Készítette: Bánhegyi Fruzsina Környezettudomány Msc

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon
Advertisements

Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely.
Zéró CO2-Fenntartható Építészet ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár Budapest november 5.
Az emberi rombolás jelei 1. Éghajlatváltozás január 22, Szolnok Gadó György Pál.
1 Éghajlatvédelem a kormányzatban Zágoni Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Delegációs terem, október 13.
Készítette: Góth Roland
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Környezetgazdálkodás 1.
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
Az ENSZ klímatárgyalások Kiss Veronika OTDK április
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
A klíma összeköt bennünket Fórum az éghajlatvédelemről március 7. KLÍMAPOLITIKA MAGYARORSZÁGON Láng István ______________________________________.
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
Nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalások
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
Készítette: Birinyi Edina
A globális klímaváltozás
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üveghatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások - vállalásai Domonkos Gréta.
A globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos dilemmák, szkeptikus vélemények Kovács Tamás november 7.
Az IPCC szervezete és az IPCC jelentések
TÁMOP A-11/1/KONV AGRÁRKLÍMA című projekt NYITÓ RENDEZVÉNYE Felkészülés a klímaváltozásra az agráriumban: eddigi kezdeményezések és a kutatás.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Globális környezetvédelmi problémák, ózon
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és Magyarország
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
Aszály konferencia - Kecskemét2 Nemzetközi előzmények és kapcsolódások az aszály és a szárazodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes László Budapesti.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
A politika felzárkózik a tudományhoz: a brit klímastratégia mérföldkövei Greg Dorey, Brit Nagykövet
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
Az országonkénti kibocsátási ráták meghatározása, ellenőrzése, a nemzetközi kibocsátási kvótakereskedelem első tapasztalatai Kontó Sándor.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉRE, AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK EMISSZIÓJÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE SZERVEZŐDŐ NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK – SIKEREI, KUDARCAI Balogh.
6. téma A környezettudomány a tudományok rendszerében
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Folyamat Kormányprogramban Kormányprogramban OGY határozat-tervezet OGY határozat-tervezet NÉS koncepció: MTA-EMLA,
EU szabályozás Általános környezetvédelmi jogtár Forrás:
Éghajlatváltozásról MSZOSZ Elnökség március 2.
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
FaragóTibor: GlobálisKlímaPolitika1 Nemzetközi éghajlatvédelmi együttműködés, a klímapolitikai tárgyalások előzményei, helyzete és kilátásai dr. Faragó.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács sajátos szerepe az Európai Uniós szabályozások érvényesítésében hazai nemzeti és helyi szintű szabályozásokban Horváth.
A kiváltás stratégia Emberi Erőforrások Minisztériuma
Jogi informatika, 2. előadás Az információs társadalom lényegi ismérvei és egyes modelljei szeptember 21. Témakörök: 1.Az IT-ről általában 2.Az IT.
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
Nagyné Horváth Emília.
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
A tudományos eredmények meggyőzőek EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
IPCC jelentés – várható hazai változások
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Szennyező anyagok kibocsátásának trendje
KÉSZÍTETTE: BIACSI TAMÁS IPCC JELENTÉSEK ÉS 2014.
Globalizáció és környezeti problémák
Környezetgazdálkodás 1.. A levegővédelem jogi keretei Freon kibocsátás szabályozási lehetőségei, eredményei. Nemzetközi egyezmények A felmelegedés várható.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások – története/vállalásai ZELEI.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
Globális klímaváltozás hatása Európában Készítette: Juhász Boglárka.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások Készítette: Magyar Gyöngyi.
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
A 2007-es és a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Előadás másolata:

Készítette: Bánhegyi Fruzsina Környezettudomány Msc A globális klímaváltozás mérséklése, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások Készítette: Bánhegyi Fruzsina Környezettudomány Msc

Az emberi tevékenységhez köthető Üvegházhatású Gázok - szén-dioxid (CO₂) - metán (CH₄) - dinitrogén-oxid (N₂O) - Halogénezett szénhidrogének (CFC-k) - Troposzférikus ózon (O₃)

Fontosabb nemzetközi megállapodások kezdetektől napjainkig 1972, ENSZ Stockholmi Konferencia - 113 állam részvételével - Nyilatkozat a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól - Javaslat az éghajlati folyamatok mélyebb tanulmányozására a Globális Légkörkutatási Programon (GARP) belül Létrehozzák az UNEP-et, az ENSZ Környezetvédelmi Programját Székhelye: Nairobi, Kenya (1972. Június 5. Környezetvédelmi Világnap) Főbb feladatai :a környezet állapotának monitorozása és a kapott adatok terjesztése, a nemzeti környezetvédelmi együttműködés ösztönzése, környezeti katasztrófák kezelése, közpolitikai javaslattétel a kormányok és régiók számára, valamint támogatást nyújt a környezetvédelmi fejlesztések létrehozásában

Első ügyvezető igazgató: Maurice Strong Jelenlegi igazgató: Achim Steiner 1974. November (Budapest) A Globális Légkörkutatási Program (GARP) létrehozza a klímadinamikai alapprogramot Budapesten 1979, Első Globális Éghajlati Konferencia A Meteorológiai Világszövetség (WMO) és Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (ICSU) rendezte Világ Klímakutatási Program (WCRP) 1985, Villach a klímaváltozást "elfogadható és komoly valószínűségnek" kell tekinteni 2030-ra megkétszereződik az üvegházhatású gázok koncentrációja

1987. szeptember 16, Montreáli Jegyzőkönyv A sztratoszférikus ózonréteget károsító halogénezett szénhidrogének (CFC-k) kibocsátásának korlátozása 1989. január 1-jén lép hatályba 46 ország aláírásával (ma 165) konkrét kötelezettségeket tartalmaz 1998-ig a felére kell csökkenteni, 2020-ra be kell szüntetni gyártásukat 1991-es csúcsérték (1,4 millió tonna) miatt Londoni Konferencián megállapodtak a freonok 2000-ig történő betiltásáról Ennek köszönhetően 10-15%-kal csökkent az ózonkárosító anyagok koncentrációja, és egyes területeken 5%-kal nőtt a magaslégköri ózonkoncentráció

1988, IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) WMO és UNEP hozza létre éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületet Fő feladata: rendszeres időközönként értékelni és összefoglalni azokat az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, amelyek emberi tevékenységhez köthetők Nem végez saját kutatást Referált szakirodalmi publikációkat dolgoz fel Több száz ország kutatói 3 fő munkacsoportja van (Working Group I-III) + IPCC Üvegházhatású Gázok Nemzeti Leltári Programjáért felelős különálló csoportja (Task Force) 5-6 évente jelentések Testület titkársága: Genf (WMO székhely) Jelenlegi elnök: Rajendra K. Pachauri

1990 november, IPCC Első Jelentése Második Éghajlati Világkonferencián jelenik meg, ekkor hozzák létre a Globális Klímafigyelő Rendszert (GCOS) 1992 Június Rio de Janeiro, ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) ENSZ Környezeti és Fejlődési Konferenciáján (UNCED) fogadják el, 1994- ben lép hatályba Nem tartalmaz jogi kötelezettségeket és határidőket 192 aláíró ország -> az üvegházgázok károsan befolyásolják az ökoszisztémát Cél: stabilizálni koncentrációjukat Megalapítják Részes Felek Konferenciáját (Conference of the Parties, COP) -> fő döntéshozó szerv, évente kerül megrendezésre Környezeti Világalap (GEF, Global Environmental Facility) 1995, Első Részes Felek Konferenciája Berlinben (COP1) 1995, IPCC Második Jelentése „Éghajlatváltozás 1995” Hozzájárult az 1997-es kiotói Jegyzőkönyv elfogadásához

1996, Második Részes Felek Konferenciája Genfben (COP2) IPCC Második Jelentés véleményének elfogadása Jogilag kötelező célok sürgetése 1997. december 11, Kiotói Jegyzőkönyv COP3-on fogadják el UNFCCC jogi kiegészítő jegyzőkönyve 2012-ig 5,2%-os csökkenés 1990-hez képest 2005. február. 16-án lép hatályba Oroszország ratifikálását követően Különböző vállalások EU 8 % (Magyarország: 6%) „Együttes végrehajtás” „tiszta technológia” Pénzügyi alap „nettó elszámolás” -> pl: CO₂ nyelője a növényzet

2000, Európai Klímaváltozási Program (ECCP- European Climate Change Programme) Európai Bizottság indítja el az első fázist Fő feladat: segítse a Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró államok vállalásainak megvalósítását, stratégia kidolgozása Megújítható energiaforrások , és energiatakarékos járművek ECCP Második fázis 2005-től: Európai Uniós Emissziós- Kereskedelmi Rendszer (EU ETS) létrehozása: 2005-2008 -> első szakasz, 2008-2012 -> második szakasz 2007-ben indítványozza, hogy az EU 20%-kal csökkentse kibocsátását -> „új ipari forradalom” 20% megújuló energiaforrás 10% bioüzemanyag 2001, Bonni Konferencia (COP6) Egyezség a rugalmassági mechanizmusról, és CO₂ nyelőkről

2001, IPCC Harmadik Jelentés „Éghajlatváltozás 2001” Több bizonyíték, hogy az emberi tevékenység hatására ekkor a felmelegedés Üvegházgáz kibocsátás és koncentráció alakulása Várható változások és hatásaik Társadalmi és gazdasági folyamatok 2005, Montreáli Konferencia (COP11/MOP1) A Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró államok első közös egyeztetése (MOP1) Szigorúbb, új Jegyzőkönyv 2012 után 2006, Nairobi Konferencia (COP12/MOP2) 169 ország Kiotói Jegyzőkönyv 2008-as felülvizsgálata 2007, Bali-i Konferencia (COP13/MOP3) Bali Útiterv elfogadása

2007, IPCC Negyedik Jelentése Jóval pontosabb megfigyekési eredmények Modellek bizonytalansága csökkent Részletesebb adatok 0,2 °C-os melegedés évtizedenként, régiónként eltérő Extrém időjárási viszonyok Csapadékváltozás Központi téma az ivóvíz Tengerszint emelkedés veszélyezteti az természetes ökoszisztémákat, biodiverzitást Hazánk létrehozza a Nemzetközi Éghajlati Stratégiát (NÉS) 2008, Poznani Klímakonferencia (COP14/MOP4) Koppenhágai klímakonferencia előkészítése

2009, Koppenhágai Klímakonferencia (COP15/MOP5) Kudarccal végződik -> nincs új Klímaegyezmény 3 oldalas záródokumentum A felmelegedés ne haladja meg a +2°C-ot Legfontosabb eredménye: tiszta megújuló energiaforrások használatának, klímaváltozás, szárazság, tengerszint emelkedés hatásait enyhítő beruházások támogatása 2010, Cancúni Klímakonferencia (COP16/MOP6) 194 állam Fejlett országoknak 25-40%-os csökkentés 2020-ig Jelenlegi vállalások +3,2 °C-os növekedést eredményez -> további csökkentés kell!!! Nemzetközi Zöld Pénzalap - 100 milliárd dollár 2020-ig 2011, Durbani Klímakonferencia (COP17/MOP7) 190 állam Kiotói Jegyzőkönyv folytatása 2013-tól

2012, Dohai Klímakonferencia (COP18) Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbítása 2020-ig Japán, Kanada, Oroszország nem vállalta EU és Ausztrália beleegyezett a további kibocsátás csökkentésbe (20%) - > ez nem elég 2013, IPCC Ötödik Jelentése Éghajlatváltozást az emberiség okozza Modellszilációkban négy új kibocsátási forgatókönyv Lehetséges hatások számtalan új verziója 2013, Varsói Klímakonferencia (COP19) Fő téma az alkalmazkodás és sérülékenység -> károkat elszenvedő országok segítése Egyetlen eredmény: erdőirtás visszafogására szolgáló program létrehozása

2014. szeptember 23, ENSZ Nemzetközi Klímacsúcsértekezlet New Yorkban 120 ország Célja: a globális klímaváltozás megfékezéséről szóló új nemzetközi megállapodás létrehozásának lendületet adni "A klímaváltozás a nehezen megteremtett békét, a jólétet és emberek milliárdjainak a sikerét veszélyezteti" - mondta az ENSZ főtitkára (Ban Ki- Mun) „Bebizonyítjuk, hogy az éghajlat megóvása és az erős gazdaság kéz a kézben halad" - jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Zöld Klíma Alap -> 15 milliárd 2014 december, Perui Konferencia Cél: egy új globális klímaegyezmény 2015-ös elfogadása, és 2020-as hatályba lépése

Köszönöm a Figyelmet!

Források - Budapesti Corvinus Egyetem: Klímaváltozás és környezeti jövőkép - Faragó T., Kerényi Attila: Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének , az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére - Katona Gabriella szakdolgozat: A globális felmelegedés világgazdasági következményei - Országos Meteorológiai Szolgálat, 2002: Sikerült-e megmenteni az ózonpajzsot - Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 4. Értékelő Jelentése - http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=2594 - http://www.greenfo.hu - http://think.transindex.ro/?p=25951 - http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/climate_change.html - http://kornyezetvedelem.weebly.com/blog/a-mexiki-klmakonferencia- eredmnyei - http://www.eu4journalists.eu/index.php/dossiers/hungarian/C40/39/ - http://www.alternativenergia.hu/klimacsucs-az-ut-riotol-cancunig/26421 - http://www.kvvm.hu/cimg/documents/nes080214.pdf- Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 - http://www.ipcc.ch/pdf/reports-nonUN-translations/hungarian/ar4-spm.pdf - http://www.biodiv.hu/convention/F1117799202