Atomok az Okkult Kémia alapján A Teremtés Építőkövei Miskolczi Gábor, Magyar Teozófiai Társulat www.teozofia.hu

MOttó A Teozófiai Társulat három célja: Megalkotni az emberiség egyetemes testvériségének egyik magvát nemzetiségi, vallási, társadalmi osztálybeli, nemi és faji megkülönböztetés nélkül. Támogatni a vallások, bölcseletek és tudományok összehasonlító tanulmányozását. Kutatni a természet még fel nem ismert törvényeit és az emberben rejlő erőket.

Témakörök Az atom fogalma és némi “atom-történet” Tisztánlátói kutatások kezdete A hidrogén család gáz és éterikus szinteken Világunk fizikai síkjának szerkezete, anuk, koilon Néhány összetettebb elem felépítése Vegyületek Tisztánlátói kutatások összefoglalása Összevetés modern tudományos eredményekkel

Az atom fogalma és némi “atom-történet” Atom=“tovább nem osztható” Fogalom eredete: ókori Görögország és India Újra felfedezése: XIX. századtól kezdve J. Dalton (1808): atomok ->vegyületek J. J. Thomson (1897): elektron,”szilvapuding” modell J. Rutherford (1909): atommag, egyszerű „bolygó modell” As per the lecture given by John Dalton in 1803, in the Royal Institution (London), atoms of one element differed from those of other elements by their relative weights. Following are some of the important points, proposed by John Dalton in his atomic theory: All elements are made up of tiny indivisible particles, known as atoms J. Dalton: Atoms of the same element are identical with respect to their weights Atoms of different elements are different from each other and can be identified by their relative weights Atoms can neither be divided into smaller particles nor destroyed Chemical reactions occur due to the rearrangement of the atoms Atoms combine in the ratio of whole numbers such as 1:1, 1:2, 2:3 etc. Atoms of two or more different elements combine together to form chemical compounds In 1808, John Dalton published a list of elements along with their atomic weights in his 'New System of Chemical Philosophy', for which he received the Royal Medal in 1826. He referred the masses of elements as weights. Since then, chemists used either 'atomic weight' or 'atomic mass'. In spite of the fact that there are some flaws in his work (for example, the atomic weight of oxygen that he had assigned was 7) John Dalton was the pioneer who had given a pathbreaking view to future experimentations. In order to honor his work, scientists referred one atomic mass unit as 'Dalton' (abbreviated as Da) for many years. J.J. Thomson: In Thomson’s "Plum Pudding Model" each atom was a sphere filled with a positively charged fluid. The fluid was called the "pudding." Scattered in this fluid were electrons known as the "plums." The radius of the model was 10-10 meters.

Az atom fogalma és némi “atom-történet” N. Bohr (1913): Az atom első kvantum modellje Bohr Model: In the Bohr Model the neutrons and protons (symbolized by red and blue balls in the adjacent image) occupy a dense central region called the nucleus, and the electrons orbit the nucleus much like planets orbiting the Sun (but the orbits are not confined to a plane as is approximately true in the Solar System). Soddy (and Rutherford): Soddy realized that the anomalous behaviour of radioactive elements was because they decayed into other elements. This decay also produced alpha, beta, and gamma radiation. When radioactivity was first discovered, no one was sure what the cause was. It needed careful work by Soddy and Rutherford to prove that atomic transmutation was in fact occurring. Schrödinger: In his model, instead of knowing the position and momentum of an electron, the equation gives a wavefunction for the electron. This is a mathematical description of where the electron can be, but says nothing at all about where it actually is In fact, in the quantum mechanical model you cannot say where the electron is to perfect precision: you can only give a probability that it is at a certain point. The solution of the Schrodinger equation for the hydrogen atom is somewhat complex. The result is a series of possible wavefunctions, called orbitals, so named because they are similar to classical orbits but only describe areas of space the electron can be in. F. Soddy (1913): Izotópok felfedezése E. Schrödinger (1926): Az elektron hullámtermészete

Az atom fogalma és némi “atom-történet” W. Heisenberg (1927): ~féle bizonytalansági elv és hullám-mechanikai atom modell R. Mulliken (1932): Atomi pálya (atomic orbital) modell Heisenberg model: The Heisenberg Uncertainty Principle says - loosely - that you can't know with certainty both where an electron is and where it's going next. (What it actually says is that it is impossible to define with absolute precision, at the same time, both the position and the momentum of an electron.) That makes it impossible to plot an orbit for an electron around a nucleus. Is this a big problem? No. If something is impossible, you have to accept it and find a way around it. On Atomic orbital model, see e.g. http://www.chemguide.co.uk/atoms/properties/atomorbs.html or http://en.wikipedia.org/wiki/Atomic_orbital

Az atom fogalma és némi “atom-történet” M. Glenn-Mann, G. Zweig (1964): Hadronok és a kvark modell és még leptonok, antianyag, pozitron, antiproton, sötét anyag… Egyre „durvább”, invazív vizsgálati módszerek, csillagászati összegek kutatásra. Vajon „kínzás” nélkül is így viselkednének az alkotórészek? És tényleg ilyen zsibbasztóan bonyolult mindez? Vagy a sokféle jelenség még elfedi az elvet?

Tisztánlátó atom-kutatások – a Módszer Speciális fajta tisztánlátás, az ősi indiai jóga-leírások „8 Tökéletesség”-éből (siddhi) az első: A megfigyelő méretének tetszőleges arányú csökkentése, akár atomi méretekre (ellenkező irányban, végtelen méretűre növelés is lehetséges). A megfigyeléshez a pörgő részecskék lelassítása az „akaraterő különleges fajtájának” felhasználásával.

Az első Próbálkozás… 1895. London, baráti kérésre: arany atomon C.W.L.: „ rengeteg alkotórészből áll, túl bonyolult ahhoz, hogy le tudjam írni”. Ismételt próbálkozás: „valami kisebb atomsúlyú elemmel, pl. Hidrogénnel?”

A Hidrogén atom, ahogy C.W.L. lEírTa Az atom… 6 kisebb összetevőből áll Tojásdad formájú Nagy sebességgel pörög hossztengelye körül, miközben Pulzál A 6 összetevő... Maga is hasonló mozgást végez, 2* 3-as csoportba rendeződik. Ezek nem felcserélhetők, de tükörképei egymásnak. Mindegyike 3, tovább nem bontható részből áll: Végső Fizikai Atom, Anu. Nem egyformák, Anu-ik 2-ben egy vonalba, 4-ben háromszög alakba rendeződnek. Hidrogén – 18 Anu

A Hidrogén atom, ahogy C.W.L. lEírta 1932-es megfigyelés: többféle H-atom változat van! A leggyakoribbak: Vízmolekulákban e két változat mindig együtt fordul elő! A megfigyelések során CWL nem látott párokban együtt mozgó hidrogén atomokat, azaz H2 molekulát! Az ábrák nem méretarányosak A határoló vonalak nem „falak”

A Hidrogén csaláD és szerkezetük Deutérium – 36 Anu (Két egymásra merőleges H-atom átmeneti egyesülése, 2*18 Anu.) Adyarium – 36 Anu (Stabil, de ritka elem, 4*3 + 4*6 Anu)

A Hidrogén csaláD és szerkezetük Occultum – 54 Anu (1895-ös megfigyelés. 25 évvel később a tudomány Triciumnak nevezte el.) Hélium – 72 Anu

Na de mi az az Anu?? FIGYELEM! A most következő képek és szavak a világnézet (és így a lelki nyugalom) megzavarására alkalmasak ! Aki mégis maradt, attól kérem, hogy kicsit tegye félre, amit eddig tanult a világ felépítéséről; Engedje elméjét kalandozni – „tegyük fel, hogy”; Engedje első hallásra vad ötleteket befogadni; Engedje majd ezeket benne tovább érlelődni…

Világunk Fizikai síkjának szerkezete 7 alsíkra, egymást átható sűrűségi szintre osztható: Kémiai elemek 7. Szilárd 6. Folyékony 5. Gáznemű 4. Éterikus – 3, 2, 1. szintből épül fel 3. Éterikus – 2. és 1. szintből épül 2. Éterikus – 1. szintből épül 1. Éterikus szint - Végső Fizikai Atom, Anu Az Anu felbontásakor eltűnik a fizikai világból.

A Végső Fizikai Atom, Anu 3 vastag, 7 vékonyabb, zárt, spirálba tekert „zsinór” A kétféle „zsinór” ellentétes irányban haladva áramlik, A 7 vékonyabb a szivárvány szineiben pompázik. A 3 vastag az elektromos és mágneses térre, A 7 vékonyabb az éterikus anyagban terjedő rezgésekre reagál, azoknak hordozója (hang, fény, hő, stb.). (Az ábra egy pozitív Anu-t mutat, a negatívnál az örvénylés iránya ellentétes.)

A Végső Fizikai Atom, Anu 1 „zsinór”1680 „menetből” áll, 1 menet = finomabb spirál 7 menete. A spirálok 7 szintje épül így egymásra A legfinomabb spirál 1 menete… 7 buborék. Koilon: az a közeg (vagy annak egyik összetevője), melyben a bolygó és csillagközi téren át a fény és egyéb hasonló sugárzás, rezgések terjednek. Ez a valami (nehéz anyagnak nevezni, hiszen az általunk ismert „anyag” valójában az ebbe „fújt” buborékok ból épül fel) talán már a mi galaxisunk keletkezésekor is jelen volt, minden bizonnyal még a galaxis Logoszánál is magasabb szinten álló lény hozta létre. De még mindig nem lehet azonos azzal, amit a hindu filozófia „Ősanyagnak” (Mulaprakriti), az Abszolút Szellem szülőpárjának tekint. Jellemzőit tekintve a koilon felfoghatatlanul nagy sűrűségű, de egyúttal rendkívül képlékeny, finom szubsztancia. A kémiai atomok alkatrészei azok méretéhez képest óriási távolságra vannak egymástól. És az összetevők összetevőire ugyanez áll egészen az Anu-ig, amely maga is több milliárd koilon buborékból áll. Ezeknek száma valószínűleg nem végleges, hanem mintha növekvőben lenne. (Miért is ne – ki állíthatná, hogy a Teremtés befejeződött?) Egyetlen Anut milliárdnyi buborék alkot a KOILON-ban – most. Úgy látszik, a vastag zsinórok növekednek…

A Végső Fizikai Atom, Anu Erő (energia) áramlás az asztrális síkról/síkra Pozitív (forrás) anu Negatív (nyelő) anu

Az anuk viselkedése (+) és (–) anuk vonzzák egymást, és összekapcsolódva forgásba kezdenek egymás körül, stabil, semleges együttest alkotva. Egy 3 vagy több anuból álló egység belső elrendezéstől függően (+), (-) vagy semleges. (+) csoportok anuinak csúcsa kifelé mutat, (-) esetében a csoport középpontja felé. A + / - csoportok keresik ellenpárjukat -> tartós egység. A csoportok külső behatás híján rendezetlenül, több irányban pörögnek, ill. mozognak. Elektromos áramnak kitéve mozgásuk lelassul és polaritásuknak megfelően, egymáshoz csatlakozóan sorba rendeződnek. Az őket körülvevő erőterek közeledéskor, ütközéskor eltaszítják egymást. Hirtelen irányváltoztatásaikat is megfigyelték, melyekre még nincs magyarázat.

Az anuk viselkedése A csoportok külső behatás híján rendezetlenül, több irányban pörögnek, ill. mozognak. Elektromos áramnak kitéve mozgásuk lelassul és polaritásuknak megfelően, egymáshoz csatlakozóan sorba rendeződnek. Az őket körülvevő erőterek közeledéskor, ütközéskor eltaszítják egymást. Hirtelen irányváltoztatásaikat is megfigyelték, melyekre még nincs magyarázat.

Anu-társulások – 2. éterikus (E2) szint

Anu-társulások – 3. éterikus (E3) szint

Anu társulások – 4. éterikus (E4) szint

Bonyolultabb elemek - Nitrogén N atom A N-re jellemző, + polaritású 110 Anu-s léggömb alakzat a középpontban Alatta a szintén N-re jellemző 63 Anu-s, - polaritású elem köti helyhez További két N20+ és két N24- elem ekészíti ki Érdekes kettőssége (a levegőben ~nemesgáz, vegyületeiben igen agresszív) talán belső elrendezéséből ered 2961Anu, (261/18 atomsúly=14.50)

Bonyolultabb elemek - Oxigén Két szemben forgó spirál, 1 szakasz kinagyítva 5-5 egyforma szakasszal: 290 Anu, (290/18 atomsúly=16.11)

Bonyolultabb elemek - Arany 2*139 Anu 4*84 Anu 16*33 Anu Lásd a könyv 72. oldalát. 24*64 Anu 3546 Anu (3546/18 atomsúly=197)

Elemek Szerkezeti hasonlóságai A kémia elemek felépítésük alapján csoportosíthatók Hidrogén csoport (már láttuk) „Szálka” csoport – (pl. Lítium) „Súlyzó” csoport (pl. Nátrium, Arany)

Elemek Szerkezeti hasonlóságai További csoportok „Tetraéder” A, B csoport (pl. Berillium, Magnézium) „Kocka” A, B csoport (pl. Bór, Alumínium) „Oktaéder” A, B csoport (pl. Szén, Szilícium) „Rudas” csoport (pl. Vas) „Csillag” csoport (pl. Neon) Vegyületek és kristályok is hasonló, alapvető szerkezeti formákat mutatnak.

Vegyületek Különböző kémiai atomok egyesülései, amik Többnyire főbb (4. éterikus, E4) alkotó-részeikre bomlanak és új rendszerbe állnak Néha megőrzik egyedi struktúrájukat, néha E4 részeik teljesen szétszódódnak az új rendszerben Jellemző E4 alkotórészeikről mindig felismerhetők az őket alkotó kémiai atomok

Víz molekula H2O O atom kettős spirálja érintetlen (jellemző az O-re) A 2 H-atom 4 háromszöge köré rendeződik A struktúra gömb formát vesz fel és együtt forog

Hidroxil gyök OH- O atom változatlan marad H atom 2 háromszöge alá és fölé rendeződik (+ alul), de az O spirálon belül összekötő erő hat rájuk Az O atom tengelyére merőleges síkban (kissé billegve) pörögnek

HidRogén peroxid H2O2 ~2 Hidroxil gyök, ahol a szomszédos H háromszögek ellentétes polaritásúak A gyökök nem vonzzák egymást A billegve pörgő H háromszögek egy a földből eredő sugárzás hatására hajlamosak kifordulni helyükből. Ekkor az O atom kiszökik, a szabad H háromszögek a másik gyökkel víz molekulává állnak össze.

Nátrium hidroxid NaOH O atom változatlan marad A Na atom központi rúdja beköltözik a belsejébe, legyezői pedig alá és fölé A H háromszögek az OH –hoz hasonlóan helyezkednek el A Na atom ‘zavarja’ összekötő erővonalaikat Ugyanez a ‘zavart’ struktúra van a sósavnál is (HCl), mindkettő égető, maró anyag.

Ammónia, 1. változat NH3 A N atom változatlan a középpontban A 3 H atom felbomlik 6 elemére, ezek 3 síkba rendeződve keringenek a N atom körül Polaritásuk elrendezése sajátos, a jelek szerint a H háromszögek közötti eredeti kapcsolat megszűnik.

Ammónia, 2. változat NH3 A N atom változatlan a középpontban A 3 H atom felbomlik 6 elemére, de ezek itt 2*hárman, 2 síkban keringenek a N atom körül

Dietil Éter C2H5 (C2H5)2O A két C2H5 felet az O atom köti össze, dupla spirálja karjai külön külön a C atomok két-két + és - vegyérték-tölcsérjeihez kapcsolódva A 10 H atom felbomlik és a C atom még szabad vegyérték-tölcsérei fölött lebegnek

Kristályosodás, Katalizátor hatás A tisztánlátók ezeket csak futólag vizsgálták (pl. gyámánt, grafit kristáy, platina katalizátorkénti működése) Úgy látszik, ezek jellegzetességei az őket alkotó atomok belső elrendezéséből erednek Ha tehát a belső struktúrát és annak jellemző viselkedését ismerjük, nagy számú eddig nem ismert, új tulajdonságú anyag, kémiai reakció létezhet!

Tisztánlátó atom-kutatás - Összefoglaló C.W. Leadbeater és Annie Besant, Anglia, 1895: H (He), O, N atomok szerkezete Egy még ismeretlen elem (atomsúly=3) megfigyelése (=> Tricium 1920-ban) A Végső Fizikai Atom (Anu) szerkezete Közzétéve a Lucifer c. teozófiai folyóiratban, 1895. novemberben C.W.L és A.B., Németország, 1907: további 59 elem atom szerkezete Neon izotóp (és így az izotópok!) létének felfedezése több ismeretlen elem leírása (Occultum, Kalon, „Platina B”, „X”, „Y”, „Z”) A vegyületek nem holmi „atomok egymás mellett”, hanem alkotórészeik új összeállításban Közzétéve a Theosphist-ban, 1908. januártól kezdve

Tisztánlátó atom-kutatás - Összefoglaló C.W.L., India, 1909: 20 további elem szerkezete, köztük 3 még ismeretlen elem és egy Hg izotóp leírása Közzétéve a Theosphist-ban, 1909. júliustól C.W.L., Ausztrália, 1922: Vegyületek szerkezetének leírása, Néhány kristály rácsszerkezetének leírása. Közzététel a Theosophist-ban. C.W.L., India, 1930-32: További ismeretlen elemek szerkezetének leírása es közzététele a Theosophist-ban: „85 elem” – Astatine, 1940. „87 elem” – Francium, 1939. „91 elem” – Protactinium, 1921. „2 elem” - „Adyarium”, Deuterium, 1931.

Összevetés a Jelenkori tudománnyal Ellentmondások: Az elektron (miben)léte Gáznemű elemek molekulává társulása Több általuk leírt elem nem „fér bele” a (jelenleg) ismert periódusos rendszerbe: „Kalon”, „X”, „Y”, „Z” Vegyületek szerkezetének eltérő felfogása Jövőbeli felismerés lehet: Vajon a kvarkok és más, új és újabb részecskék nem a C.W.L. által feltérképezett E4 - E3 éterikus Anu társulások? (Lásd a 2. forrásmunkát)

Köszönöm a figyelmet!

Forrásmunkák 1. A. Besant, C.W. Leadbeater: Occult Chemistry, 3rd Edition - http://www.subtleenergies.com/ormus/oc/pdfindex.htm 2. Stephen M. Phillips: Extrasensory Perception of Subatomic Particles – Journal of Scientific Exploration Vol. 9. No. 4 p. 489, 1995. http://www.scientificexploration.org/journal/jse_09_4_phillips.pdf 3. Az elemek periódusos rendszere a Los Alamos National Laboratory's Chemistry Division -től http://periodic.lanl.gov/index.shtml