10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban Középszint A második világháború után kialakult nemzetközi helyzet hatása a magyar kisebbségek helyzetére: Csehszlovákia és Jugoszlávia nagyhatalmi megítélése, a külpolitikai érdekek hatása a román kormány nemzetiségi politikájára. A magyar lakosság sorsa a második világháború utáni években: erőszakos atrocitások, a magyarságot sújtó politikai döntések, az üldözés és a hátrányos megkülönböztetés következményei. 10.2 A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban

Bácska Kárpátalja Felvidék Erdély Háborús bűnös Kollektív felelősség „A bácskai vérbosszú” 1944 őszén Benes dekrétumok több mint 30 ezer magyart kínzások által gyötörtek halálra Németek kitelepítése Lakosságcsere Erőszakos atrocitások visszaszlovákosítás Erdély Egres Kárpátalja Szárazajta Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult Gyanta Kifelé előzékeny nemzetiségi politika Állampolgárságtól való megfosztás Munka és internáló táborok Erőszakos katonai behívások Márton Áron „Petőfi Alapot”

Bácska Erdély Kárpátalja A második világháború után kialakult nemzetközi helyzet hatása a magyar kisebbségek helyzetére: 1945 után az ismét kisebbségbe került magyarságot kollektív felelősségre vonás sújtotta. Bácska Jugoszláv partizánok 10 ezrével lőtték agyon a falvak lakói Erdély Szovjet katonák adtak védelmet a magyaroknak a kegyetlenkedő román gárdistákkal szemben Kárpátalja Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult Több százezren települtek vagy menekültek át Magyarországra.

Jugoszlávia Határmenti többsoros harckocsiakadály Tk (4 Dubcsik, Répászky))141. old.) Teleki halála után Bárdossy László külügyminiszter vette át a kormány irányítását. Kormányzata kezdetén Magyarország visszakapta Bácskát, a baranyai háromszöget, Mura-vidéket. Az itt élő több mint egymillió ember csupán 39% volt magyar, s ez önmagában is megnehezítette a terület beolvasztását. A helyzetet súlyosbította az 1942 januári újvidéki mészárlás. A katonai hadbíróság 1942 januárjában-az akkor még alig számottevő partizántevékenységre hivatkozva –nagyszabású razziát rendeztek Újvidéken. Ennek során 3340, többségében szerb civilt agyonlőttek, és a befagyott Duna lékébe vetettek, az áldozatok közel egyharmada nő, öreg és gyerek volt. A korabeli Európában példátlan módon a kisgazda Bajcsy-Zsilnszky Endre, a szociáldemokrata Peyer Károly és a liberális Rassay Károly követelésére a kormány vizsgálatot indított és a hadbíróság elé állította a felelős katonatiszteket. Elképzelhető, hogy a háborús bűncselekményt a németek sugallták. Erre utal , hogy a tettesek – akik szabadlábon védekezhettek, mivel tiszti becsületszavukra megesküdtek, hogy nem szöknek meg- átszöktek Németországba. Berlin nem adta ki őket, csak az 1944 .március 19-i német megszállás után tértek vissza. ( Magyarország Jugoszlávia megtámadása után nem került hadiállapotba. Ez csak azután következett be, hogy Magyarország csatlakozott a Szovjetunió elleni hadjárathoz.) Wikipédia: A jugoszláviai helyzet és annak körülményei magyar szemszögből [szerkesztés] 1941-ben Teleki politikája végleg csődöt mondott: tavasszal német támadás kezdődött Jugoszlávia ellen, Horthy pedig beleegyezett, hogy átengedje a Wehrmacht seregeit Magyarország területén. Mivel azonban az örökbarátsági szerződés még érvényben volt, a britekkel pedig már az átengedés megrontotta a kapcsolatot, a kormányzat csak azután indított támadást dél felé, hogy a jugoszláv állam hivatalosan megszűnt.[63] Teleki ezt már nem érte meg: búcsúlevelet maga után hagyva, feltételezések szerint öngyilkos lett április 3-án. Magyarország április 11-én lépett be a világháborúba, amikor megszerezte Bácskát, a Muraközt és a Dráva-háromszöget. A késlekedés miatt Hitler nem járult hozzá további területek visszacsatolásához. A magyar honvédség a függelemsértő, németbarát tisztek parancsára (a német hadvezetés utasítása szerint) elkövette az újvidéki mészárlást (az ún. Hideg Napokat).[64] Az áldozatok száma 3800 körül volt.[67] A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését, amely során négy tisztet halálra ítéltek. Azonban a németek a kivégzés előtt Németországba menekítették őket, ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást.[64] Ehhez kapcsolódóan megemlítendő, hogy a jugoszláv partizánok 1944 és 1945 között, illetve az azt követő időszakban etnikai alapú népirtást hajtottak végre. A délvidéki népirtás során 40-50 ezer (egyes források szerint akár 70-80 ezer) ártatlan, magyar nemzetiségű személyt végeztek ki. Sokakat megkínoztak és koncentrációs táborba hurcoltak, ahol éhen haltak. A 332 ezres német kisebséget felszámolták. Emellett a horvátokat is érték atrocitások. Az áldozatokat „háborús bűnösként” tüntették fel és a népirtást államilag is támogatták. Fentiekre való hivatkozással, a Horthy-rendszerrel ellentétben meg sem kísérelték a tettesek felelősségre vonását.[68 Alul látható a következő oldalon található kép: multunk.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=78157 Keret eltávolítása  ]T örténelmünket a kezdetektől végigkísérte (kíséri) a kegyetlenkedés. Módszeres kínzásokat találtunk ki embertársaink szenvedésének fokozására, az olykor megváltó halál késleltetésére. A gyilkolást tökélyre fejlesztettük, szörnyű eszközöket alkottunk, borzalmas agyszüleményeket... Az akasztás, lefejezés, főbelövés humánus halálnemnek számított, mely egyeseknek túl humánus volt. Karóbahúzás, kerékbetörés, elevenen megnyúzás, elégetés, végtagok levágása stb. az igen. Attól már igazán szenved az áldozat. Ilyenkor az emberi érzéseket elnyomják a szadista hajlamok, amikor a gyilkolás már örömöt okoz. Apatán, Palánka, Topolya, Szentfülöp, Péterréve, Óbecse, Bezdan, Csurog, Kula, Mohol, Újvidék, Zombor, Szenttamás, Szabadka, Temerin, Vörösmart, Hódság... s még sorolhatnám a megtorlás helyszíneit. Ezek voltak azok a magyar lakta területek, ahol a lemészároltak száma meghaladta a 100 főt (Újvédiken pl. 10 000 fő). Összesen azonban több mint 34 000 ember esett áldozatul a szerb partizánok vérengzéseinek 1944 őszén. Határmenti többsoros harckocsiakadály Jugoszlávia Határmenti többsoros harckocsiakadály 1. felderítő-zálszlóalj oszlopa pihenőben ) Rádiós Toldi 38M könnyű harckocsi átkelése egy rohambürün

A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését Wikipédia: A magyar honvédség a függelemsértő, németbarát tisztek parancsára (a német hadvezetés utasítása szerint) elkövette az újvidéki mészárlást (az ún. Hideg Napokat).[64] Az áldozatok száma 3800 körül volt.[67] A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését, amely során négy tisztet halálra ítéltek. Azonban a németek a kivégzés előtt Németországba menekítették őket, ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást.[64] Ehhez kapcsolódóan megemlítendő, hogy a jugoszláv partizánok 1944 és 1945 között, illetve az azt követő időszakban etnikai alapú népirtást hajtottak végre. A délvidéki népirtás során 40-50 ezer (egyes források szerint akár 70-80 ezer) ártatlan, magyar nemzetiségű személyt végeztek ki. Sokakat megkínoztak és koncentrációs táborba hurcoltak, ahol éhen haltak. A 332 ezres német kisebbséget felszámolták. Emellett a horvátokat is érték atrocitások. Az áldozatokat „háborús bűnösként” tüntették fel és a népirtást államilag is támogatták. Fentiekre való hivatkozással, a Horthy-rendszerrel ellentétben meg sem kísérelték a tettesek felelősségre vonását.[68 Az 1942-es újvidéki mészárlás Ún. Hideg Napok Áldozatok száma 3800 Rendőrök, katonák és holttestek az utcán A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését A kivégzés előtt Németországba menekítették a tiszteket , ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást Tk 4 (Sz) F: 136-137/(14, 16,17) old

1944 őszén „A bácskai vérbosszú” több mint 30 ezer magyart -Palánka, Tk 4 (Dubcsik, Répánszky)- 236 old) 1945 után a legsúlyosabb atrocitások a jugoszláviai magyarságot érték: az 1942-es újvidéki mészárlás megtorlásaként a szerb partizánok 20-30 ezer magyart gyilkoltak le. Tk. 4 (Salamon Konrád)- 184. old. A magyar katonák újvidéki megtorló akciója kitűnő alkalmat adott a szerb propagandának, hogy gyűlöletté változtassa a magyar ellenes hangulatot. 1944 őszén a délvidéki magyarság minden képzeletet felülmúló tragédiája vette kezdetét. A szovjet hadsereg nyomában kommunista partizánok özönlöttek a magyarlakta területekre, s válogatás nélkül gyilkolni kezdték a magyar lakosságot. A bevonuló szerbek katonai közigazgatást vezettek be. A népfelszabadítónak nevezett bizottságoknak előírták, hogy a leghatározottabban lépjenek fel a svábok és magyarok ellen, akik megsemmisítették, kirabolták és durván bántalmazták népünket. A gyűlölet csaknem tejesen elűzte s részben elpusztította a több mint 300 ezres német lakosságot, és meggyilkolt több mint 30 ezer magyart. Sok szerencsétlen válogatott kínzások közepette gyötörtek halálra. 1945 elejére befejeződött az iszonyatos öldöklés, amely a 40 ezer menekülttel együtt 70 ezerrel csökkentette a jugoszláviai magyarok számát. Helyükre megindult a dél-szerbiai telepesek, akikkel sikerült megváltoztatni a Vajdaság etnikai viszonyait. Tito vezette Jugoszlávia megkülönböztetett helyet foglalt el a nemzetközi politikában. A gyors szakítás a Szovjetunióval azt az ábrándot keltette, hogy a jugoszláv társadalom szabadabb, mint a szovjet csatlós ország, benne a nemzetiségek is valószínűen szabadabban élnek. Az 1945 végén közzé tett alkotmánytervezet viszonylag kedvező volt a magyarság számára, amely olyan súlyos vérveszteséget szenvedett, hogy hosszú ideig nem tudott igazán talpra állni. Ennek ellenére 1945-46-ban magyar egyesületek alakultak, intézmények, iskolák szerveződtek. Az esethasonló volt a romániaihoz a békeszerződés megkötéséig biztosítani kellett bizonyos nemzetiségi jogokat, utána megkezdődhetett a visszafejlesztés és a felszámolás politikája. Szemügyre véve az etnikai adatokat, a volt Jugoszlávia területén 1941-ben 543 ezer magyar élt, 1948-ban 496 ezer. 1944 őszén Azok a helyszínek ahol a lemészároltak száma meghaladta a 100 főt : -Apata, -Palánka, -Topolya, -Szentfülöp -Péterréve, -Óbecse, -Bezdan, -Csurog, -Kula, -Mohol, -Újvidék (10.000 fö), -Zombor, -Szenttamás, -Szabadka, -Temerin, -Vörösmart, -Hódság.. „A bácskai vérbosszú” A délvidéki magyarság minden képzeletet felülmúló tragédiája vette kezdetét Csurog 1944 ősz több mint 30 ezer magyart Sok szerencsétlen válogatott kínzások közepette gyötörtek halálra Az áldozatokat „háborús bűnösként” tüntették fel Horthy-rendszerrel ellentétben meg sem kísérelték a tettesek felelősségre vonását

Bevonulás Nagyváradra, 1940. szeptember 6.

1940. augusztus 30-án leírhatatlan lelkesedéssel és örömmel fogadja a falu lakossága a bécsi döntés hírét. Huszonkét év elnyomás és kiszolgáltatottság után észak-Erdély újra visszatér Magyarországhoz. Szeptember 13-án a bevonuló anyaországi honvédeket a nép diadalkapuval, virágesővel és ünnepélyes köszöntéssel fogadja:

Román önkéntes csapatok A román lakosság két helységben támadást intézett a magyar katonák ellen, Inn 1940 Ördögkút 1940 Megtorlás,kb 40 román lakos esett áldozatul, ROMÁN PROPAGANDA Tk. 4 (Salamon Konrád)-183 old) Az 1940 szeptemberi észak-erdélyi magyar bevonulás során a felizgatott román lakosság két helységben (Ipp, Ördögkút) támadást intézett a magyar katonák ellen, mire egységek parancsnokai –túlértékelve a veszélyt – kemény megtorlást alkakalmaztak, s ennek kb 40 román lakos esett áldozatul. Helyenként előfordult a román lakosság bántalmazása is. A történeteket- mint a magyarok kegyetlenkedéseit- felnagyította a román propaganda, s ezzel alapot szolgáltatott a második világháború utáni román kegyetlenkedéseknek. A Romániával kötött fegyverszünet kilátásba helyezte az 1937-es határok visszaállítását. 1944 őszén román önkéntes rohamcsapatok vonultak be a „visszaszerzett” területekre, és iszonyatos vérengzéseket követtek el a magyar lakosság ellen Román önkéntes csapatok Iszonyatos vérengzése 1944 őszén

Erőszakos atrocitások Maniu gárdisták Gyanta Szárazajta Egres Tk. 4 (Salamon Konrád)-183 old A Romániával kötött fegyverszünet kilátásba helyezte az 1937-es határok visszaállítását. 1944 őszén román önkéntes rohamcsapatok vonultak be a „visszaszerzett” területekre, és iszonyatos vérengzéseket követtek el a magyar lakosság ellen (Sazárazajta, Egres, Gyanta). Sokakat hurcoltak internáló táborokba, kegyetel körülmények közé. Az erőszakosságok olyan mértéket öltöttek, hogy a szovjet hadsereg veszélyesnek ítélte a front mögött kialakult helyzetet, és kiparancsolta a román hatóságokat az addigi magyar területekről, szovjet katonai közigazgatást vezetve be. 1945 márciusában Groza A szovjetek kiparancsolták a román hatóságokat és szovjet katonai közigazgatást vezettek be

Erőszakos katonai behívások Munka és internáló táborok Tk. 4 (Salamon Konrád)-184 old) 1945 márciusában Groza miniszterelnök kérésére- népszerűsítésére- Sztálin engedélyt adott a román közigazgatás visszaállítására. Ugyanakkor Groza politikát változtatott, mert tisztában volt azzal, hogy egy kifelé mutatott előzékeny nemzetiségi politikával biztosíthatja Nagy Románia helyreállítását. Ennek jegyében lehetővé tette, hogy magyar szervezetek, intézmények, mindenekelőtt magyar iskolák alakuljanak, s nemzetiségi statutumban biztosított bizonyos kollektív jogokat. A jól hangzó rendeletek és a román miniszterelnök rokonszenves nyilatkozatai azonban a valóságosnál sokkal kedvezőbb képet festettek. A különböző közigazgatási szerveknél a nacionalista erőknek sikerült megakadályozniuk akár a nemzetiségek számára kedvező kormányrendeletek némelyikének végrehajtását is. Ugyanakkor a Groza-kormány idejében is folytatódtak az erőszakos katonai behívások , fennmaradtak a munka és internáló táborok , amelyekben ítélet nélkül tartották fogva magyarok ezreit. Több százezer magyarnak nem ismerték el állampolgárságukat, akik ennek következtében elvesztették a vagyonuk feletti rendelkezés jogát is. Felszámolták a magyar szövetkezeti hálózatot, kisajátították az egyházi tulajdont, s ezzel megszüntették a magyarság esetleges önrendelkezésének gazdasági alapjait. Petru Groza ( román miniszterelnök) politikát változtatott, mert tisztában volt azzal, hogy egy kifelé mutatott előzékeny nemzetiségi politikával biztosíthatja Nagy Románia helyreállítását. de fennmaradtak folytatódtak Erőszakos katonai behívások Munka és internáló táborok Több százezer magyarnak nem ismerték el, állampolgárságukat akik ennek következtében elvesztették a vagyonuk feletti rendelkezés jogát is.

   Szobra Székelyudvarhelyen

Márton Áron „Petőfi Alapot” letartoztatták Erdély katolikus püspöke, aki 1945 júniusában 3 millió lejes adományával létrehozta „Petőfi Alapot” Ami két évig biztosította a magyar tanügy és a színházak személyzetének fizetését. Felemelte szavát a magyarokat ért sérelmek miatt Groza miniszterelnökhöz írt levelében rámutatott, hogy a magyar nemzetiség helyzete nem felel meg az ENSZ Alapokmány előírásainak. letartoztatták Hosszú börtönre, kényszermunkára ítélték, majd 1955 és 1967 között házi őrizetben tartották

Kelet és Közép-Európából: kb. 12 millió Németek kitelepítése Kelet és Közép-Európából: kb. 12 millió Magyarországról: kb. 200 ezer fő

170 ezer svábot telepítettek ki Tk 6 274. old.) Az 1946-os év során a Nagy Ferenc vezette kormánynak a gazdasági gondok mellett meg kellett birkóznia az ún. német kérdéssel, valamint a csehszlovákiai magyarok helyzetének problémáival. Mindez igen csak megnehezített a béke-előkészítő munkát. A postdami konferencia határozata és a SZEB értelmében 1946 januárjában indították el az első csoportokat a kitelepítésre ítélt németajkú lakosság Budapest környéki településekről Németország amerikai megszállási zónájába.1947 elejétől – mivel az USA álláspontja a kérdésben megváltozott- a magyarországi kitelepítettek már a szovjet zónába kerültek. A kitelepítetések keretében mintegy 200 ezer magyarországi németet kényszerítették – javai zömének hátrahagyásra. Ami a csehszlovákiai magyarokat illeti , ott az jelentett problémát, hogy Benes köztársasági elnök és a londoni emigráns kormány 1942/43 fordulóján a csehszlovák nemzeti állam megteremtésének programját kiegészítették a magyar nemzetiségi lakosság kitelepítésének követelésével. Mivel ennek szükségességéről a szövetséges hatalmakat nem tudták meggyőzni , a háború befejezése után a köztársasági elnök rendeletben fosztotta meg – a kollektív bűnösség elvére hivatkozva – a csehszlovákiai magyarokat állampolgári jogaiktól. Ez azt jelentette, hogy a magyaroknak nem lehettek szervezeteik, intézményeik, sajtójuk, nem vehettek részt a politikai életben. A hatóságok mindent megtettek annak az érdekében , hogy lakóhelyükről eltávolítsák a magyar nemzetiségűeket. Közmunkára hurcoltak Csehországba 15 ezer férfit, majd15 ezer családot, vagyonelkobzással kilakoltatással, internálással igyekeztek menekülésre késztetni másokat. A lakóhelyűkön maradók az ún. reszlovákizációs ( visszaszlovákosítási) rendelettel menthették meg lakhelyüket és javaikat. Ennek értelmében aki kijelentette, hogy szlovák , az – nyelvtudás hiányában is –szlovák nemzetiségű állampolgárrá vált. Békásmegyer, 1946. Egy asszony pár holmijával a kitelepülő magyarországi németek közül, békásmegyeren. (MTI)‏ 170 ezer svábot telepítettek ki Lakosságcsere-egyezmény értelmében távozott több mint 70 ezer szlovák

A svábok kitelepítése

FELVIDÉK Szlovákiából kitelepített magyarok - Dunacsúny, 1946. november

Tk

Tk. 4 salamon Konrád- 175old.

kollektív felelősségét Kassai kormányprogram 1945-ben a csehszlovák kormány kimondta Csehszlovákia felbomlasztásáért a németek és a magyarok kollektív felelősségét Ed. Benes köztársasági elnök Benesi dekrétumok Megfosztották a csehszlovákiai magyarokat Nem lehettek szervezeteik Nem vehettek részt a politikában állampolgárságuktól Tk 4 (Salamon Konrád)-182 old) A második világháború utáni csehszlovák politika célul tűzte ki a nemzeti állam megteremtését. Ennek érdekében fel akarta számolni a 3 milliós német és a közel 800 ezres magyar nemzetiséget, kitelepítéssel, illetve beolvasztással. Az 1945 áprilisában kiadott kassai kormányprogram a magyar nemzetiséget egészében tette felelőssé Csehszlovákia felbomlasztásáért. Benes köztársasági elnök rendeletben fosztotta meg a csehszlovákiai magyarságot állampolgári jogaiktól. Ez azt jelentette, hogy a magyar lakosságot nem védte semmiféle törvény, sérelmére bármit el lehetett követni. A magyaroknak nem lehettek szervezeteik és intézményeik (mindenekelőtt iskoláik), nem vehettek részt a politikában, nem lehetett sajtójuk, a magyar közalkalmazottakat pedig elbocsájtották. Nem lehetett sajtójuk Közalkalmazottakat elbocsájtották Magyar lakosságot nem védte semmiféle törvény, sérelmére bármit ellehetett követni

FELVIDÉK Szlovákiából kitelepített magyarok - Dunacsúny, 1946. november

Cél: Benesi dekrétumok Ed. Benes Internáló táborokba A magyarok közmunkára kényszeríthetők Ed. Benes Internáló táborokba Csehországba hurcoltak 15 ezer magyar férfit, majd 15 ezer családot Vagyonelkobzás (Ingatlan és ingóságokra) A jobb lakásokkal rendelkezőket 50 kg csomaggal kilakoltatták Internáló táborba Tk 4 (Salamon Konrád)-183 old: Újabb elnök rendelettel közmunkára lehetett kényszeríteni a magyar lakosságot. Ennek során előbb 15 ezer magyar férfit, majd 15 ezer magyar családot hurcoltak Csehországba az onnan kitelepített „ német munkaerő” pótlására. Ez általában úgy tötént, hogy fegyveresen közrefogtak egy falut, majd a kijelölt családokat vonatra rakták. A megérkezés után a „munkaerőt” szétválogatták, elszakítva egymástól a családokat. Mindezen túl példátlan vagyonelkobzással sújtották a magyarokat, mely nemcsak ingatlanokra, de az ingóságokra is kiterjedt. A jobb lakásokkal, házzal rendelkezőket 50 kilós csomagokkal kilakoltatták és internálótáborokba kényszerítették. Az elmondottakat kiegészítette egy gyűlöletkampány, amelyre mindig fogékony a politika által lealjasított és magát győztes helyzetében érző tömeg. A csehszlovák vezetés az elmondottakkal azt akarta elérni, hogy a magyarok hagyják el ősi lakhelyüket, a Felvidéket. Az üldözések hatására megindult a menekült áradat Magyarországra, s az év folyamán mintegy 40 ezren menekültek hazánkba. Mivel a győztes hatalmak közül csak a Szovjetunió támogatta a csehszlovák elképzeléseket, így északi szomszédaink rákényszerültek, hogy tárgyaljanak velünk. Mint győzteseknek sikerült keresztülvinniük, hogy Magyarország aláírjon egy lakosságcsere-egyezmény, de a magyar fél elérte ( 1946 február), hogy csak 70 ezer magyarországi szlovák jelentkezett, holott ők a többszörösét várták. Megdöbbentő rendelet volt a visszaszlovákosítási rendelet, mely abból indult ki, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok eredetileg szlovákok voltak csak elmagyarosították őket….és aki megtette azonnal szlovák nemzetiségű állampolgárrá vált ( ehhez szlovákul sem kellett tudnia). A rendelet hatására 350 ezer magyar „reszlovakizált”, ezzel mentve megmaradt vagyonát mentesítve magát, hogy kitelepítsék szülőföldjéről. 1948 októberében a csehszlovákiai magyarság visszakapta állampolgárságát. Megszűntek a kitelepítések, de a visszaszlovákosítás 1954-ig érvényben volt. Mindezek hatására, amíg 1941-ben 761 ezeren vallották magukat magyarnak, 1950-ben már csak 354 ezren. Gyűlölet kampány Cél: A magyarok hagyják el ősi lakhelyüket a Felvidéket

Lakosságcsere 1946 február Gyöngyösi János (jobboldalon) és Vladimír Clementis aláírják a magyar-szlovák lakosságcsere megállapodást Lakosságcsere 1946 február csak annyi magyart telepíthetnek ki Felvidékről, ahány magyarországi szlovák jelentkezik áttelepülésre Szlovákiába. Tk 4 (Salamon Konrád)-183 old. Az üldözések hatására megindult a menekült áradat Magyarországra, s az év folyamán mintegy 40 ezren menekültek hazánkba. Mivel a győztes hatalmak közül csak a Szovjetunió támogatta a csehszlovák elképzeléseket, így északi szomszédaink rákényszerültek, hogy tárgyaljanak velünk. Mint győzteseknek sikerült keresztülvinniük, hogy Magyarország aláírjon egy lakosságcsere-egyezmény, de a magyar fél elérte ( 1946 február), hogy csak annyi magyart telepíthetnek ki Felvidékről, ahány magyarországi szlovák jelentkezik áttelepülésre Szlovákiába. Eredmény csalódást okozott a csehszlovák nacionalistáknak, mert csa 70 ezer magyarországi szlovák jelentkezett, holott ők a többszörösét várták. Megdöbbentő rendelet volt a visszaszlovákosítási rendelet, mely abból indult ki, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok eredetileg szlovákok voltak csak elmagyarosították őket….és aki megtette azonnal szlovák nemzetiségű állampolgárrá vált ( ehhez szlovákul sem kellett tudnia). A rendelet hatására 350 ezer magyar „reszlovakizált”, ezzel mentve megmaradt vagyonát mentesítve magát, hogy kitelepítsék szülőföldjéről. 1948 októberében a csehszlovákiai magyarság visszakapta állampolgárságát. Megszűntek a kitelepítések, de a visszaszlovákosítás 1954-ig érvényben volt. Mindezek hatására, amíg 1941-ben 761 ezeren vallották magukat magyarnak, 1950-ben már csak 354 ezren. 70 ezer fő

Szlovák nemzetiségű állampolgár VISSZASZLOVÁKOSÍTÁS Megdöbbentő rendelet volt a visszaszlovákosítási rendelet, mely abból indult ki, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok eredetileg szlovákok voltak csak elmagyarosították őket….és aki megtette azonnal szlovák nemzetiségű állampolgárrá vált ( ehhez szlovákul sem kellett tudnia). A rendelet hatására 350 ezer magyar „reszlovakizált”, ezzel mentve megmaradt vagyonát mentesítve magát, hogy kitelepítsék szülőföldjéről. 1948 októberében a csehszlovákiai magyarság visszakapta állampolgárságát. Megszűntek a kitelepítések, de a visszaszlovákosítás 1954-ig érvényben volt. Szlovák nemzetiségű állampolgár 350 ezer fő „reszlovakizált” Mindezek hatására, amíg 1941-ben 761 ezeren vallották magukat magyarnak, 1950-ben már csak 354 ezren.

Felvonulás a kitelepítés ellen tiltakozó szlovák gyűlésre Békéscsabán, 1946

A város plébánosának a kitelepített Cseri Istvánnak búcsúztatása 1939-1945 között a 2. világháború évei alatt 4664 lakója volt Nagymegyernek. Ebből 4852 magyar,48 szlovák, 10 német nemzetiségű személy. A lakosság vallási összetétele a következő volt : 2663 (57,4%) római katolikus, 1448 református(31,2%)530 zsidó (11,4%). A háború évei alatt a hatóságok fokozatosan érvényesítették a zsidó lakossággal szembeni hátrányosan megkülönböztető intézkedéseket 1944 májusában kialakult városunk területén a gettó,ahol 719 zsidó polgárt zsúfoltak össze Nagymegyer és környéről. Majd 1944. június 14-én innen az Auschwitzi haláltáborba vitték a nagymegyeri zsidó polgárok,akik közül itt 418 személy pusztult el. A 2. világháború évei alatt a nem zsidó polgárok közül 115-en haltak meg a világháború frontjain,illetve az orosz hadifogoly táborokban. A várost 1945. március 31-én szabadították fel szovjet és bolgár hadsereg alakulatai. 1945-49 között a városunkban is érvényesült a magyar lakosság elleni megtorló politika a Kassai Kormányprogram és a Beneši dekrétumok értelmében. Nagymegyert megszállták a csehszlovák hadsereg katonai, létrejött a kitelepítési hivatal.1947.január 16-17-én 131 család 539 tagját deportáltak a csehországi Szudétanémet területekre kényszermunkára. Majd 1948. május 12-ke és október 20-ka között 90 család 437 tagját telepítették ki Magyarországra. Ebben az időben városunkban 1024 személy reszlovakizált. Magyarországról pedig 284 szlovák nemzetiségű személy települt be a városba. 1948. június 11-én a város nevét Čalovóra változtatták. 1949-1989 között megvátozott politikai és társadalmi viszonyok hatására a településen átalakították a gazdasági ás politikai rendszert. A város 1949-1960 között járási székhely volt. Lakosainak munkalehetőséget biztosított az Állami Gazdaság, EFSZ, Tejgyár, majd Ravakó nevű üzem ami 1965 után jött létre. 1965-ben miután a Duna gátja Kulcsodnál átszakadt a várost 48 óra alatt felépített gáttal sikerült megmenteni egy nagyobb katasztrófától. Ebben az időszakban jöttek létre a város középiskolái (1957). Fokozatosan nőtt a település lakossága 1961-ben 6063 személy lakott Nagymegyeren, 1970-ben 6591, 1980-ban 8063 személy, még 1991-ben 9247 fő volt már a Nagymegyeren élők száma. 1973 óta fokozatosan kiépített termálfürdő müködtetése, egyre több érdeklődőt, turistát vonzott Nagymegyerre. 1989 után a településen fokozatosan megvalósult gazdasági és társadalmi élet átalakítása. 1991. októberében a település visszakapta történelmi nevét: Veľký Meder-Nagymegyer lett. A város plébánosának a kitelepített Cseri Istvánnak búcsúztatása 

Takács Péter Valahol Európában* A jugoszláviai háborús bűnösök perei   http://jesz.ajk.elte.hu/takacs1.html

Libánfalváról és Görgényhodákról, Cantata profana   Pécsi Györgyi Sütő András emlékének http://www.eirodalom.ro/tanulmany/item/1072-o-libanfalva-es-hodak-mi-szep-emlekek.html#.UqTDO9LuLVo A kilenc csodaszarvas - Cantata Profana - Bartók Béla (Sz. 94, BB 1 http://www.youtube.com/watch?v=an0uNmwRSkw

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! Érettségi: 2007/május 10. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) Népmozgások Magyarországon 10. Magyarország a II. világháború után (Elemenként 0,5, összesen 3 pont.) a) Pl. állampolgárság elvesztése, magánvagyon állami kezelése, munkakötelezettség b) a kollektív bűnösség elve c) A Csehszlovákiából Magyarországra irányuló magyar népmozgás bekarikázása. (Esetleg szövegszerű utalás erre a nyílra a feladat kipontozott részén.) d) A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezménnyel. (Más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható.) e) A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal való együttműködésben

Népmozgások Magyarországon a második világháború után

Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik […]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket. […] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétumhatályba lépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. […] …bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. […] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni.” (Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945)

- a kollektív bűnösség elve - nemzetiszocializmus - New Deal a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a csehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után! b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta! - Truman-elv - a kollektív bűnösség elve - nemzetiszocializmus - New Deal

c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi! ……………………………………………………………………………………… d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése? …………………………………………………………………………………………

c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi! ……………………………………………………………………………………… d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése? ………………………………………………………………………………………… e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek kitelepítésére! - Csak ötven éve telepedtek Magyarországra. - Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására. - A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal valóegyüttműködésben. 3 pont

Bácska Felvidék Erdély Kárpátalja Háborús bűnös Kollektív felelősség Németek kitelepítése „A bácskai vérbosszú” 1944 őszén több mint 30 ezer magyart kínzások által gyötörtek halálra Benes dekrétumok Lakosságcsere Erőszakos atrocitások Erdély Kárpátalja Egres Szárazajta Minden 18 – 50 év közötti férfit, elhurcoltak, jelentős részük elpusztult Gyanta Kifelé előzékeny nemzetiségi politika Állampolgárságtól való megfosztás Munka és internáló táborok Erőszakos katonai behívások Márton Áron „Petőfi Alapot”