Földrengések

Földrengés jelentése és okai: A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok. Ezek a keletkezési pontból(földrengés hipocentruma), gömbhéjszerűen terjednek minden irányba.

a 70 km-es mélységig keletkező rengéseket sekély mélységű rengéseknek hívjuk; - a 70–300 km között való rengéseket közepes mélységű rengéseknek hívjuk ; - a 300 km alatti rengéseket mély fészkű rengéseknek nevezzük. A földrengés során több fajta hullám keletkezik és ezeket két fő csoportra oszthatjuk: Térhullámok (ezek a Föld belsejében is terjedhetnek) Felületi hullámok (ezek csak a Föld felszínén terjednek)

Hatásai: A földrengések nagyon sokféleképpen tudnak az emberi életben kárt tenni. A földrengések hatására keletkező másodlagos hatások sokszor rombolóbbak, mint a földrengés. A földrengés elsődleges hatása a lökéshullámok okozta, másodlagos hatás a földrengés hatására keletkező természeti jelenségek, pl: a cunami.

A földrengés kiválthat más természeti jelenségeket is: földcsuszamlásokat, hegyomlásokat. A földrengés lökéshullámainak hatására bizonyos talajtípusok elveszthetik szilárdságukat, ez az úgynevezett talajfolyósodás jelensége, amely károkat okozhat.

Földrengéshullámok fajtái: A térhullámok lehetnek: Longitudinális hullámok Transzverzális hullámok A felületi hullámok lehetnek: Rayleigh-típusú hullámok Love-típusú hullámok

A térhullámok fajtái: Longitudinális hullámok jelölés: p(primer hullámok) A hullámban a részecskék terjedési iránya ugyanaz a hullám haladási irányával. A szeizmogramokon ez a hullám jelentkezik először. Összehúzódás és kitágulás szakasz követi egymást.

Transzverzális hullámok (s(szekunder)): A szeizmogramon a p hullámok után jelentkezik. Ebben a hullámban a részecskék terjedési iránya merőleges a hullám haladási irányára. Ezek a hullámok terjednek a Föld belsejében is, és a különböző sűrűségű anyagokban különböző sebességgel haladnak.

A felületi hullámok fajtái: - Love-típusú hullám: ebben a hullámban a részecskék a hullám síkjában mozognak. A sebessége általában nagyobb, mint a Rayleigh típusú hullámé.

Rayleigh-típusú hullámok: a hullámban a részecskék terjedési iránya merőleges a hullám haladási irányára. A hullám a Föld felszínén halad, és akár szemmel látható, mert az autók le-fel mozognak a hatására.

Földrengések erőssége: Richter-skála: a földrengés erősségét egy logaritmikus skála szerint határozza meg. Mercalli-skála: ez a 12 fokozatú skála a földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le. Európai makroszeizmikus-skála: a Mercalli-skála továbbfejlesztett és Európában használt változata. Maximális talajgyorsulás: a földrengés erősségét jellemzi egy adott területen.

A földrengések mérése A földrengések erősségének mérésére szeizmográfokat használnak. A jeleket felerősítik és papírra vagy számítógépre rögzítik.

Érdekességek Főleg a nagyobb rengések előtt és alatt létrejövő jelenség a földrengésfény, melynek keletkezési mechanizmusát még nem ismerjük. A legnagyobb magnitudójú (Richter-skála szerinti 9.5-ös) földrengés 1900-tól napjainkig Chile-ben 1960-ban volt, halottak száma 1655 fő volt, 3000 ember megsérült és 2 millióan váltak hajléktalanná. Japánban átlag ötszáz földrengést jegyeznek fel évenként.

Vége