz-tól) Függetlenedés (XIX. sz-tól) Kuba speciális helyzete (1959-től) 6 6

Társadalomtörténet 1. Prekolumbián időszak Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) Városaik világviszonylatban óriásiak voltak Azték Birodalom: központja Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) Teotihuacan Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) Inka Birodalom: Andok országai Hatásuk ma is meghatározó: mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett indián civilizációk 7 7

Társadalomtörténet 2. Spanyol gyarmati uralom Korai gyarmatosítás Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság Kuba, 1492: Kolumbusz (Fontos „logisztikai központ”  kései függetlenedés) Mexikó, 1519: Hernán Cortés Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) Panama nem volt része: Kolumbia része Fontos terület: „spanyol korona ékköve”: világ ezüstkivitelének 2/3-a Függetlenedés: 1821 Dél-Amerika: Perui Alkirályság XVIII. sz.: kivált belőle Új-Granadai és La Platai Főkormányzóság Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h. 46°) 8 8

Világgazdasági szerep a gyarmatosítás idején Merkantilizmus: Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra Anyaországi spanyolok érdeke: iparcikkek piacainak vámvédelme Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok Ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonása centrumba  alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt 9 9

Társadalomtörténet 3.: függetlenség, de USA befolyása Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok Argentína: 1811 Mexikó, Közép-amerikai Államok Szövetsége (5 állam): 1821 Nagy-Kolumbia (Panama, Kolumbia, Ecuador) Nem latin államok: késői függetlenedés (pl. Belize: brit ter. 1981-ig) Zűrzavaros időszak Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció Forradalom (Mexikó 1911–1921, Kuba: 1959), USA-ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994) 10 10

A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 12 12

Népesedési folyamatok a XX. század közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) Magas születési és halálozási ráta Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka) Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) Demográfiai olló kinyílása, védőoltások Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb (már 1820-tól) 13 13

III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X 2003: 530 millió (V8,4%) Tetőpont: 1950–1960-as évek Centruma Földhíd: 1940-1970 között több mint 2X (7  16,3 mó) Costa Rica: biológiai maximum Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta jelentős csökkenése (főleg csecsemőhalandóság)  születéskor várható élettartam növekedése Magas termékenységi arányszám Hivatalosan nem korlátozták Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség, nagy család, mint termelési egység 14 14

Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ nagytérségeiben 1950-2000 Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html 15 15

IV) A népességrobbanásból való kilábalás Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰ Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Fiatalos korszerkezet Alacsony nőtöbblet 16 16

Emberfajták nagyfokú keveredése Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak 17 17

Népesség térbeli eloszlása Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket Sűrűbben lakott Max: Antillák Trópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerparton Ritkábban lakott Amazonas-medence, hegyvidékek 18 18

Gyors urbanizáció a XX. század második felében Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI 19 19

A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig Forrás: ENSZ 20 20

Urbanizáció Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás 21 21

A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ 22 22

A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

Gazdasági fejlődés 1880-as évektől 1930-as évektől 1950-es évektől Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás) 24 24

Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok Kevés a művelt terület (8%) Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundium–minifundium, Peon-rendszer Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) –kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido tulajdonforma Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan Magassági övezetek 25 25

Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény tierra helada hideg föld gazdaságilag alig hasznosítható tierra fría hűvös föld kb. 4000 m-ig búza, kukorica tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot tierra caliente forró föld 1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília 26 26

Az agrárium stratégiai ágazat Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol 27 27

Cukornád Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

Egyéb termesztett növények Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék Kuba: jobban fejlődnek Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra Brazília Fűszerek: Szegfűbors: Jamaica Szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója Brazília: Paraná, campo cerrado Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) 29 29

Erdőgazdálkodás és állattenyésztés Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés Mexikó 30% Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína Halászat: Kuba, Mexikó 30 30

Mezőgazdaságon kívüli ágazatok Bányászat (szén hiányzik) Színesércek: Mexikó, Andok Vasérc: Brazília Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó) 31 31

Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása USA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Andok országai (ANDEAN) 32 32