A klímaváltozás káros hatásainak megelőzése, előrejelzése és csökkentése az agrár- élelmiszertermelési vertikumban Gyepgazdálkodási alprogram TECH_08-A4/ NTTIJM08

Sajátosságok A legelők termése a gazdaságokban nem mérhető, csak becsülhető, ezért nincs országos adatbázis Az időjárási extremitások közül egyedül a szárazság és aszály okoz kárt A gyepterület fele védett, ezért nem alkalmazható a károk csökkentésében a műtrágyázás és öntözés, semmiféle gyepjavítás A terület felén (500 ezer ha) csak a hasznosítási technológia módosításával lehet mérsékelni a terméskiesést

Feladatatok : A technológiai elemek szerepe. A kétszikű gyepalkotók arányának növekedési mértéke a klímaváltozás hatására. A takarmányminőség változásának vizsgálata : Technológiai elemek vizsgálata : A természetes és telepített gyepek cönózisának vizsgálata : Összefüggések a klímaadatok és a termésmennyiség, -minőség között a különböző termőhelyeken és : az eredmények szintézise, technológiai javaslatok kidolgozása Az egyes technológiai elemek szerepének tisztázása az aszálykár kialakulásában Technológiai javaslatok kidolgozása Tervezett eredmények

KÍSÉRLETEK Termesztési technológiai ◦ Istállótrágyázás szerepe a klímakár-csökkentésben extenzív gazdálkodási rendszerben ◦ Telepítésre, felülvetésre alkalmas fűfajok a tesztelt körülmények között 3-féle gyephasznosítási rendszer 1.Természetvédelmi (1. növedék késői kaszálása + őszi legeltetés) 2.Réthasznosítás (1. növedék kaszálása szokásos időben + 2. és 3. növedék legeltetése) 3.Szakaszos legeltetés 4 növedékkel

Országot jellemző termőhelyek, gyeptípusok 1. Száraz fekvésű, rossz ökológiai adottságú, védett gyep síkságon– Festucaa pseudovinea társulás (sztyepprétek, puszták) 2. Száraz fekvésű, dombvidéki gyep – Festuca rubrea társulás 3. Üde fekvésű gyep – Festuca arundinacea társulás 4. Száraz fekvésű, rossz ökológiai adottságú területen – telepítendő fűfajok vizsgálata

Eredmények 1.A téli csapadék hatása a legerősebb a hozamra, ezt követi a csapadék és páratartalom 2.A klímaváltozás gyeptípustól függően másként hat a gyep cönózisára 3.A hosszabb regenerációs idő szign. hozamnövelő 4.Az évjáratra legérzékenyebben a dombvidéki gyepek reagálnak 5.Az aprócsenkeszes, száraz pusztagyepek hozama a legkisebb, de a termésingadozás aránya is kisebb. A többletcsapadékot a legkevésbé hálálják meg

1. Száraz években szignifikánsan kevesebb tápanyag van a takarmányban 2. Száraz években több Ca, Mg, P és kevesebb Cu van a takarmányban 3. A természetvédelmi hasznosítási rendszer hatására szign. kisebb tápanyag- és energiatartalmú, rosszabb minőségű a takarmány 4. A szakaszos legeltetési rendszerrel lehet a legtöbb fehérjét, ásványianyagot juttatni az állatoknak Eredmények

A termésbiztonság, a gyep zártsága – így a gyomok visszaszorítása – és a takarmányminőség szervestrágyázással növelhető, a klímakár átlagosan 50%-al csökkenthető. Az érett istállótrágya novemberi kijuttatása egyenletesen szétterítve t/ha mennyiségben megfelelő Eredmények

Technológiai javaslatok Síkvidéki aprócsenkeszes gyep Síkvidéki gyep mélyfekvésű láprétekkel és száraz sztyepprétekkel váltakozva Száraz dombvidéki gyep (déli, nyugati kitettségű domboldalak) Üde gyep ◦ a. völgyek ◦ b. északi és keleti lejtők Telepített gyepek száraz fekvésben ◦ a. szálfüves kaszálók ◦ b. aljfüves legelők

Kiemelt technológiai elemek Legjobb minőségű és ásványianyag-hozamú hasznosítási rendszer a 4 növedékes legeltetés A hasznosítás rendszere a sztyepprétek szárazanyag-hozamát nem befolyásolja szignifikánsan A természetvédelmi hasznosítási rendszer minden szempontból negatív hatású

Köszönöm a figyelmet!