Gyurkó György. Az állapotmodellezés célja Általánosságban ugyanaz, mint a többi dinamikus modellezési technikáé: Jobban megismerni a problémát. Finomítani.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
C++ programozási nyelv Gyakorlat hét
Advertisements

Programozás III OOP ALAPOK.
F IGYELMI ALGORITMUSOKKAL VEZÉRELT HELYSZÍNANALÍZIS A BIONIKUS SZEMÜVEGBEN Persa György.
Objektumorientált tervezés és programozás II. 1. előadás
EE/R adatmodell (Extended E/R) 1 Az objektum orientált szemlélet elterjedésével egyre nőtt az igény az olyan SDM (Semantic Data Model) modellek iránt,
1Objektumorientált elemzés és tervezés – Dinamikus modellezés Gyurkó György Objektumorientált elemzés és tervezés Dinamikus modellezés.
E-learning és a multimédia
A számítástechnika és informatika tárgya
OBJEKTUMORIENTÁLT PROGRAM
Vizuális modellezés Uml és osztálydiagram UML eszközök
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 8. Gyakorlat Operator overloading II.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 6. Gyakorlat const, static, dinamikus 2D.
Függvények, mutatók Csernoch Mária.
2011. szeptember Az információtechnológia menedzselése Az információs rendszer fejlesztése Image of the slide: www2.raritanval.edu/departments/busadmin/.../Ch07-IntrotoBusiness.ppt.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK
A C++ programozási nyelvSoós Sándor 1/15 C++ programozási nyelv Gyakorlat hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet.
A C++ programozási nyelvSoós Sándor 1/12 C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet.
Gazdasági informatika II.
1Gazdasági informatika II Gazdasági informatika II. Gyurkó György.
Ficsor Lajos Template-ek CPP8/ 1 Template-ek. Ficsor Lajos Template-ek CPP8/ 2 A template fogalma Kiindulási probléma: tetszőleges típusokon kellene ugyanolyan.
Bevezetés a C++ programozási nyelvbe
1 Operációs rendszerek Az ütemezés megvalósítása.
Ismeretalapú rendszerek alaptechnikái I. Szabályalapú rendszerek.
Ismeretalapú rendszerek alaptechnikái
Ismeretalapú rendszerek alaptechnikái I. Szabályalapú rendszerek.
Objektumok. Az objektum információt tárol, és kérésre feladatokat hajt végre. Az objektum adatok (attribútumok) és metódusok (operációk,műveletek) összessége,
A valós világ modellezése. Az embert a valós világ modellezésekor a következő gondolatok vezérlik: Absztrakció Megkülönböztetés Osztályozás Általánosítás,
1Objektumorientált elemzés és tervezés - Alapfogalmak Gyurkó György Objektumorientált elemzés és tervezés Alapfogalmak.
Objektumorientált tervezés és programozás II. 3. előadás
Algoritmus. Folyamatábrák
Projektek monitorozása. Elvek és módszerek
Objektum-orientált programozás
Kölcsönös kizárás (bináris és nembináris szemaforok)
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK - 4
Alprogramok deklarációja, definíciója és meghívása Páll Boglárka.
Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT
Önálló labor munka Csillag Kristóf 2005/2006. őszi félév Téma: „Argument Mapping (és hasonló) technológiákon alapuló döntéstámogató rendszerek vizsgálata”
Változások menedzselése felsőfokon Készítette: Schalli Adrienn Dinya László.
$ Információ Következmény Döntés Statisztikai X.  Gyakorlati problémák megoldásának alapja  Elemzéseink célja és eredménye  Központi szerep az egyén.
Matematikai eszközök a környezeti modellezésben
Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II.
Objektumorientált tervezés Út az objektumig Az objektum fogalma, jellemzői Objektummal kapcsolatos fogalmak Hardverfogalmak A rendszer modell nézetei Objektumorientált.
UML Unified Modelling Language Szabványos jelölésrendszer elemeivel írja le diagramok formájában a rendszer működését a különböző modell-nézetek szempontjából.
Engel László fejlesztési igazgató
Összetevő- és telepítési diagram
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
1 Objektum orientált programozás Öröklődés: többszörös öröklődés, konstruktorok, destruktorok, overloading Nagy Szilvia.
Enterpise JavaBeans Simon Balázs
Objektumvezérelt rendszerek tervezése 7. óra – Iterator, State, Interpreter © Szőke Gábor.
Objektumvezérelt rendszerek tervezése
Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement and Information Systems Monitor komponensek fejlesztése okostelefon platformra.
Adamkó Attila UML2 Adamkó Attila
UML modellezés 3. előadás
Gyurkó György. Követelmények kezelése Követelmények megállapítása, leírása Követelmények érvényességének nyilvántartása (rendszertervezési változatok)
Ficsor Lajos A C++ programozási nyelv I. CPP1/ 1 Osztály és objektum fogalma.
Gyurkó György. Az OO programozás és tervezés története 1960-as évek: SIMULA (véletlen folyamatokat szimuláló programok írása) az OO nyelvek őse 1970-es.
1Objektumorientált elemzés és tervezés – Dinamikus modellezés Gyurkó György Objektumorientált elemzés és tervezés Dinamikus modellezés.
1 Objektum orientált programozás Az objektumok és az osztályok – példányosodás Nagy Szilvia.
PÁRHUZAMOS ARCHITEKTÚRÁK – 13 INFORMÁCIÓFELDOLGOZÓ HÁLÓZATOK TUDÁS ALAPÚ MODELLEZÉSE Németh Gábor.
Adatszerkezetek és algoritmusok 2008/ Algoritmus Az algoritmus szó eredete a középkori arab matematikáig nyúlik vissza, egy a i.sz. IX. században.
Egyéb műszaki jellemzők
Programozás III ÖTLETEK A FELADATMEGOLDÁSHOZ. A HF-EK APROPÓJÁN Néhány javaslat: 1. Jó lenne, ha a feladatmegoldás előtt átnéznék az előadás-anyagokat.
1 TÁROLÓ ÁRAMKÖRÖK TAKÁCS BÉLA Mi történik, ha két invertert az alábbi módon összekapcsolunk? Ki1/Be2 Ki2/be A kapcsolásnak.
A szoftver mint komplex rendszer: objektumorientált megközelítés.
Programozási nyelvek csoportosítása.
Neumann elvek és a Neumann elvű számítógép felépítése
Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II.
3. osztályban.
Algoritmus készítés.
Előadás másolata:

Gyurkó György

Az állapotmodellezés célja Általánosságban ugyanaz, mint a többi dinamikus modellezési technikáé: Jobban megismerni a problémát. Finomítani a statikus modellt. Utólagosan magyarázatot adni egy megoldásra De mindehhez egy újabb, speciális nézőpontot nyújt.

Jobban megismerni a problémát Szekvencia-diagram Több objektum együttműködését, kommunikációját mutatja Egy kiragadott, konkrét szituációt mutat be / tesz elemezhetővé, magyarázhatóvá Állapotdiagram Egy - adott típusú - objektum teljes életrajzát mutatja Típusszintű modell, mert az adott típus minden példányára érvényes Összevetés a szekvencia-diagrammal Az állapotdiagram megmutatja, hogy egy adott típusú objektum : az élete során milyen állapotokat vehet fel, milyen eseményekre kell reagálnia; adott állapotból milyen okok (események, döntések) hatására „billen át” az objektum egy másik állapotba

Az állapotmodellezés célja Általánosságban ugyanaz, mint a többi dinamikus modellezési technikáé: Jobban megismerni a problémát. Finomítani a statikus modellt. Utólagosan magyarázatot adni egy megoldásra De mindehhez egy újabb, speciális nézőpontot nyújt.

1. példa: A digitális óra kezdeti teendői

2. példa: Felhasználói akciók feldolgozása

A szekvencia-diagram szimbólumai Példaobjektumok (életvonal, vezérlési fókusz) Általános (nem tipizált) objektum Aktor Vezérlő objektum Határfelületi objektum Entitás Üzenetek Szinkron Aszinkron Létrehozás üzenet Vezérlés visszaadása (visszaadott érték) Saját(magának) üzenet Függés Megjegyzés

Példaobjektumok Aktor Határfelületi objektumok Általános objektumok Vezérlő objektum Entitás: nyilvántartott egyedet jelentő objektum (üzleti / szakterületi logika részét képező objektum)

Példaobjektum életvonala és a vezérlési fókusz Életvonal (az idő „lefelé halad”) Vezérlési fókuszok A vezérlési fókusz ideje alatt az objektum a vezérlés birtokában van, vagy a vezérlés visszaadására vár. (Az utóbbi aszinkron hívó objektum esetére nem vonatkozik.)

Üzenetek / 1 Szinkron üzenet: A hívó várakozik, amíg a hívott vissza nem adja a vezérlést. (Ugyanez a jele a nem specifikált üzenetnek is.) Aszinkron üzenet: A hívó folytatja működését (nem várakozik vezérlés-visszaadásra, hiszen saját szála van). Vezérlés visszaadása (visszaadott érték): Csak szinkron módú eljáráshívás esetén van értelme. Csak akkor alkalmazzuk, ha jelezni akarjuk, hogy a konkrét esetben mi a visszaadott érték.

Üzenetek / 2 Létrehozás üzenet Saját(magának) üzenet Annak részletezésére alkalmazzuk, hogy mit csinál a megszólított objektum.

Mire használjuk a szekvencia-diagramot? Használati eset részletező kifejtésének eszköze - Cél: A használat eset alatt a felhasználó és a szoftver közötti kommunikáció részletezése (forgatókönyv). Előzetes elemzések eszköze, előzetes elképzelések írhatók le vele – Cél: meghatározni milyen tagfüggvényekkel, milyen navigációjú asszociációkkal, milyen adattagokkal kell kiegészíteni a statikus modellt. A szerkezeti modell utólagos magyarázatának eszköze – Cél: megmutatni az objektumoknak azt az időbeli viselkedését, amely egyfelől a szerkezetből nem látszik, másfelől érthetővé teszi azokat a szerkezeti megoldásokat, amelyek csak az elvárt időbeli viselkedés miatt indokoltak.

A szekvencia-diagrammal végzett elemzések lehetséges folyományai Új tagfüggvény – Egy u(...) üzenettel megszólított a:A objektum A osztályának definíciójában szerepelni kell egy u(...) tagfüggvénynek. Új asszociáció – Ha b:B objektum szólítja meg az u(...) üzenettel a:A objektumot, akkor általában kell lenni egy B  A asszociációnak (amely az A irányában navigálható). (Ez alól kivétel az az eset, amikor a b:B objektum egy harmadik objektumtól megkérdezheti vagy egy harmadik objektumtól paraméterként megkaphatja az a:A objektum hivatkozását.) Új adattag – A fentebb említett B  A asszociációnak az A -végéhez tartozó szerepnévből a B osztály definíciójában egy A típusú adattag lesz. – Ha a fentebb említett u(...) tagfüggvény végrehajtása függ az a:A objektum állapotától, akkor az A osztály definíciójában is további állapotjelző adattag(ok)ra lehet szükség.