Hologram

A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis 3D-s kép hozható létre. A hagyományos fényképezés során a tárgy képét lencserendszerrel képezzük le a film síkjára, és így a filmen a tárgyról kiinduló fény intenzitásának megfelelően az egyes pontokban feketedés jön létre.

Ennek az eljárásnak a során azonban - mivel a feketedés mértéke csak a fény erősségétől (vagyis amplitúdójától) függ, és független a fényhullám másik jellemzőjétől, a fázistól, minden információ, amit a fázis hordoz (s ami a hullám rezgésállapotára jellemző), elvész. A tárgynak minden egyes pontja ugyanabba a síkba képződik le, a kép 2D-s lesz.

Ha ugyanis a hologram valamilyen módon megsérül (karcolás, folt, törés), csupán azok a perspektívák tűnnek el a képből, amelyeket a sérülés érintett, a többi megmarad. Természetesen ez is információ- és intenzitásveszteséggel jár, és ha a hologramnak csak kis darabjával állítjuk elő a képet, a felbontóképesség is csökken.

Hologram készítése A hologram készítésekor a tárgyat koherens lézerfénnyel világítják meg, majd a visszaverődő fény nyalábot egy féligáteresztő tükör segítségével úgynevezett referencianyalábbá transzformálják. A két sugár a fotólemezen találkozik, ahol interferencia képet, azaz hologramot hoznak létre.

Hologram készítése

A holográfia alkalmazási területei A hologramok legelterjedtebb alkalmazási formájával, a biztonsági azonosító jelekkel mindenki találkozhat a kazettákon és CD-ken vagy az új papírpénzeken, bankkártyákon. Ezek az apró kis hologramok (szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk tökéletes másolatot csak az eredeti hologram segítségével lehet készíteni.

Az apróbb-nagyobb dísztárgyként, művészeti alkotásokként forgalmazott hologramokon túl ma már nagyméretű színes hologramokat, sőt színes holofilmeket is készítenek. A hologramok felhasználási területei: Biztonsági jelek Dísztárgy Információs tárolás Ultragyors fényképezés Teljes rekonstrukció: 360°-os holografikus kép A rekonstruált hullám felhasználása referenciaként: a változással egyidejű vizsgálat Több hologram szuperpozíciója ugyanazon a lemezen Interferometria kettős expozícióval A holografikus filmezés lehetősége Elmosódó képek "retusálása

Lézer A lézer egy olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására. Neve az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation kifejezés rövidítése, a laser magyarosításából származik. Az első lézert az amerikai Theodore H. Maiman fejlesztette ki 1960-ban.

A lézer megjelenése Amikor a lézer 1961-ben elérhetővé vált, Leith és Upatnieks tudósok számára megadatott a gyakorlati lehetősége annak, hogy valódi, háromdimenziós hologramokat készítsenek. Leith és Upatnieks hamarosan 12 különböző képet tudott tárolni egyetlen emulzióban. Manapság több száz oldalnyi nyomtatott anyag tárolható azon a területen, ami közönséges fotográfiával csak egyre lenne elegendő.

Lézer tulajdonságai A létrejött fény időben és térben koherens, a lézer által kibocsátott hullámok fázisa a sugár minden keresztmetszeténél azonos. A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb. A lézerfény nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel. Ezzel nagy energiasűrűség érhető el szűk sugárban, nagy távolságokban is. A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, a lézerfény teljesítménysűrűsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet. A lézer által kibocsátott hullámok mágneses mezejének iránya állandó. A lézerek fénye egyszínű. A lézersugár egy olyan elektromágneses hullám, amely közel egyetlen hullámhosszú összetevőből áll.

A hologram atyja: Gábor Dénes 1900. június 5-én született.1979 február 9-én Londonban halt meg Tanulmányai: Budapesti Műszaki Egyetem elektromérnöki fakt 1924-ben berlin-charlottenburgi Technische Hochschulén 1927-ben doktori értekezés amit a katódsugárcsőről írt.

Munkássága holográfia feltalálásához az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette (felismerte hogy ha egy tárgyról visszavert hullámok intenzitását, fázisát és amplitúdóját is felhasználhatja, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhető) 1949-től a londoni Imperial College-ban elektronikát tanított 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezték ki Megalkotta a Wilson-féle ködkamrát szerkesztett, melyben a részecskéknek a sebessége is mérhető volt holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tv-képcsövet

1971-ben a holográfia feltalálásáért érdemelte ki a FIZIKAI NOBEL-DÍJAT

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának Royal Society rendes (1956) MTA tiszteletbeli tagja (1964.) Brit Birodalmi Rend lovagja (1970.) National Academy of Sciences (USA) külső tagja (1973.) Southamptoni (1970.) Delft-i (1971.) Surrey (1972.), a Londoni (1973.), és a Columbia-i (1975.) egyetem díszdoktoraként

Köszönöm a figyelmet!!!