Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Fő jellegzetessége: Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) Fogalmi különbségek Iszlám közösségek a Föld országaiban (tágabb) – 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is) Iszlám Világ – 850 mó (világ 12%, de muszlimok fele) Arab Világ (szűkebb) Iszlám világ: 25 mó km2 (17%)  VR1 2 2

Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Afrika: Észak-Afrika Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): Atlasz-vidék Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia Szahara Közeli-Magreb: Líbia Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso Ázsia: Közel-Kelet Masrik (Arab Kelet): Arab-félsziget Termékeny Félhold Türk területek: Kisázsia Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán Előázsia: Irán, Afganisztán, Pakisztán 3 3

Egyenlőtlen benépesültség Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km2, de népesség erőteljes földrajzi koncentrációja Sűrűbben lakott területek: Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger Termékeny folyómenti területek: Nílus, Eufrátesz, Tigris, Amu-darja, Szír-darja, Indus Ritkán lakott területek: Szahara Mérsékelt övi sivatagok 4 4

Kétarcú országok Líbia Egyiptom Tengerpart: 2 centrum Sivatag: Szahara-i tábla Egyiptom Tengerpart + Nílus 1 centrum (Delta) Sivatag: Szahara-i tábla

Népességföldrajz Népesség egyenlőtlen eloszlása Líbia: 2 sűrűn lakott tengerparti terület (Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten) + ritkán lakott Szahara Egyiptom: 2 sűrűn lakott terület (Nílus-delta, Nílus-menti terület) + ritkán lakott Szahara Gyors népességnövekedés – fiatal ország (34% 14 év alatti) Etnikailag meglehetősen homogén Vendégmunkások Vallás: szunnita mohamedán

Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád) Irányzatok Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben 7 7

A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Kora ókor: több folyammenti civilizáció Nílus (Egyiptom) Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa Indus (mai Pakisztán) – magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske)

A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya Szuezi-csatorna: 3 Mrd t Hazautalások: 6–7 Mrd $ Szénhidrogének: Líbia, Algéria 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)

Észak-Afrika országai Hasonlóságok: Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara hatása Tőkeszegénység, szakemberhiány Bányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékek Különbségek: Marokkó: feudális maradványok, konzervatív Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció 10 10

A „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

Ókor Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök Alexandria (Kleopátra) Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek

Középkor, újkor Arab uralom (VIII. sz.) Kézműipar, kereskedelem Kairó: kalifátus központja XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) Jelentősebb vezető: Mohamed Ali Részleges függetlenség Gyapot, öntözés

Észak-Afrika újkori gyarmatosítása Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia Nemzetközi igazgatású város: Tanger Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok 1911–1912: olasz-török háború XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta központjuk Kufra 14 14

Önállósulás útján Egyiptom Líbia 1922.: királyság Líbia II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás Háború után: ENSZ gyámság 1951.: 3 tartományból független királyság I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság)

Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság Nasszer 1970-ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon Zöld Könyv Tanácsrendszer Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok Algéria: FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom 1973: arab-izraeli háború 1979: béke Izraellel Líbia Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) Terrorista és gerillaszervezetek támogatása Lockerbie-katasztrófa (1992) Tömegpusztító fegyverek

Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában 18

Nagy és kicsi Ter. Nép. Néps. Népnöv. Nagy: Algéria 2,4 mó, Líbia 1,7, Egyiptom 1 mó km2 Kisebb: Marokkó: 460 ezer km2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km2 Nép. Óriás: Egyiptom 72 mó Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó Néps. Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2, Tunézia : 61 fő/km2 Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2 Népnöv. Igen gyors: Líbia 2,6% Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Algéria: 1,22% Tunézia: 0,99% 19 19

Koncentrált városhierarchia Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja 20 20

Legnépesebb városok Kairó: 8 mó (ev. 15 mó) AFR3. Alexandria: 4 mó AFR5. El-Giza (Gizeh): 2,5 mó Tripoli: 1,1 mó Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó Bengázi (Benghazi): 700 ezer

Marokkó Maghreb-el-Aksza Alkotmányos monarchia (király) Nemzetiségek: arab (50%), berber (40%) GDP/fő: 4300$ (mg. 22%, ip. 36%, szolg. 42%) Bányászat: foszfát Fejletlen kohászat, gépipar Vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) 22 22

Algéria Köztársaság Nemzetiségek: arab, berber (1/6), feketék GDP/fő: 7200$ (mg. 10%, ip. 60%, szolg. 30%) Bányászat: kőolaj, földgáz, vasérc Vegyipar Fejletlen ipar 23 23

Tunézia Nemzetiségek: arab, berber, európai (2%) GDP/fő: 7600$ (mg. 14%, ip. 30%, szolg. 56%) Élelmiszeripar (malomipar) Bányászat: foszfát, kőolaj (vasérc) Kohászat, gépipar Vegyipar Kézművesipar, turizmus 24 24

Foglalkoztatási szerkezet: Líbia és Egyiptom A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mg Mezőgazdaság: L 18% E 32% Bányászat, ipar: L 30% E 17% Szolgáltatások: L 52% E 51% Magas munkanélküliség: Egyiptom Sok vendégmunkás (1 millió egyiptomi Líbiában)