Magyarország külkapcsolati rendszere Szabó Zsolt március 20

Témák  Rendszerváltás öröksége  Külkereskedelem  FDI  Külső eladósodás  Versenyképesség  Euróbevezetés  Struktúrapolitika – oktatás, képzés  Látens fejlettség  Magyarország a válságban

I. A rendszerváltás külgazdasági összefüggései Kompország révbe ér? Külkereskedelmi reorientáció, világgazdasági integráció

Az örökség és az előzmények  KGST: sugaras integráció  1968: Új gazdasági mechanizmus  GATT szerződő fél:  „Rubel-dollár konverzió” Előnyök és hátrányok rövid és hosszú távon  1980-as évek: Cserearányromlás Lassulás és eladósodás Piacgazdaság egyre több eleme IMF-hitel 1982

Az öt legfontosabb ország részaránya a teljes exportban, 1960 ill Forrás: Köves, 2004

A rendszerváltás  Reformok mélysége és sebessége országonként eltérő (sokkterápia vs. fokozatosság)  Magyarország esetében: Külső kényszerek (eladósodottság, fizetési mérleg hiány, versenyképtelen mikroszint, keleti piacok elvesztése…) Alkalmazott gazdaságpolitikai receptek: nyugati mainstream  Radikális és gyors átalakulás

A rendszerváltás általános feladatai  „SLIP” Stabilizáció Liberalizáció Intézményi reformok Tulajdonreformok A sorrendiség problémája

Növekedés, stagnálás, transzformációs visszaesés Forrás: Ecostat,

Külkereskedelmi liberalizáció és átrendeződés  Állami külkereskedelmi monopólium megszűnése, külkereskedelem alanyi jog (1988)  KGST megszüntetése  Élelmiszeripar és feldolgozóipar piacainak elvesztése (keleten és és fejlődő országokban)  Régi feldolgozóipari struktúra leépülése  CEFTA  Európa Megállapodások  Radikális és gyors reorientáció, termékstruktúra-váltás  Gravitációs modell érvényesülése  Növekvő folyó fizetési mérleg hiány

Örökre elvesztett piacok? Kacsirek László – Árva László – Várhelyi Tamás – Mészáros Ádám: A fejlődő országokban elvesztett piaci jelenlétünk visszaszerzésének lehetőségei. Kritika, 2005/9,

A Bokros-csomag és az irányváltás külgazdasági összefüggései  9%-os Ft leértékelés, ill. csúszó leértékelés bevezetése  8%-os import vámpótlék (energiahordozók kivételével)  Reálbérek csökkenése  Nagyprivatizáció (→ államadósság csökkentése, külkereskedelmi hatások)  1999-re elérte a GDP az 1990-es szintet

A következő irányváltás: 2001-től  Belső kereslet növelése exportorientált növekedés helyett  Szakítás az egyensúlyorientált gazdaságpolitikával  Teljes konvertibilitás  Sávos, majd teljes lebegtetés (és inflációs célkövetés)  Reálfelértékelődés  Bérek elszakadása a termelékenység növekedésétől – versenyképesség romlása