Decentralizált energiaellátás Alapfogalmak, alapelvek

Decentralizált energiaellátás Mi a decentralizált energiaellátás? a fogyasztóhoz közeli telephely többféle nemesített energiahordozó (poligeneráció) energiakereskedelm (ad/vesz)

Műszaki megvalósítás kis teljesítményszinteken gázmotor, mikrogázturbina hőhasznosítással, közepes teljesítményszinteken gázturbina hőhasznosítással, nagy teljesítményszinteken gázturbina hőhasznosítással

Műszaki megvalósítás

Decentralizált energiaellátás Szempontok, feltételek: fogyasztói igények (helyi és távoli) nagysága és időbeli lefolyása; energiarendszerekhez (villamos, gáz- és távhőhálózat) való csatlakozási lehetőségek; környezetvédelmi feltételek (emisszió és immisszió határértékek); energiaértékesítési feltételek (átvételi kötelezettség, hatósági árak stb.), társadalmi elfogadottság az adott (mikro)környezetben.

Rendszerkapcsolatok autonóm energiaellátás, amikor a fogyasztó minden energiaigényét – beleértve az alapenergia-hordozókat is – maga elégíti ki, félautonóm energiaellátás, amikor a fogyasztó alapenergia- hordozót vásárol, a nemesített energiahordozó igényét teljesen vagy döntő mértékben maga elégíti ki, integrált, azaz csatlakozás a központosított energiahálózatokhoz, a fogyasztó nem üzemeltet energiaátalakító technológiát, a vásárolt energiahordozókat használja fel.

Félautonóm és integrált rendszerek Műszaki megvalósítási lehetőségek „konvencionális”, fosszilis bázison: gázmotoros blokkfűtőerőmű, mikrogázturbina, mikrogázturbina hőhasznosítással, forróvízkazán és villamosenergia vételezés a hálózatról. megújuló bázison: napenergiás (mikro)erőmű, geotermális hő- és villamosenergia-ellátás biomassza és hulladékhasznosítás

Döntési szempontok Elsődleges döntési kritériumok: ellátásbiztonság (mennyiség, minőség, folyamatosság) gazdaságosság (legkisebb költség) Megvalósítás (beruházás) módja fogyasztó = beruházó & üzemeltető fogyasztó = vásárló, beruházó & üzemeltető fogyasztótól független

Félautonóm rendszer Rendszermodell (fosszilis bázis)

Félautonóm rendszer Rendszermodell (megújuló bázison): Készítsük el közösen!

Félautonóm rendszer Üzemviteli stratégia önellátó-terheléskövető alapüzemű (környezetfüggő)

Üzemviteli stratégiák Önellátó-terheléskövető stratégia előnyei: energiahordozó mennyiség a fogyasztással arányos, a szennyezőanyag kibocsátás alacsony értéken tartható, tartalékképzés, a segédanyagok költségei kisebbek, kisebbek az energiahordozó kereskedelemmel járó adminisztrációs és egyéb terhek, a villamos hálózat alacsonyabb feszültségszinten olcsóbban kiépíthető, a villamos átviteli és biztosítóberendezések olcsóbbak.

Üzemviteli stratégiák Önellátó-terheléskövető stratégia hátrányai: tranziensek következtében az elhasználódás nő, a maradó élettartam és a megbízhatóság csökken, a karbantartási költségek magasabbak, a kihasználtság alacsony, igen pontos menetrend-tervezést tesz szükségessé, menetrendtől való eltérés esetén a vételezés többletköltséget eredményez.

Üzemviteli stratégiák Alapüzemű stratégia előnyei: a folyamatos üzem  nagyobb megbízhatóságára, a termelt többlet energia értékesítéséből származó bevétel fedezi a többlet gázfogyasztás költségeit, a karbantartás előre tervezhetővé válik, kiszámítható (tervezhető) menetrend, az átállás nem igényel beruházást (abban az esetben, ha a hőkiadás nem korlátozott).

Üzemviteli stratégiák Alapüzemű stratégia hátrányai: nagyobb kihasználtság  több karbantartás (!), az üzemeltetés költségei (segédanyagok) növekednek, több szennyezőanyag kibocsátás, hőkiadási problémák.

Ellátásbiztonság Célkitűzés Jellemzés, értékelés minden időpillanatban megfelelő mennyiségű és minőségű energia(hordozó) szolgáltatása. Jellemzés, értékelés mennyiség, minőségi paraméterek, megbízhatóság (kiesési valószínűség, üzemszünet stb.)

Ellátásbiztonság Az ellátásbiztonság komplexitása energiaellátás összetett rendszerben korlátozott helyettesíthetőség rendszerelemek eltérő megbízhatósága kockázatok: bemenő (primer) energiahordozó rendelkezésre állása rendszer(elemek) megbízhatósága primer eh. rendelkezésre állás  diverzifikáció megbízhatóság  karbantartás

Ellátásbiztonság Az ellátásbiztonság komplexitása (folytatás) ellátásbiztonság   gazdaságosság (beruházás!) fogyasztói érzékenység (mennyiség, minőség, rendelkezésre állás) ellátásbiztonság szintje függ az energiahordozótól tárolhatóság, készletezhetőség

Félautonóm rendszerek ellátásbiztonsága Befolyásoló (meghatározó) tényezők: a vezetéken érkező energiahordozók rendelkezésre állása; az energiaátalakító technológiai berendezések rendelkezésre állása; az elosztóberendezések és átviteli hálózat megbízhatósága.