A 20. század elejétől az első világháborún át a Bécsi Döntésekig

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

Az es szabadságharc.
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába III.
Nemzetközi kapcsolatok története I. ( )
Az első világháború
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Az I. Világháború Békekötések.
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
A HARMADIK BIRODALOM ÁRNYÉKÁBAN
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása
Benito Mussolini
A Tanácsköztársaság.
Az ellenforradalom győzelme – Horthy hatalomra jutása
Magyarország az első világháborúban
A békeszerződés aláírása
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Forradalmak az első világháború végén – a német forradalom
Magyarország az első világháborúban
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
1. Magyarország államformája 1918-ig
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
FOHÁSZ A HAZÁÉRT … Liszt Ferenc - Szerelmi álmok
Király nélküli királyság Kormányzó bővülő jogkörrel Kormányzó párt Korlátozott demokrácia Emblematikus személyek › Teleky Pál › Bethlen István › Gömbös.
Csík-hágó Iskola Magyar Történelem
Horthy Miklós (Kenderes, 1868 – Estoril, Portugália 1957)
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN
A háború és következményei Magyarországon
Az 1919–1938-ig terjedő első csehszlovák időszakban megkezdődik a város magyar jellegének fokozatos felszámolása: megváltoztatják a város nevét és az.
Állampolgári ismeretek
A nagyvárosi fejlődés megtorpanása Készítette: Csíkos Barna, Körmendi Zoltán Csapattagok: Csíkos Barna, Valkony Regő, Körmendi Zoltán.
2014. Június 4. Készítette: Petrusán Márta Lídia
A honfoglaló magyarok kulturális hozzájárulása Európához
Az i. Világháború hatása Szegedre
Az őszirózsás forradalom
A Rákóczi szabadságharctól a reformkorig
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM 1918
Készítette: Szép Zsófia 8.a
  1867-től gazdasági fellendülés figyelhető meg  Malmok alapítása  Állattenyésztés jelentősége nő (sertés, szarvasmarha)  Vasúti közlekedés lehetősége.
Horthy Miklós.
Csík-hágó Iskola Magyar Történelem es tanév 2. óra A honfoglalás tanár: Németh Károly.
Magyarország a két világháború között
Teleki Pál
A gyerekek így képzelik el az I. Világháborút
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
Magyarország a harmincas évek második felében.  Gömbös  Darányi min.elnök ( )  Elvárások  A rendszer megőrzése  Szélsőjobb visszaszorítása.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
A TRIANONI BÉKE JÚNIUS 04.. Mindenki számára világossá vált, hogy hazánkat meg fogják büntetni az I. világháború után A szomszédos országok azt.
Digitális témahét 7. osztály történelem
JANUÁR 22..
Kormányok
Kelet-Közép-Európa és a Balkán
Horthy Miklós.
Az első világháború.
A magyar nép őstörténete
A gyerekek így képzelik el az I. Világháborút
A békeszerződés aláírása
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Rövid életű polgári köztársaság Tanácsköztársaság
Előadás másolata:

A 20. század elejétől az első világháborún át a Bécsi Döntésekig Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 13. óra A 20. század elejétől az első világháborún át a Bécsi Döntésekig (1900-1940) tanár: Németh Károly

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

Felhasznált anyag: http://hu.wikipedia.org/wiki/Reformkor http://hu.wikipedia.org/wiki/1848-49-es_forradalom_és_szabadságharc http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiegyezés http://hu.wikipedia.org/wiki/Osztrák-Magyar_Monarchia

I. Ferenc József (1848 december 2 – 1916 november 21)

Erzsébet királynő (“Sisi”) a magyarok támogatója. Jelentős szerepe volt az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés létrejöttében és Az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásában.

Magyarország nemzetiségi megoszlása 1869-ben: a lakosság 40%-a volt magyar.

Osztrák-Magyar Monarchia (1869-1918)

Magyarország nemzetiségi megoszlása 1910-ben: a lakosság 54%-a volt magyar. A színek a helyileg többséget alkotó nemzetiséget jelölik, közöttük mindenhol más nemzetiségek is éltek.

1914 június 28-án Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolja a Monarchia trónörökösét és feleségét Szarajevóban, Bosznia fővárosában. A merénylő a szerb titkosszolgálat embere volt.

Az “S. M. S. Szt István” csatahajó Az “S.M.S. Szt István” csatahajó. Fiumében épült, a Ganz-Danubius magyar vállalat műhelyében. S.M.S. : Seiner Majestats Schiff (H.M.S. His Majesty's Ship), Őfelsége Hajója.

Olasz front Kb. 200 ezer halott a Monarchia részéről, 800 ezer az Olaszok részéről (egyedül a Piave folyói csatánál 600 ezer olasz halt meg) . 1918 október végén-november elején Az olaszok túlerővel és amerikai-brit-francia támogatással áttörték A Monarchia védvonalát Vittorio Veneto-nál és 500000 hadifogjot ejtettek. Ennek következtében Magyarország kilépett a Monarchiából és Ausztria és Magyarország külön-külön tűzszünetet kötöttek az Antant-tal.

Őszirózsás “forradalom” (1918 okt. 28-31.) 1918 áprilisában az Antant önálló államokat ígért a Monarchia népeinek. Erre egymás után lázadt fel a Monarchia hátországa. A császár október 16-án megkísérelte szövetségi köztársasággá átalakítani a Monarchiát, de elkésett. Október 28-án Csehország bejelentette függetlenségét, rövidesen követték a cseheket a szlovákok és a horvátok. Károlyi Mihály gróf megalakítja a Nemzeti Tanácsot, amelynek célja Magyarország függetlenedése és köztársasági államfprma a munkásosztályra támaszkodva. A hosszú háborúban kimerült, békét akaró katonákra és a kommunistákra támaszkodva katonai puccsot hajt végre, megszállja katonáival Budapestet és erőszakkal a forradalmi kormány miniszterelnöke lesz.

Gróf Károlyi Mihály, a történelmi Magyar Királyság szétverője.

A románok mindössze 5-6000 főnyi katonasággal foglalták el Erdélyt, mert Károlyi folyamatos visszavonulást rendelt el a Magyar Hadsereg számára.

A Tanácsköztársaság (1919 március 21 augusztus 1). A franciák jóváhagyták a román csapatok előrenyomulását a Tisza vonaláig, erre a Károlyi kormány lemondott. Helyére a Kun Béla vezette kommunisták alakítottak kormányt. Ők egy darabig megpróbáltak harcolni az előrenyomuló románokkal és cseh-szlovákokkal, de végül sikertelennek bizonyultak. bevezették az un. proletárdiktatúrát, és borzalmas öldöklést vittek végbe a gazdagabb polgárság, a falusi parasztság és a vallásos emberek körében. végül a román hadsereg egész Budapestig bevonult és elfoglalta a fővárost és teljesen kifosztotta a fővárost és egész Kelet-Magyarországot. A román megszállás augusztus 2-ától november 16-ig tartott Budapesten.

(Vitéz nagybányai) Horthy Miklós, ellentengernagy, az Adriai Flotta parancsnoka (1818 februártól), Magyarország kormányzója “Csepel” torpedóromboló “Novara” cirkáló

A Horthy Miklós átal szervezett Nemzeti Hadsereg Szegeden alakult meg 8000 fővel, Onnan vonult Budapestre francia jóváhagyással. November 16-án vonult be a fővárosba. 1920 március 1-én Horthyt az országgyűlés kormányzóvá választja.

Trianoni békediktátum (1920 június 4). Gróf Apponyi Albert a magyar tárgyalóküldöttség vezetője. A folyosón írták alá. Magyar részről Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ és Bénárd Ágost munkaügyi miniszter írták alá.

Az Antant hatalmak gátlástalanul ígérgettek a Monarchia népeinek A Magyar Királyság területéből.

Gróf Teleki Pál által készített nemzetiségi eloszlási térkép. A fehér foltok a nagyon ritkán lakott vidékeket jelzik.

Gróf Teleki Pál Miniszterelnök (1920 július 15 – 1921 március 6). Hallgatólagosan támogatta a Habsburgok visszatérését a magyar trónra, ezért hamar leváltották. Nevéhez fűződik az első Numerus Clausus törvény is, amelyik az uj határokon túlról a csonka Magyarországra üldözött hivatalnokok és értelmiségiek állásigénye miatt jött létre és korlátozta a nemzetiségek és a zsidóság állásvállalását értelmiségi pályákon.

Bethlen István Miniszterelnök (1921 március 6 - 1931 augusztus 19). Külföldi befektetések segítségével az ország gazdaságát az I. Világháború elötti szinvonalra emeli. Megszünteti az első Numerus Clausus törvényt. A nagy világgazdasági válság kitörésekor, 1929-ben azonban összeomlik a gazdaság.

Károlyi Gyula, Miniszterelnök (1931 augusztus 24 - 1932 szeptember 21). A gazdasági válságot megszorításokkal próbálta kezelni. Nagyon népszerűtlenné vált, ezért hamar leváltották.

Gömbös Gyula Miniszterelnök (1932 október 1 – 1936 október 6). Alapítója (1920-ban) a Magyar Országos Véderő Egyletnek, tagja az Antibolsevista Comité-nek. “Fajvédő” politikus. Németországi szélsőjobboldali szervezeteket is támogat. Mussolini és Hitler fasiszta vezetők jó barátja. Sikerül elérnie, hogy Olasz és Németország megnyissák piacaikat és ezáltal a magyar gazdaság ujra fel tudott lendülni, olyan mértékben, amit a társadalom is érzékelt. Sikerrel építi ki hatalmát, tömegpártottá változtatja a Nemzeti Egység Pártját, támogatott emberei lesznek a hadsereg vezetői. Rákban halt meg 1936-ban.

Haderőviszonyok az 1920-as években. A békediktátumok nem engedélyezték nagyobb magyar haderő felállítását. Mindössze 35000 katona lehetett a hadseregben, nehézfegyverzet nélkül.

Darányi Kálmán Miniszterelnök (1936 október 16 – 1938 május 11). 1938-ban fegyverkezési programot hirdet. Parlamenti képviselői helyekhez segíti a nyilasokat (a magyarországi fasiszta párt), Ezért Horthy lemondatja.

Vitéz Ómoravicai Imrédy Béla Miniszterelnök (1938 május 1939 január). Először keresztényszociális politikusként lépett fel, majd egyre inkább szélsőjobboldali politikát folytatott a fasiszta Németország sikerében bízva. Ugyanakkor a nyilas pártot végig elítélte, mert a társadalmi rend felforgatóit látta bennük.

Horthy Erdélyben, 1940-ben.

Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))